Győr új ékköveként megújult a Frigyes-laktanya
A szeptember 17-i átadó ünnepséggel a Leier Cégcsoport hivatalosan megnyitotta a nagyközönség előtt a korábban szovjet laktanyának használt zárt területet. A teljes Leier City Center, mint megújuló városrész, újra bekapcsolódik a megyeszékhely vérkeringésébe. A projekt Becker Márton és Zsoldos Lehel (L2 Építész Kft.) tervezőasztaláról került ki.
A legénységi ’A’ épület általános ismertetése
Az épület a Frigyes laktanya műemlék épületcsoportjához tartozik, eredeti állapotában pince, földszint, + 2 szintes beépítetlen padlástérrel. Az épület a monarchia típustervei alapján épült, a II. Világháborút követően az orosz hadsereg használta. A folyamatos karbantartás elmulasztásának köszönhetően, az épület állapota a felújítás kezdetéig erősen leromlott.
Az épületben irodai és kereskedelmi funkciókat hoztunk létre, pince+4+1tetőtéri szinten. A kereskedelmi egységek a földszinten, az irodaegységek az emeleti szinteken helyezkednek el.
Az építészeti koncepció ismertetése
Az épület megtekintésekor első látásra szembetűnő volt az egykori katonai funkciót tükröző szigorú, tekintélyt parancsoló karakteres tömegalakítás, és az épület „rangjára" utaló homlokzat. Az építészeti gondolkodás fő vonala az volt, hogy a régi épületet úgy alakítsuk át a XXI. század és az új funkció igényeinek megfelelően, hogy az átalakítás során a műemlék épület karaktere a lehető legkisebb mértékben változzon, az épület az új részekkel harmonikus egységet alkosson.
A beruházás során a régi épülettől merőben eltérő megoldást alakítottunk ki, így az épület középső rizalitjába két, a XXI. századnak megfelelően megformált új „pajzs" szerűen egymással szembe feszülő üveghomlokzatot építettünk. Az épület nagy belmagasságait kihasználva, eggyel több szintet tudtunk elhelyezni. Az épület így a középső rizalitban Pince+Földszint+3+Tetőtér, a szélső rizalitokban Pince+Földszint+2+Tetőtér szintes lett. Az új épületrészek önálló homogén üveghomlokzatot kaptak, ezáltal új, a régitől karakteresen eltérő világot alkotnak a régi épületen belül.
Az új és a régi épületrészek között egy átrium helyezkedik el. Az átrium az irodaterek bevilágítását biztosítja, az általa nyújtott térélmény pedig eleganciát kölcsönöz az épület előcsarnokának és fő közlekedési útvonalának. Az átrium emellett az épület energetikai rendszerének szerves részeként szerepet játszik az irodák szellőztetésében is.
Homlokzatképzés, színezés
Az épület homlokzatán jelentős változás nem történt. A korábban befalazott nyílások kibontásra kerültek és a funkcióváltásból eredően néhány nyílás parapetmagassága megváltozott. A tönkrement nyílászárók helyére utángyártott, az eredetivel megegyező osztásúak kerültek. Az épület színezése a már elkészült épületek színezésével megegyező kivitelben készült.
Alkalmazott szerkezetek
A meglévő épület falazott nagyméretű téglás teherhordó szerkezetű, a pince fölött és az általános szinteken tégla boltozatok, illetve fafödémek, az ácsszerkezetű magastető alatt fafödémek voltak. A teherhordó falak, a boltozatos és acélgerendás födémek kisebb változtatásokkal megmaradtak, a középső traktusban elbontásra kerültek. Az elbontott belső mag helyén új, üvegfallal határolt, vasbeton szerkezetű, pillérvázas, lemezalapozású épületrész készült a megmaradó külső falak által határolt belső területen. A régi és új szerkezetek kapcsolatát, a konszolidációs süllyedést lehetővé tevő, merev csuklós szerkezetek biztosítják. A nagy mértékben károsult meglévő tetőszerkezetet teljesen elbontottuk. Helyette az eredeti tetőidommal megegyező formájú és hajlásszögű monolit és félig előregyártott vasbeton födémekkel, illetve keretekkel és acél gerendákkal gyámolított fa tetőszerkezet készült. Az új ácsszerkezetű fedélszéket részben a megmaradó homlokzati falakra, részben az új vasbeton födémekre, acél gerendákra támasztottuk.
