Nézőpontok/Vélemény

Hiteles tudósítások?

1/1

?>
1/1

Hiteles tudósítások?
Nézőpontok/Vélemény

Hiteles tudósítások?

2016.02.07. 20:07

Cikkinfó

Szerzők:
Masznyik Csaba

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
25

"Nem hagyhatom szó nélkül Zöldi Anna beszámolóját a MÉSZ szervezésében a napokban lezajlott beszélgetésről. Rendkívül nehéz feladat elfogultságtól mentes tudósítást írni, különösen akkor, ha a szerző – meg nem kérdőjelezhető módon – elfogult. Az olvasók egy részét azonban – magam is ezek közé tartozom – jobban vonzza a történészi szemlélet, mint a haditudósítás: az utóbbi csak a maga oldalának győzelmét és sebesültjeit látja." Masznyik Csaba írása.

Zöldi Anna tudósításából egyértelműen kiviláglik az objektivitásra való törekvés akkor is, ha ez érezhetően sokszor nehezére esik. Nincs olyan beszámoló – hangfelvétel sajnos nem készült –, melynek olvastán az említett felszólalók ne éreznék úgy, hogy nem azt mondták, és nem úgy mondták, mint ahogy azt a szerző a szájukba adta. Anna – amennyire meg tudom ítélni – elismerésre méltóan sok energiát fektetett abba, hogy ezt elkerülje, és senki ne érezze hamisnak a leírtakat. Az sem lehet titok, hogy a cikk születése közben intenzív levelezést folytattunk arról, hogy ki mit is mondott pontosan: a cikk szövegét természetesen én is csak a megjelenését követően olvastam, a levelezés inkább a tárgyi tévedések elkerülését, és az emlékek pontosítását szolgálta.

A cikk címével és a bevezető bekezdésekkel mégis sikerült az egész tudósítást eltorzítani, amit nagyon sajnálok. Az est témája ugyanis NEM A HITELESSÉG volt, a hitelesség szó – 50 tanú van rá – el sem hangzott az est folyamán. Erre azért ügyeltem az előadásom közben is kínosan, mert Lővei Pál publikálás előtt álló fontos írása már egy hete kering az interneten, és bizonyára mindenki olvasta, akit a téma érdekel. Ebben az írásban Lővei Pál éppen a hetekkel korábban a Várkertben folytatott beszélgetés során a rekonstrukciók értékét mérő (Krähling János szájából elhangzó) „hitelesség" szó hitelességét kérdőjelezi meg, és valljuk be, az érveivel, pláne szakmai alapon, nehéz vitatkozni. Már csak ezért is tartottam fontosnak, hogy ha már a hitelesség fogalma elhiteltelenedett, akkor ne tévedjünk erre az ingoványos talajra.

A berlini Schloss általam felvezetett ismertetésekor elhangzott, hogy – szinkronban Philipp Oswalt szellemes írásával 1 – a Schloss egy kortárs épület, melynek három homlokzata historizáló formák felhasználásával, kézműves technikával készül. Sem nem „hiteles", sem nem rekonstrukció. Téved, aki azt hiszi, hogy Berlinben „visszaépül a Hohhenzollernek kastélya". Elég csak az egykori épülettömeg makettjére és az új épület tömegére pillantani. Ez a többlet kerül 80 (ma már 105) millió euróba, melyet civil kezdeményezéssel adományokból, és nem az adófizetők pénzéből finanszíroznak. Eddig adományokból 55 millió euró jött össze, ami elképesztő összeg. A bevezető előadásomban is a kortárs építészet és a történeti építészet egymásba olvadásának példájaként idéztem a genovai Carlo Felice színház rekonstrukcióját: Carlo Scarpa, Aldo Rossi. Koolhaas Whitney Múzeum bővítési tervét pedig – többek között – azért, hogy illusztráljam, mennyire nem egyszerű dolog azzal érvelni, hogy a „kortárs építészet" – a hitelesség szóhoz hasonlóan alakváltó fogalom – majd mindent megold. Jelenségeket és példákat igyekeztem felvonultatni, nem ítélkezni ezek felett. 2

Ami az általam mondottakra és a részvételemre vonatkozik, a következő pontosításokat szeretném leszögezni: nem én vagyok a Stöckl-lépcső tervezője, hanem Hauszmann Alajos. Ezt is csak Dr. Rostás Péter 2015-ben elkészített tudományos dokumentációja tárta fel, eddig Ybl-lépcsőként emlegették. A 70-es években lebontott, a háborúban egyébként alig-alig sérült közlekedő visszaépítésének koncepcióját Potzner Ferenc dolgozta ki a közelben lévő Főőrség és a lovarda felépítésével együtt.

A munkatársaimmal csupán a lépcső kiviteli terveinek elkészítésére van megbízásunk, amit fenntartás nélkül elvállaltam. Ahogy ez az előadáson is elhangzott, ennek alapja és háttere az a 17 év, amit az Országház kőburkolatú homlokzatának rekonstrukciós tervezésével töltöttünk: ismerjük az efféle, a mai tervezői gyakorlatban kevéssé ismert szerkesztési finomságok rejtelmeit. A lépcső – megítélésem szerint – egy sallangmentes, bravúrosan szerkesztett műtárgy, ami túl azon, hogy szükség van ott egy feljáróra, megérdemli, hogy a háború utáni, elsősorban ideológiai alapú döntést felülbírálva visszaépüljön.

De az is elhangzott az előadáson, hogy sem a Pénzügyminisztérium felépítményének, sem a Közlekedési Múzeum rekonstrukciójának tervezését nem vállaltam volna, ha megkerestek volna vele, mert – kivételes esetektől eltekintve – nem vagyok a másolatépítés híve, ezen épületek visszaépítését pedig szakmai hibának és óriási tévedésnek, felelőtlenségnek tartom. Azt is elmondtam, hogy másképp viszonyulok a várbeli és a ligetbeli fejlesztésekhez: a várpalotával kapcsolatos tervekről folyó vitákat kíváncsian hallgatom, míg a Liget esetében minden olyan „fejlesztést" tévedésnek tartok, mely oda múzeumi negyedet – épületet – erőszakol. A Pénzügyminisztérium grandiózus épületének Rados Jenő-féle szelídítése pedig önmagában is építészettörténeti érték. Amit a várpalota rekonstrukciójáról nem lehet elmondani.

Ismétlem: messzemenően elismerem Zöldi Anna tudósításának objektivitásra törekvő hangvételét, de sajnálom, hogy a címmel és a bevezetővel félrevezeti az olvasót. Hozzászólásom csupán az ebből fakadó félreértéseket szeretné megelőzni.

Masznyik Csaba

 

1 http://schlossdebatte.de/?p=690
2 http://prezi.com/-76h-wxyxg_a/?utm_campaign=share&utm_medium=copy&rc=ex0share

 

 

Vélemények (25)
Pákozdi Imre
2016.02.24.
06:13

Potzner úr, Baán úr: Budapest lakói elutasítják a várbéli és a városligeti kormányzati terveket: http://munkacsoport.levego.hu/files/download/3/Liget_Ipsos_Levego_2016_januar.pdf Az elutasítás a Budai Vár esetében majdnem egységes, de a Liget Budapest projekt beépítései ügyében is meggyőző. A Városligetet parkként kell megőrizni és nagyon ideje rendbehozni. Ez a felmérés tanulsága.

A fenti, elutasított tervek végtelenül erőszakos, minden eddigi ellenérvet falra hányt borsónak tekintő kormányzati pártolóinak és az őket "szakmailag" kiszolgálóknak pedig, további okulásul: a 2014-es 50 (ötven) szavazat után most 1800 szavazattal verték a Fideszt Salgótarjánban, az iskolák pedig ma lényegében üresek. Nem kéne elmélázni mindezen, (Or)Baán úr? 

Masznyik Csaba
2016.02.09.
17:49

Kedves János!

Nincs kétségem afelől, hogy jól ismered a Várat, és el tudom képzelni, hogy milyen élmény volt Gerő László könyvével együtt felfedezni. A latint nem én hoztam be. Nem emlékszem, hogy bárki is kioktatott volna Téged sem a MÉSZ-ben, sem itt. Nem emlékezhetek mindenkinek minden szavára, lehet, hogy elhangzott olyasmi, ami rosszulesett: ha én lettem volna bántó (nem hiszem), vagy bárki más, a nevében is bocsánatot kérek. Arra viszont emlékszem, hogy hangosan kiabálva azt mondtad, hogy sajnálod, hogy nem bombázták le az egész Hauszmann-féle épületegyüttest földig (nem volt világos, hogy a lovardára és az Őrség épületére gondolsz-e, vagy az egész Várra), aztán rövidesen faképnél hagytál minket. Az építészetről folyó vitában egy ilyen epizód nem a továbblépést segíti, inkább azt sugallja, hogy ha nem értesz velem egyet, akkor…

Félreértés: Anna beszámolóját nem tartom pártosnak. Az építészeti vitákban többnyire azt látom, hogy sokan eleve beállnak egy zászló alá, aztán nem érdekli őket, hogy más mit gondol, csak mondják a magukét. Aki ilyen alapállásból tudósít, az tényleg „haditudósító”. Én csupán azt írtam a bevezetőben, hogy nem szeretem az ilyen megközelítéseket, én nem harcolni mentem a MÉSZ-be, hanem meghallgatni mások magyarázatait is a másolatok építésének feltételezhető hátteréről. Nem győztem hangsúlyozni, hogy Anna tudósításán érződik ugyan az elfogultsága, de látszik, hogy igyekezett objektív maradni. (Amivel bajom van az az, hogy a cikkből úgy tűnik, mintha a hitelesség fogalma lett volna a beszélgetés centrumában.)

