Hétfőtől építkezési tilalom több Balaton-parti településen

Életbe lépett a balatoni törvény, amelynek egyik rendelkezése szerint a partközeli településeken nem adhatók ki engedélyek új lakóházak, illetve nyaralók építésére, ha az adott helységben nincs kiépített szennyvízcsatorna-hálózat.

A Népszabadság cikke írja - hétfőn lép életbe a balatoni törvény, amelynek egyik rendelkezése szerint a partközeli településeken nem adhatók ki engedélyek új lakóházak, illetve nyaralók építésére, ha az adott helységben nincs kiépített szennyvízcsatorna-hálózat. Ez azt jelenti, hogy az 52 part közeli település közül 10-12-ben a következő években nem lehet új házakat építeni.

Hétfőn lép életbe az október közepén elfogadott balatoni törvény, amely a tó védelme érdekében számos kérdésben szigorításokat ír elő a Balaton környéki önkormányzatok számára. A jogszabály - amely például korlátozza a külterületek belterületté nyilvánítását, szabályozza a beépíthető telkek nagyságát, az épületek bővítésének mértékét - 164 települést sorol a tó kiemelt üdülőkörzetébe, és ezek közül 52-t minősít part közeli településnek.

Lázár János, a 73 települést tömörítő Balatoni Szövetség titkára tudósítónk kérdésére válaszolva elmondta: a 164 érintett település döntő többsége egyetért a szigorító intézkedésekkel, néhány helyen azonban kifogásolják a jogszabály egyik rendelkezését. Mégpedig azt, hogy az 52 part közeli település belterületén hétfőtől nem adható ki új építési engedély, ha a faluban nincs szennyvízcsatorna-hálózat. Lázár János információi szerint 10-12 ilyen falu található a térségben. Ezek a falvak elsősorban a Tihany és Zánka közötti szakaszon, Badacsony környékén, Keszthely és Hévíz körül, valamint a Kis-Balaton vidékén találhatók. Lázár szerint a többi part közeli helységben is gondot jelent majd a szigorítás, hiszen a települések többségében nem épült ki a teljes szennyvízhálózat, így a csatorna nélküli részekre ott sem adhatók ki új építési engedélyek.

Lapunk információi szerint az érintett településeken a törvény elfogadása óta valóságos építési láz tört ki. Sokan megpróbálták még az utolsó pillanatban beszerezni a szükséges engedélyeket. Balatonudvariban például az idei keltezésű építési engedélyek 40 százalékát az elmúlt hetekben adták ki a kérelmezőknek.

Rezi község katasztrofális helyzetbe kerül a törvény életbelépésével - jelentette ki lapunknak Cserép Gábor, a Zala megyei település polgármestere. Hozzátette: az 1100 lelkes faluban a jövő év végén indulhat meg a szennyvízrendszer kiépítése, amelynek első üteme várhatóan csak 2003 elejére készül el. Reziben ebben az évben ötven új építési engedélyt adtak ki, a következő két évben viszont egyetlen építkezés sem kezdődhet.

Hiányzik a szennyvízhálózat a Veszprém megyei Felsőörsön. Kenézné Berei Gyöngyi polgármester egyetért a törvény szigorító intézkedéseivel, azt azonban kifogásolja, hogy az építési tilalmat azonnali hatállyal rendelte el az új jogszabály. A polgármester szerint Felsőörsön leghamarabb 2003-ban adhatnak ki új építési engedélyeket, s ez a település fejlődésének megtorpanását okozhatja.

Bóka István fideszes országgyűlési képviselő, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke tudósítónknak elismerte: az új szabályozás átmeneti megtorpanást okozhat annak a 10-12 településnek a fejlődésében, ahol még nem kezdődött el a szennyvízhálózat kiépítése. Bóka szerint "szükséges véráldozatról van szó", hiszen a balatoni régió egészének érdekeit csak a korlátozás azonnali bevezetése védheti meg, így a csatornázásból eddig kimaradt települések nem kaphattak átmeneti könnyítéseket. Bóka István úgy vélekedett: ha az érintett települések súlyos tehernek érzik a mostani változtatásokat, kezdeményezniük kellene a törvény módosítását. Rezi polgármestere szerint elegendő volna, ha az építési engedélyek helyett az új épületek használatbavételi engedélyének kiadását kötnék a szennyvízhálózat meglétéhez, így a következő években is indulhatnának építkezések az érintett falvakban.

Forrás adat: Népszabadság/2000.12.02./1., 5.p. (SAB-lapszemle)