Az épület műemléki jellege miatt nincs lehetőség utólagos homlokzati szigetelés beépítésére, ezért a tetőszerkezet fokozott hőszigetelése, a nyílászárók cseréje valamint a 60-75 cm vastag téglafalazatok javítják érdemben az energetikai mutatót.
Épületgépészet
A beruházás kezdetén világossá vált, hogy az épület üzemeltetésére is nagy figyelmet kell fordítani, mivel a kb. 5500 m2 bérterületet el kell látni a mai kornak megfelelő és minőségű épületgépészettel. Nem csak a Győr központjára vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak (0%-os emisszió), de a cégcsoport vezetőjének környezettudatos elvárásainak is meg kellet felelnünk. A felmerült lehetőségeink, mint például a geotermikus energia felhasználása kivitelezési nehézségeket okozott és a költségvetésbe sem fért bele, ezért esett a választásunk a levegő-víz hőszivattyús megoldásra.
A beépített rendszer különlegessége, hogy az egységek egymástól külön kerültek elhelyezésre. A kondenzátor a mélygarázs tetejére úgy került beépítésre, hogy a levegőt a mélygarázson keresztül egy nyíláson át szívja, így nyári üzemben hűvösebb, téli üzemben pedig melegebb levegőt szív, biztosítva a gazdaságosabb üzemeltetést. A kompresszort egy a kondenzátor alatt a mélygarázsban kialakított hőszigetelt helyiségben helyeztük el. A folyamatos és zökkenőmentes üzemeltetés érdekében beépítésre került a győri távhőszolgáltató hőközpontja aminek fő feladata, a hőcserélő támogatása és esetleges szervizelésének idején a fűtés biztosítása. Ezen műszaki megoldások alkalmazásával hatékonyan tudjuk biztosítani a konstans fűtési teljesítményt, ráadásul a környezetet sem terheljük káros hatásokkal.
L2 Építész
11:18
Keresem a nagyszabású, műemlékes munka építészeti értékeit: megőrzés, értelmezés, kreatív hozzáépítés, stb. Nem találok semmit, amitől értékesnek, értékteremtőnek, netán építészetnek nevezhetném ezt az opust.
Csupa sablon, az is vagy húsz éve lerágott csont, mint a mélygarázs megközelítése, a tetőfelépítmények szellemtelen kavalkádja, a belső terek sikamlós unalma. A valahai laktanyaépületeknek volt valami - saját közegükben értelmes, ha nem is zseniális - térstruktúrájuk, logikájuk, telepítésükben némi összetartozás, összefüggés. No, ezt sikerült szétverni, elfedni. Ezek a régi házak a tervező és a beruházó számára csak házak voltak, nem egy rendszer. Sajnos.
Semmivel sem jobb az eredmény, mint egy átlagos lakóparké. Kortünet ez is, és sajnálom, hogy itt is a (rossz, sablonos) rutin győzött a gondolat felett. Feledhető. Bár bizonyára jó üzlet volt. Semmi több.
Hadas László
18:25
@hady: akkor nem szép :-))))))
20:20
@hady: hady, 2010, szeptember 23 - 12:18
Abszolút értelemben, jó magasról szemlélve, nota bene az alkalmazott művészet elméleti szemszögéből nézve, természetesen igazad van, miért is ne lenne ... Azonban innen a földről szemlélve, irracionálisan magasra teszed a mércét. Nyilván tapasztalod te magad is, hogy ez nem minden világok legjobbika. Csupán a számunkra létező, számos kötöttséggel terhelt valóságos világ – Zorán után szabadon: amolyan vadkeleti sztyeppe ... Amely sorsának jobbra fordulását viszont jó lenne megélünk. Ahol például számolatlanul állnak még hasonló, jobb sorsra érdemes, Monarchia korában épült, egykori laktanya épületek, amelyek lassacskán az enyészeté lesznek. Velük együtt a történelmi épített örökségünk egy része is. Tehát ezek esetében okosan teszi az építész, ha két lábbal áll a földöm. Ez a terv is ilyen, amely nyilván számos kompromisszum árán született. De szerintem teljességgel felvállalható és felmutatható, jó példa. Amelyhez ezek szerint építtetőt/befektetőt is sikerült találni. Ami egyáltalán nem mellékes. Szóval alighanem felesleges – sőt megkockáztatom – káros volt ilyen gorombán a ledorongolnod a tervet …
Motto: „ Egy gramm cselekedet felér egy tonnányi elmélettel. " Winston Churchill (1874-1965) angol államférfi
08:35
@Vásárhelyi Dániel: Az fáj igazán, hogy az átlagos nyer itten dicséretet, s hogy az építészet az átlag számára túl magas. Helyükre kéne tenni a dolgokat, kedves Dániel. S ennek függvényében cseppet sem érzem ledorongolónak fenti kritikámat.
Sőt, továbbra is fájlalom az épületrekonstrukció fogalmának fent demonstrált meg-nem-értését. Mindazonáltal a kivitelezés műszaki színvonalát valóban üdvözlendőnek látom. Ám ez kevés.
Hadas László
15:41
@hady: Hááát. Én nem így látom sem a helyzetet, sem az átlagot. Amúgy pedig nem kell minékünk feltétlenül egyet érteni kedves László - így kerek ez a szép reményű és demokratikus ország. Én becsülöm, aki ilyen ügyben ájult bénultság képes tenni valamit, itt-ott megállítván a korabeli épületek pusztulását. Az is kétségtelen, hogy L'art pour l'art bölcselkedés nem kenyerem. Az szobatudósoknak való. Persze nézhetjük a világot Platón szemszögéből és Machiavelli szemszögéből is. De az „igazság” valahol a kettő között van, és jól van ez így …
10:14
@hady: Bárcsak ez lenne az átlagos...
Az ilyen "szürke és unalmas", de tisztes és korrekt munkából kellene sok-sok.
„Ej, ráérünk arra még!”
07:25
szép
02:12
Csatkakozom az elottem szolokhoz, gyonyoru!!!
20:30
Gyönyörű. Minden. Gratulálok.
A fotók pedig elképesztőek. Mintha az Artlantis vagy 3d stúdió legújabb "való" verziója lenne. Kifejezetten ötletes az "archicad emberek" állandó jelenléte a képeken (két srác, egyik bicajjal, plusz két lány). Nagyon érdekes egyensúlyozás a valóság és a képzelet között. Nagyon izgalmas játék.
Persze a gondos tervezés mellett, az ötletes, művészi fotókon kívül a nagyon jó minőségű kivitelezés is kellett (és kertészet).
A tervezők ötlettárából kiemelném az intelligens "skandináv jellegű" acélszerkezetű külső erkélyt, amit különösen a felújítás is indokol. Plusz a körben üveg tetőfelépítmény ablakok is jók.
De kicsit soknak érzem a recepció feletti légtér üvegfalainak tagolását és formai játékát. Ilyen szempontból az ÉF pont a legkevésbé jó képet választotta ki címlapra, ami pont a nagyon magas általános színvonalból -szerintem- egyedül lóg ki (először rá se klikkeltem, csak miután vki külön felhívta a figyelmem a cikkre).
20:01
Húúú :-) Gratulálok ! Ezt tanítani kellene ...Motto:“Az akadály az a rémisztő dolog, amelyet akkor látunk, ha levesszük szemünket a célról.”Henry Ford ( 1863-1947 ) amerikai autógyáros