Hármas egységben – a paksi Erzsébet Szálló épületegyüttese

A Paks főterén álló Erzsébet Szálló 2010-ben teljesen megújult és új épületszárnnyal gazdagodott. A régi épület Kern Andrea és Klenk Csaba, a hozzátapadó kisebb ház Földes László tervei szerint született újjá, az új szárny pedig Bartók István és Fejérdy Péter koncepciója alapján készült el. Az együttesben – a város életében régi hiányt pótló – színvonalas szálloda, wellness, kávézó és konferenciaterem kapott helyet.

Történet

Paks belvárosának legjelentősebb klasszicista épülete az egykori Erzsébet szálló. A szálloda és kaszinó funkciójú épület az 1840-es évek elején épült a paksi közbirtokosság elhatározásából és pénzéből. Levéltári dokumentum szerint: ..."a Paksi Bikácsi és Gerjeni Regálé jövedelmek már 1840-ik évi Szt. György naptól fogva, az illető Földes uraságok között fel nem osztatván, hanem mindíg közös költségekre jelessen a nagy vendégfogadó építtésére a Dunai töltésére és más illyenekre fordíttasson és fizetődjön ki."

A ház gyakorlatilag a II világháborút követő államosításig - különböző családok tulajdonában, bérletében - vendégfogadóként, a város közösségi életének helyet adó házként működött. Az államosítás után - oly sok hazai épülethez hasonlóan - meglehetősen hányattatott sor várt rá , igazi gazda nélkül a legkülönbözőbb célokra használták: volt itt textiláruház, étterem, turisztikai iroda, ifjúsági ház, üzemi konyha stb. Az 1970-es években az addigra leromlott állapotú házat komolyabban felújították, szerkezetileg megerősítették. Ez feltétlenül hasznos, és az épület megmaradása szempontjából alighanem elengedhetetlen beavatkozás volt. Árnyalja a történetet, hogy valószínűleg ekkor tűnt el minden - esetlegesen még meglévő - eredeti vakolat, nyílászáró, belső festés. Több helyen jelentősen átalakították a belső térrendszert is.

Az ezredfordulóra az állagmegóvó javítások ellenére az épület meglehetősen lepusztult, a legutoljára itt működő, komoly anyaggal rendelkező Paksi Modern Képtár lehangoló körülmények között tengődött. Egyértelműnek látszott, hogy az Önkormányzat saját erőből nem képes az épület méltó felújítására, ezért 2006-ban a Város eladta azt a Paksi Atomerőmű számára. Az erőmű szándéka egybecsengett a város érdekeivel: a szimbolikus épület reprezentatív megújítása, bizonyos tereinek közösségi hasznosítása. Ezen kívül az erőmű természetesen saját vendégeinek minőségi elszállásolását is meg kívánta itt oldani. Feladat volt még a szálló melletti nyugdíjasházként működő épület átalakítása, egy, a város felé nyitott kávézó-cukrászda funkcióval.

A fejlesztési lehetőségek vizsgálatára - formailag párhuzamos megbízás keretei között, de tulajdonképpen meghívásos tervpályázati formában - hét építészirodától rendeltek meg tanulmánytervet. A megbízó a tervek ismeretében három építészirodát bízott meg az egyes, jól elkülöníthető feladatok kidolgozásával: a klasszicista főépületet a Kern és Klenk Építésziroda, az egykori nyugdíjasházat a Földes és Társai Építésziroda, míg az új épületeket a Fejérdy és Bartók Építésziroda tervezhette, aki egyben a három feladatrészt összefogó generáltervezői munkát is ellátta. A belsőépítészeti terveket mindhárom épületrész esetében Frank György készítette. A tervezés 2006 és 2008 között zajlott, az épület átadására 2010 végén került sor.

