Épülettervek/Középület

Gyökeret eresztve - Debreceni Nemzetközi Iskola

1/9

Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László

?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
?>
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
1/9

Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László

Gyökeret eresztve - Debreceni Nemzetközi Iskola
Épülettervek/Középület

Gyökeret eresztve - Debreceni Nemzetközi Iskola

2017.06.30. 11:21
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen

Építészek, alkotók:
Pethő László

Debreceni Nemzetközi Iskola tervpályázat - 3. díj

URL:
Geon Kft.

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész vezető tervező: Pethő László
építész munkatársak: Gulácsi Éva, Álmos Gergely, Kozma Zoltán György

szakági tervezők: Szőnyi László, Szalóky László, Hómann János  

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Ahol egy iskola gyökeret ereszt, ott várható, hogy a körülötte lévő fizikai és mentális tér is átalakul. Pethő László és csapata a Debreceni Nemzetközi Iskola tervpályázatán olyan koncepcióval állt elő, melyben a diákok iskolához való kötődését erősítik: a tanév kezdetén az új tanulók fát ültetnek. A pályázaton tervük 3. díjban részesült. 

Pro

Egy iskola alapítása komoly dolog. Nemcsak a jövőbe vetett hit egyetemes szimbóluma, de ahol egy iskola gyökeret ereszt, ott számítani kell arra, hogy a körülötte lévő fizikai és mentális tér egyaránt átalakul. Természetesen ez egy pozitív folyamat, mely az első lépésétől kezdve identitás képző erővel bír, s az időben előre haladva formálódik organikus módon hagyománnyá.

Mivel a folyamat elején tartunk, az első lépések súlya – nem lebecsülve az iskola alapítók felelősségét – legnagyobb részt az építész vállát terhelik. Belekapaszkodva a hagyományteremtés fogalmába, első gondolatként fogalmaztuk meg – kicsit előre szaladva a telepítés ismertetésében – hogy egy olyan aktivitást kell a diákok kezébe adni, mely évtizedek múltán is erős kötődést feltételez. Javaslatunk szerint az intézmény minden egyes új diákja a tanév kezdetekor – természetesen tervezett módon – egy fát ültet el a területen, s ezzel kezdetét veheti az a folyamat, mely tervünk szerint az iskola területét összeköti a Nagyerdő intenzív területével, s így az erős kontúr feloldható, összemosható a külső oktatási, sport, és rekreációs területekkel.

Ezt nagyon fontos lépésnek tartjuk, mert így teljesíthető az a vágy, hogy a környezet, a beáramló természet az oktatási módszertan elengedhetetlen részét képezze. Ennek szeretnénk egy hagyományteremtő alapot biztosítani.

Telepítés

Mivel a területnek nincsenek klasszikus értelemben vett térfal kapcsolatai, ezáltal az irányultsága is bizonytalanná válik. Az egyetem történeti épületére komponált Bánat u.-i erős tengely ugyan lezáródik a gimnázium épületével, de az origója jelenleg egy útkereszteződésben fogalmazódik meg, s látszik, hogy a korabeli szándék a Nagyerdő területe felé futtatva nem egy élő tengely vízióját jelenti. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy ezt a korabeli szándékot ideje lezárni, befejezetté tenni, s így a településszöveti kontextus megteremthető a két oktatási intézmény között. Ez a telepítési pozíció határozza meg az épületünk súlypontját, s a telepítési alapvetésünk választ adhat minden olyan kérdésre (mint pl. a tér irányultságának hiánya, intenzív, sokrétű környezeti kapcsolat, szeparált korosztályos terek) ami a Kiíró szándéka szerint egy jól működő intézmény zálogaként fogalmazható meg.

