Hajós György: Rerrich Béla építész és kertművész élete és munkássága

A XX. század első harmadában alkotó építészek között jelentős helyet foglal el Rerrich Béla építész és kertművész. Hajós György könyve életével és munkásságával kívánja megismertetni az olvasót.

A korszak egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is magasra értékelt alkotása a szegedi Templomtér együttesének megtervezése tette széles körben is ismertté nevét. Ennek művészi megoldása és sikere háttérbe szorította a többi építészeti alkotásának ismertségét, sőt azok egy részéről még a szakkönyvek is méltatlanul megfeledkeztek. Természetes, hogy minden építésznek vannak kiemelkedő alkotásai, ezek az "ünnepnapok", az ilyen művek létrehozásához azonban megfelelő társadalmi igény és a megrendelő nyújtotta lehetőség is szükséges. Az építész munkásságában azonban vannak "hétköznapok" is, amikor a feladat mérsékeltebb lehetőségeket kínál az alkotáshoz, de ezek az épületek is részei munkásságának, és ha kevésbé látványosak is, jól használható korszerű létesítmények születhetnek. Ezekről sem szabad megfeledkeznünk, mert olykor ezek az igazi nagy alkotáshoz vezető út egyes lépései.

Vallotta, hogy a legkisebb építészi feladatot is művészien kell megoldani, és azt, hogy hazánk lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy az építészek specializálódjanak egy-egy épületfajtára, hanem minden építészi feladat megoldására képesnek kell lenniük. Ehhez maga mutatott jó példát. Tervei, épületei között ezért találunk a püspöki palotától kezdve az egy tantermes vidéki iskolán, a nagyméretű lakóépületeken át az egyszerű baromfiházakig legkülönbözőbb épületeket, vagy éppen hídpályázat építészeti megoldását.

Sokirányú munkásságának egyes részei annyira összefüggnek, hogy nem lehet elválasztani az építészt a kertművésztől, a tanintézeti oktatót, a művészetet, az építészetet és a kertművészetet szakfolyóiratokban tárgyaló, vagy a napisajtóban népszerűsítő írótól vagy kritikustól.

Korai – különösen az I. világháború előtti – terveit a társadalom nyújtotta körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve kell értékelnünk. Egyes megoldásait ma már természetesen túlhaladottnak tekintjük, de a tervek születésének időszakában igen előremutatók voltak. Munkássága alatt a világban és hazánkban is jelentős politikai, társadalmi, gazdasági változások történtek, ezért tartottuk szükségesnek – ahol ez lehetséges és indokolt volt, - hogy a tervezést és megvalósítást befolyásoló körülményeket is vázoljuk.

Rerrich Béla építészi felfogása különös hangsúllyal emelte ki az épület és környezete, a táj, a kert esztétikus összhangjának elengedhetetlen szükségességét. E nélkül sem az épület, sem a kert nem lehet művészi. A város akkor lesz "emberbarát", ahol szívesen élnek és jól érzik magukat az emberek, ha a zöldterületek tervszerű láncolatot alkotnak. Építészi munkásságát ezért egyeztethette össze sikeresen a Kertészeti Tanintézet oktatói – egy időben igazgatói – feladatkörével, s vált maga is elismert kerttervezővé. A kertművészet jövendő művelőit építészeti ismeretekkel és a kettő összehangolásának módjával vértezte fel, ugyanakkor szükségesnek tartotta a kertművészeti stúdiumok bevonását az építészek oktatásába is.

Építészi hitvallását – az épület, a táj, és a kert elengedhetetlen egységét - írásaiban is hirdette. Ezekből – teljes terjedelmében, vagy részleteiben – válogatást adunk, hogy véleményét az ő fogalmazásában is közvetlenül ismerhesse meg az olvasó.

A szerző ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik segítették munkáját egyrészt az alapadatok és források felkutatásában, másrészt hasznos tanácsaikkal. Elsősorban köszönet illeti Rerrich Dorottya asszonyt, az építész unokáját a családi vonatkozású adatok, képek rendelkezésemre bocsátásáért, továbbá Koczog György építész urat Szegeden, Gulyás Katalint, a szolnoki Damjanich János Múzeum muzeológusát, Cseh Géza urat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár vezetőjét szíves segítségükért. Köszönetet mondok Osváth Zsolt úrnak, a Kertészeti Egyetem Levéltára, valamint Kiss Márton úrnak, a Budapesti Műszaki Egyetem Levéltára vezetőjének az ott fellelhető iratok és képek felkutatásában nyújtott segítségükért. A Fővárosi Levéltár, az Építészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a Színháztörténeti Intézet, a Magyar Országos Levéltár, és mindazon intézmények munkatársainak, akiket nem tudok név szerint felsorolni, de segítő támogatásukat munkám során alkalmam volt tapasztalni és igénybe venni, köszönöm továbbá a könyv megjelenését elősegítő szerkesztőknek, lektornak és technikai munkatársaknak a segítségét is.

Végezetül, de nem utolsó sorban tisztelettel emlékezem meg Zilahy János Péter szegedi építészről, aki a könyv megírását kezdeményezte, munkámat ösztönözte, de fájdalmunkra annak megjelenését nem élhette meg.

A szerző

• szerző: Hajós György
• cím: Rerrich Béla építész és kertművész élete és munkássága
• kiadó: Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.
• támogatók: Szerencsejáték Zrt., valamint a Rerrich életműhöz kapcsolódó Önkormányzatok
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadás éve: 2016.
• Ár: 3900 Ft