A Várral kapcsolatos felvetésedre a MÉSZ-ben elhangzottak a válaszok, és ugyan nem az én tisztem, de idézem az elhangzottakat:

- a Szt. György tér nyugati térfalának beépítése, vagy szabadon hagyása 1945 óta vita tárgya, nem csak a Te koncepciód lehet helyes;

- Hauszmann a Szt. György térre néző homlokzati falat és tömeget (az onnan nyitott bejárattal) szándékosan vette keskenyebbre, hogy a Hunyadi udvarra való megérkezés és a Mátyás szoborra történő rálátást biztosítsa – mindenképpen érzékenyebb megoldás volt, mint ami a szárny szélesítésével a háború után született: azt eldönteni, hogy megéri-e ezért bontani, hogy érték-e a vörös márvánnyal borított múzeumi tér, én nem tudom eldönteni, nem foglalkoztam ezzel a kérdéssel érdemben; azt viszont érdeklődéssel hallgatom, milyen homlokegyenest eltérő vélemények sorjáznak ezzel az épületrésszel kapcsolatban nap mint nap.

- lesz akadálymentes lift a volt őrség épületében és a könyvtár épületében is;

Gondolom, hogy a szerzők célja az, hogy sokan olvassák, amit írtak. Nem hiszem, hogy bárkinek az érdeke sérült volna, ettől nem fog sem több, sem kevesebb Metszet elkelni.

Tisztelettel rendületlenülmCs

Pákozdi Imre
2016.02.09.
18:40

@Masznyik Csaba: Kedves Roth úr! 

Nem csupán a Királyi Vár sorsát és tömegrendszerét illető álláspontjával értek egyet, hanem az Ön megnyilvánulási módjával is.

Váltig úgy tartom, hogy kommunikációs stílusunk nem csak az ember, hanem a helyzet, sőt, az események függvénye is - és persze, a másik fél stílusától is függ. De maradjunk a helyzet, az események hatásánál. A Budai Vár sorsát - akár csak a Városligetét - hatalmi szóval eldöntötték: mindkettőt minden lacafacázás nélkül, a lakók, a szakmai és a szélesebb közvélemény teljes negligálásával. Ahogy Svájcban egy ilyen ügy a "közvetlen demokrácia" eszközeivel dőlt volna el, úgy itthon a döntés a "közvetlen diktatúra" módszerével parancsba lett adva, miközben - figyelem – szerencsére mindkét országban, a nagypolitika szintjén, a parlamentáris demokrácia rendszere uralkodik.

A fenti konkrét ügyekben tehát minden esély nélkül vitázik az értelmiségnek az a része, amely az elmúlt 30 év első 25-27 esztendejében megszokhatta, hogy a hangját eredménnyel hallathatja: akár a többpártrendszer kialakításakor - még a szocializmus végnapjaiban - akár a szélsőjobb elleni harcban, akár a Dunagate idején, akár 2006-2008 körül, az egészségügy akkori kiszipolyozásának esetében (emlékezzenek a vizitdíj vagy az OPNI ügyére), akár a Zeppelin-projekt vagy Zaha Hadid tojása megvétózásakor. Ez a mai – úgymond, „civil” - esélytelenség, az ellenérvek gazdag tárháza felvonultatásának ez a totális hiábavalósága, újdonság mindkét félnek, a pro- és a kontra érvek meggyőződöttjeinek egyaránt. De úgy látszik, hogy a kormány álláspontját előkészítő és támogató politikai és szakmai tényezők hamarabb ébredtek, mert jó ideje a magabiztosságnak azt a legfelső fokát prezentálják, amitől nekünk, esélyteleneknek, méltán nyílik ki a bicska a zsebünkben.

Nemhiába írom többedszer, hogy az adott vitában csak a kormány konkrét létesítménnyel kapcsolatos építészeti álláspontját ellenzők hoznak érveket, a másik fél üresen deklamál. Nincs rászorulva másra.

A Zöldi Annáéhoz hasonló beszámolókért pedig le a kalappal. Ebben a végtelenül egyenlőtlen alaphelyzetben vitaként rögzíteni az álláspontok összecsapását, óriási nyugalomra, szilárd értelmiségi tudatra és nagy emberszeretetre vall. Köszönet neki és a hozzá hasonló, értő krónikásoknak.