Az elrendezés egyik legnagyobb előnye, hogy a külső terek differenciáltan jelennek meg, egyrészt transzparensen nyitnak a környezetük (Nagyerdő, családi házas övezet, mezőgazdasági tér, stb.) felé, ugyanakkor magában hordozza egy intim, biztonságos belső udvar kialakítását is, ami logikusan szervezi az iskola hétköznapjait. A földszinti gyűrű folyamatos interakciót biztosít a nyüzsgő, tanórák közötti időszakokban, míg a rákapcsolódó oktatási szárnyak önálló aurával rendelkeznek, a hozzájuk kapcsolódó udvar szegmensek segítségével. A belső udvar igazi közösségi tér, a hétköznapok és az intézményi ünnepek, rendezvények egyaránt megtalálják benne a helyüket, s mindezt erősíti, hogy az auditórium tere is intenzíven rákapcsolódik, s igény esetén nemcsak vizuálisan, hanem fizikailag is összenyitható a két tér.

Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
7/9
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László



Az épületben

Az épület személyi bejárata a terület nyugati irányából feltárható. A bejárati előtérhez közvetlenül kapcsolódnak az óvodai, auditóriumi és az éttermi szárnyak, így azok elérhetősége az oktatási szárnyak érintése nélkül biztosítható. A kerengőn keleti irányba elindulva érjük el a korosztályos felbontásban szerkesztett oktatási és adminisztrációs épületrészeket. Ezek kétszintes kialakításúak, önálló vertikális közlekedő maggal. Tovább haladva a kerengőn eljutunk a tornatermi szárnyhoz, mely magába foglalja az öltözők és szertárak együttesét. Az egyes szárnyak közötti földszinti területeken a közös használatú oktató termek kaptak helyet, melyek mind egy intenzív növényzetű belső udvarra szerkesztettek, inspiratív, kreatív terek. A tantermi szárnyak a körfolyosó felől mindig egy lazább, „ücsörgős" térből nyílnak, lehetőséget adva arra, hogy az aktuális szárny önálló „arcát" megjelenítsék.

Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
3/9
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László



Az architektúra

A fejlesztés mértéke óhatatlanul léptékváltást jelent az épített környezet tekintetében. Ezt figyelembe véve döntöttünk a lépték lebontásának építészeti eszköze mellett. Kerültük a masszív, tömbszerű karaktert, mert annak léptéke szétfeszíti a teret maga körül. A környezeti illeszkedés, a léptékváltás következményeként nehezen értelmezhető fogalom, ezért tudatosan olyan formai eszközhöz nyúltunk, mely archaikus, fellelhető a mezőgazdasági területeken lévő gazdasági épületek racionális, egyszerű formai világában. A kompozíció tekintetében mégis újdonságot rejt a terv, mert a centrális tér köré rendezett épület tömegek levetik magukról az ortogonális homlokzatszerkesztés rossz gyakorlatát, ezzel ellentétben körbejárva az épületet, mindig újabb és újabb kortárs építészeti helyzetek tárulnak a befogadók elé.

Persze ennél többet is rejt a kompozíció, mégpedig azt lehetőséget, hogy a kisebb területrészekre lebontott külső területek nagyon változatos módon szőhetik be a terület egészét. A tervlapon szerepeltetett homlokzat részlet világosan elmondja azt a tervezői szándékunkat, miszerint a változatos tömegkompozíció egy egyszerű, de nagyon jó minőségű, időtálló, s természetesen a régióra jellemző anyaghasználattal válik szerves elemévé a részben épített, részben természeti környezetnek.


Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László
1/9
Debreceni Nemzetközi Iskola - építész: Pethő László



Külső területek

Fontos kérdésként tekintettünk a parkoló területek, illetve a gazdasági feltárás kialakítására. A gépjármű megközelítést a terület nyugati sarkára összpontosítottuk, eleget téve a kiírás követelményének. A szükséges parkolóhelyek biztosítása – tekintettel az épület méreteire – nagy, összefüggő burkolt felületet jelent. Ezért a terület teherbírását figyelembe véve két részre osztottuk a parkolófelületet, egy napi használatú „kiss and drive" felületre, illetve egy, a rendezvények idején felmerülő szükségletet kielégítő területre. Ettől a második parkolófelület felől közelíthető meg az épület gazdasági bejárata és a gazdasági udvar. A bevezetőben említett erdő telepítés abból a szempontból is kulcskérdés, mert tervezői szándékunk egy ligetes, fák által árnyékolt területeken képzeltük el a kültéri pedagógiai és sport területek összességét.

Geon

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk