Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Gyermelyi Tésztagyár

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Gyermelyi Tésztagyár
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Gyermelyi Tésztagyár

2006.10.24. 10:08

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Gereben Gábor, Gereben Péter

Földrajzi hely:
Magyarország, Gyermely

Építész tervezők: Gereben Gábor, Gereben Péter - Gereben és Társai Építésziroda

2006. szeptember 29-én adták át az új gyermelyi tésztagyári együttest. A gyár egyidejűleg a 35 éves fennállását is ünnepli. Közel öt éve döntött úgy az Rt. vezetősége, hogy még a TSZ melléküzemága keretében megépített régi tésztagyárat lebontja és egy új, zöldmezős gyárépületet épít. Irodánk már korábban, közel tíz éve foglalkozik a cég építészeti arculatának kialakításával, de ez főleg a meglévő, a hetvenes években épült régi házak átépítését, felújítását jelentette. 

Az új gyáregyüttes tervezése érdekes feladat volt. Egyrészt egy rendkívül szorgalmas és törekvő helyi csapat bevett minket az együttgondolkodásba, és párhuzamosan meg kellett ismerni a tésztagyártás minden fordulatát. Jó sok idő eltelt, mire volt bátorságunk meghatározni a technológiai útvonal nyomvonalát a liszttől a készárut elszállító kamionig. 

A gyáregyüttes négy alapegységből áll.
1. Erőforrás épület (humán és materiális erőforrások)
Ebben kaptak helyet az irodai munkahelyek, az automatizált gyártás szerverei, a tészta-gyári dolgozók öltözői és pihenő helyei. Az épület földszintjén van a gyártás technológiá-hoz szükséges forróvizet előállító kazánsor és a kompresszorház. A tetőre a hűtőenergiát biztosító gépek lettek telepítve.

2. Silóház
A tésztakészítés legfőbb alapanyaga, a liszt tárolására szolgál. Innen áramlik a többfajta minőségű liszt, számítógép vezérlésű automatizálással a gyártásba. A silóház 8 db 30 m magas óriássilót foglal magába.

3. Tésztagyári csarnok
A tíz méter belmagasságú és 3000 m2 alapterületű csarnokban termelnek a tésztagyártó gépsorok, amiket már csak monitorokról figyelnek a dolgozók a légkondicionált irányító központból.

4. Magasraktár és árukiadó
A magasraktár épülete önhordó, a raktári állványok képezik a torony tartószerkezetét is. A 25 m magas toronyban 6200 raklap helyezhető el.

Az építészeti kép kétarcú.
Az erőforrás épületet – ami a létesítmény szíve és tüdeje –, masszív vasbeton pillérvázas, tégla burkolatos ház alkotja, mindenhol a funkciónak megfelelő ablakkiosztással és mérettel, és téri kitüremkedésekkel.

A másik három egység arculatilag eltér az erőforrás épülettől. Részben az óriási méretek, részben az önhordó technológiai tartószerkezetek (magaskaktár, siló), könnyű karosszériahomlokzatot igényeltek. Ezek színe és a tömegek osztottsága jelzi, hogy egy huszonegyedik századi technológia búvik meg alatta.
Ez a kétarcú, de egységes arculatot tükröző ipari épület harmónikusan simul a varázslatosan szép gyermelyi tájba.

szöveg+fotók: Gereben és Társai Építésziroda 


 


Generál tervező: Gereben és Társai Építésziroda 1026 Bp.Pasaréti út 49.
Építész tervezők: Gereben Gábor, Gereben Péter
Tartószerkezet: Gát Géza
Épületgépészet: Kovács Pál
Villamos tervek: Somogyi Gábor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk