Hegyvidéki villa-helyzet

A KÖH másodfokon is elutasította a Karczag-villa egyik melléképületére kért bontási engedélyt. Fényképes túra a Hegyvidéken pusztuló és felújított villák után kutatva. Biczó Gabi írása.

Egy aggódó kerületi lakos hívta fel figyelmünket arra, hogy a Karczag-villa tulajdonosa bontási engedélyt kért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH). A névtelenséget kérő lakos állítása szerint a telken lévő ősfákat már kivágták. A Karczag-villa 2004-ig a magyar állam tulajdonában volt, ekkor egy kft. birtokába került. Két évvel később a kft. eladta egy magánszemélynek – tudtuk meg a XII. kerületi önkormányzattól. A XII. kerület csak néhány évig volt az ingatlan kezelője.   

A Karczag-villa néven ismert épületet Hild József tervezte. Az ingatlan 1844-ben épült, és 1959–1960-ban újították fel. Eredetileg a nagyméretű kertben álló villához két, a villa két oldalán szimmetrikusan elhelyezett melléképület tartozott. Ma már csak az egyik melléképület áll. Tavaly a tulajdonos erre a melléképületre kért bontási engedélyt, amelyet a KÖH első és másodfokon is elutasított – tudtuk meg a KÖH-től. „A műemlék egésze nem bontható le – ez vonatkozik a tartozékra is, ami jelen esetben a melléképület" – válaszolta kérdésünkre a KÖH közép-magyarországi irodájának munkatársa.

A történet tipikus: a budai hegyvidéken számos műemlék vagy műemléki jelentőségű villa került magánkézbe, az új tulajdonosok pedig számtalan esetben hagyják leromlani, lepusztulni az épületet. A tulajdonos célja sok esetben csak a bontási engedélymegszerzése, hogy az értékes telket „gazdaságosabban" hasznosíthassa. A műemléki védelem legfeljebb a bontást tudja elhárítani, az elhagyott házak attól még tovább pusztulnak. A ritka ellenpéldák egyike a Dénes utcában álló, 19. századi, ún. svájci, fatornácos Széher-villa, amelyet tulajdonosa az eredeti értékeket megőrizve, a nagy kertet egybentartva újított fel, és eredeti rendeltetésének megfelelő módon családi házként használ.

A jó példák közé tartozik az 1843 körül épült, földszintes Óra villa is, amelyet a közelmúltban újítottak fel, és szintén lakóházként használnak. Igaz, a ház hangulata a gondos helyreállítás ellenére valahogy megváltozott. A Zugligeti úton, gyakorlatilag csak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) kertjén át megközelíthető Gondűző-villa a Hegyvidék rejtett kincseinek egyike. A földszintes, szélesen terpeszkedő épület ma a MOME tanszéki épületeként funkcionál.

Túránk során, a Budakeszi úton két épületnél is megálltunk. Az első, a Budakeszi út 36/b szám alatti, Hild József által tervezett, 1847 körüli, magasföldszintes romantikus villa. A képeken jól látszik: éppen felújítják. Szomszédságában áll a szintén Hild által, saját magának tervezett, földszintes, klasszicista villa (1844). Állapotuk látszólag kifogástalan, mindkettőt az Alfa Tv megbízásából újították fel évekkel ezelőtt. Az Alfa Tv-t, az Első Közép- és Kelet-európai Együttműködés Alapítvány (EKKEA) hozta létre. Nyolc évvel ezelőtt sokat cikkeztek arról, hogy az állam kétmilliárd forintért megvásárolja az Alfa Tv ingatlanjait (mindhárom ingatlan a Budakeszi úton, egymás szomszédságában álló épületek). Ezek az épületek korábban közpénzből kerültek a többnyelvűre tervezett csatorna beindításán munkálkodó magánalapítvány tulajdonába.

„Harcoltunk a villáért, azért, hogy legyen egy emlékhelye Hild Józsefnek. Magyarországon egyetlen építésznek sincs emlékhelye, ez máshol Európában nem így működik" – meséli az egyébként nem építész, hanem színész Vircz-Vajda Márta, a Hild Minden Művészetek Háza Alapítvány kuratóriumi elnöke. „2000-ben az EKKEA beengedett minket a Hild villába, így sikerült megrendeznünk egy kiállítást. Utána kidobtak minket onnan. Azóta is küzdünk az épületért."

Biczó Gabriella