A helyzet

A tervezési terület Paks történelmi központjában, a belső főutca és a 6-os fő közlekedési út között fekvő, egykori Erzsébet szálló környezete. A terület a Szent István tér északi határa, az elnyújtott városi főtér, egyben a sűrű belvárosi beépítés határvonala is. A szálloda parkkal körülvett, szabadon álló beépítési módja már inkább az észak felé fellazuló, nagyobb telkes beépítéshez tartozik. Az épület főhomlokzatával a főtéren áll, mégis a tér keleti házsora részben kitakarja a méltóságos arcot, amelyet errefelé mutat. A másik oldalon a Szentháromság tér felé az L alaprajzú épület belső védett udvar nélkül, mégis hátsó udvari homlokzattal fordul. (Ez persze érthető, hiszen eredetileg valóban gazdasági udvar volt, istállókkal, kocsiszínnel. A szálló nem egyedül állt, szinte zártsorú beépítés folytatódott a Deák Ferenc utca irányában, illetve az északi telekhatár mentén lévő jelenlegi utca nem is létezett.) A szálló keleti homlokzata előtt furcsa helyzetben áll az önmagában szép arányú, volt nyugdíjasház. A városi szövetbe ellentmondásosan beékelődő helyzete ellenére a klasszicista szálló a városközpont egyik leghangsúlyosabb épülete.

A tervezés alapkérdései

Milyen módon hozható létre a hajdani funkcióhoz hasonló, de a mai igényszintnek megfelelő térrendszer? Bővíthető-e a ház? Elhelyezhető-e egy hasonló méretű új tömeg ezen a területen úgy, hogy az a meglévő ház értékeit kiemelje? Javíthat-e az új beépítés a városi szövetbe illeszkedés jelenlegi felemás helyzetén? Ezekre a kérdésekre próbáltunk tervünkkel választ adni.

A meglévő ház adottságai

A helyszíni szemle, a tervrajzok tanulmányozása és a tervtári kutatások adatmorzsái alapján az épület számos kérdést vet fel. A Szent István téri főhomlokzat szokatlanul monumentálisra formált gesztusai után szűkösnek és alulméretezettnek tűnnek az érkezés terei: a kapualj, a lépcsőházi előtér és az emeletre érkezés tere, a pusztán a végein bevilágított középfolyosós rendszer. A hazai klasszicizmus nem egy ehhez hasonló jelentős épületet emelt, ahol az épülethez és a funkcióhoz arányos és következetes magatartás hiánya szembetűnő. Ennek ellenére ezek az épületek nagyon szerethetőek, talán leginkább túlzó gesztusaik miatt.

A beépítés

A lehetséges beépítési mód kialakításánál azt vizsgáltuk, hogy a környék rangosabb udvarházai hogyan viselkednek. Ennek alapján megállapítottuk, hogy jellemzően a Deák Ferenc utcához kapcsolódnak a házak és onnan tárulnak föl udvaraik is. A tulajdonosi szándék azonban a program kétrétegűsége miatt a ház nyitottságának megőrzését is legalább olyan fontosnak érezte, mint az intimitás megteremtését. Az épület elhelyezésénél, formálásánál ez a kettős követelmény volt az irányadó. A tervezett együttes három karakteres térrészt jelöl ki. A főhomlokzat előtti városi tér díszburkolatot kap. Az épület túloldalán a közpark részeként, de attól finoman elválasztva jön létre az udvar félintim tere. A házak által közrezárt, rejtett belső rész pedig a kert.

Az új épület két eltérő magasságú szárnyból áll. Az északi szállodaszárny tömegformálásában a bontatlan, egyszerű forma a klasszicista épület nyugodt súlyosságához közelít. Az 1. emeleti padlószintet funkcionális okokon túl a két épület nyílásrendjének összetartozását erősítő elhelyezkedése is indokolja, a párkánymagasságot pedig a meglévő épület tömegének közelsége határozta meg. A tetőfelépítmény kontyoltsága a tömörséget erősíti, az átforduló épületsaroknál pedig a magassági léptékváltást könnyíti meg. A keleti oldalon a forgalmas főút felől zárt földszintes épülettömb ad védelmet és biztosítja a szállodakert intimitását. Ide kerültek az ún. wellness-funkciók.

Funkciók

A klasszicista épület természetesen fogadja be a reprezentatív tereket kívánó funkciókat - szem előtt tartva a meglévő adottságokat, helyenként pedig visszaállítva az eredeti térstruktúrát. A földszint főtérre néző boltozatos termei a publikus vendéglátás terei. A meglévő dongaboltozatos terek intenzívebb egybenyitásával átláthatóbb térkapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség, ugyanakkor nem törekedtünk az egyterűségre. Hangulatosnak tartottuk az elkülönülésre is alkalmas, sokféleképpen berendezhető térrészek laza együttesét. Az emeleten konferenciaterem, szekciótermek és kiemelt igényszintű lakóegységek találhatóak.

Az új épületben az északi szállodai szárny földszintjét a belső kertre néző szállodai előcsarnok, ennek kiszolgáló terei és egy különterem foglalja el. Az emeleteken 18 szobaegység található. Az emeleti közlekedőterek egylégterű egybenyitásával átlátható vizuális kapcsolat jött létre. A szállodai előcsarnokon áthaladva jutunk el a wellness terekhez. A testkultúra, a fürdőzés világának jelentős hagyományai és ennek megfelelő építészeti terei vannak (római- és török kori fürdők). Ezeket a tereket megidézve létrehozható egy  a jelenkor divatos és megszokott wellness megjelenésétől eltérő  egyedi hangulatú világ. Ez a szándék vezetett minket a tömbszerű, monolitikus formáláshoz, a mintegy kőből kivájt terek létrehozásához. Az új épület és a két épület által meghatározott udvar teljesen alápincézett. Így a szálloda parkolóhely igényének jelentős része rejtett módon elhelyezhető.

A volt nyugdíjasházban önállóan üzemeltethető kávéház került kialakításra. Az átépítésnél az volt a törekvésünk, hogy az épület külső képe a lehető legkevésbé változzon, mivel eredeti állapotában jól kiegészíti a klasszicista főépület tömegét. Ezzel szemben a belső térrendszert és a bejárat előtti teraszt teljesen újraértelmeztük. A két szint galériás összenyitásával és a mai hangvételű belsővel azt céloztuk meg, hogy a kávázó és ezen keresztül az egész épületegyüttes természetes módon kapcsolódjon be Paks városának mindennapi életébe.

Megjelenés

A külsőt illetően a meglévő házak az eredeti anyaghasználatnak megfelelően lettek felújítva. Az új hotelépület a formálásból eredően ettől eltérő, de gesztusaiban a meglévő házak viselkedésmódjára reagáló. A klasszicista ház monolitikus tömege, felületei az új részben az anyaghasználat redukálásához vezettek. Olyan kő került a homlokzatra, amely járófelületként, tetőfedő anyagként és beltéri anyagként is felhasználható volt, s ezzel az összefogottságot, homogenitást erősítette. Erős vágy volt, hogy a felületek ne valamilyen-szerűek, hanem valamilyenek legyenek. Így a kő nem burkolat, hanem tömbkő elemekből épített falazat, vagy héjazat.

Belső terek

A belső terekben mind a három ház a saját életét éli, de a belsőépítészeti formálásban vannak közös elemek, egymással összefüggésbe hozható bútorok, világítótestek, anyagok. A klasszicista ház tereinél az egyneműségen belül egyfajta sokszínűségre törekedtünk, minden térnek saját, kicsit egyéni enteriőrt adva. Ezt a falak, függönyök, bútorok, szőnyegek összehangolt, árnyalatokban eltérő világa hozza létre. Említésre méltó a falakra kerülő dekoráció. Az Erőmű megbízásából komoly kutatás zajlott a ház történetével kapcsolatban. A kutatás eredményeként olyan képi anyag állt össze, amely a jelesebb darabok kiemelt minőségű reprodukcióival a falakra kerülve a ház fordulatokkal teli történetét élményszerű közelségbe hozza.

Fejérdy Péter

Többek között a paksi Erzsébet Nagy Szálloda felújítása és bővítése is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.