A hozzászólók dicséretéül és a hozzá nem szólók bátorítására pedig hadd idézzem Ludwig Wittgensteint: „Az tud beszélni, aki reménykedni tud. És viszont.” *

Pákozdi Imre

---

* Ez meg honnan van :-? Elárulom, nem olvastam Wittgensteint, nem valamiféle idézetgyűjteményből való, nem is maga Wittgenstein súgta a fülembe, bár tavaly jártam nála, a bécsi Parkgasse 18-ban. Sajnos, amióta ő nincs ott - 1951-ben elhunyt -, arcátlanul beépítették a maga tervezte ház előtti kis parkot.

U. i.: Közben elröstelltem magam, mert kiderült, ez a feladvány túl vidor az idézet forrásához képest. A szöveg ui. Esterházy Péter A szív segédigéi c. művének mottója. Amivel nincs is baj, csak én épp most olvastam el a könyv utolsó négy oldalát, amely az író édesanyja haldoklásáról és a tragédia kórházi körülményeiről szól. Javaslom a t. projektgazdáknak, a Palotát ezermilliárdból 25 év alatt újraépíteni akaróknak, a Ligetbe - ugyancsak közpénzekből - újabb palotákat álmodóknak, hogy olvassák el azt az utolsó négy oldalt és nézzék meg ezt az idei (2016-os) posztot:  http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/02/17/szent_istvan_korhaz/. Azután pedig rangsorolják a beruházási feladatokat higgadt, politikamentes, bensőséges, építész szakmaisággal.

Zöldi Anna
2016.02.09.
20:33

@Masznyik Csaba: kedves Csaba,

a hitelesség szó címként történt feltüntetésének hitelességét firtató cikkedet az én nevemmel kezded és végzed, valamint a szalagcímben, főoldalon is az én nevemmel indul a szöveg. a hozzászólások mindegyikében elhíresültem. lassan fontosabbnak érzem magam, mint a Budai Vár. pedig ez nincs így. szeretnék a fókuszból kikerülni.

ami a hitelességet illeti, leírom, újra érthetően: az én beszámolóm, NEM A HITELESSÉGRŐL SZÓLÓ VITÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ. Miért? MERT  A MÉSZBELI VITA NEM A HITELESSÉGRŐL SZÓLT. lehet hogy ez hiba, mégis ez tötént. én pedig azt írtam meg, AMI TÖRTÉNT. aki ott volt, tudja, hogy hiteles-e, aki nem volt, azt vagy nem érdekli, vagy érdekli, és megérti, amit olvas,

itt megint csak ismételnem kell magamat: a hozzászólók nem a helyreállítások hitelességét bírálták, hanem a PROGRAM ÉSSZERŰSÉGÉT ÉS TÁRSADALMI ÜZENETÉT. ez is a hitelesség egy formája, a művészettörténeti hitelességről máskor máshol kell majd vitatkozni. de szeretném, ha abban az én nevem kevesebbet szerepelne. nem lenne hiteles...

szia

anna

 

mB
2016.02.09.
21:20

@Zöldi Anna: (egyszeri olvasóként Zöldi Anna fenti megszólalása mellé kell állnom. Hozzátéve, hogy - bennem, nekem, emlékezetem és érzésem szerint - a fenti sorozatban Anna volt talán az egyetlen aki a beszélgetés során érzékeltette beszélgetőtársaival (és az olvasóval) hogy fontosnak és megfontolandónak tartja a neki címzett jelzéseket, miközben az is tudható hogy komoly munka van a cikk mögött [magam is jelen voltam, nem találok kivetnivalót benne]. Természetesen senki nem gondolja hogy "tanúvallomásként" vagy az igazság egyetlen és végletes letéteményeseként kellene kezelnünk - ezért is van a cikke alatt aláírás és hozzászólási lehetőség.

Az általam 3 másodperce alapított Helmut-díj (párbeszéd, másikra figyelés, nyitottság, stb) nálam most Annáé.)



Zolker
2016.02.09.
17:06

Na, úgy látom, Pákozdi úr stílusával nem csak nekem gyűlt meg a bajom múltkor, hanem újabb alany akadt. :)

 

Nos, a helyzet a következő, Pákozdi úr. Egyszerűbb most itt, mint a másik cikknél, az eseményről tartott beszámolónál.

Ott azon (is) ment a vita, hogy társadalmi vita Drezda vs. Berlin vs. Budapest, és hogy előbbiekben bezzeg egyetértés volt a rekonstrukcióban, Pesten meg nem. 

Zöldi Anna tudósításából kiviláglik, hogy mind a Frauenkirche újjáépítését, mint a Schloss felépítését legalábbis ellentmondás kísérte. Ugyanúgy, mint itt, a királyi palotánál (- Várnegyednél).  

Aztán. Ha eleve abból a prekoncepcióból indulunk ki, hogy "a kultúrát száműzik a budai Várból", akkor értelmetlen a vita. 

Igen, ez a kormány sokszor cselekedte már az ellenkezőjét annak, mint amit mondott, de mégis: jelenleg a többször, sok helyen lenyilatkozottak (így számon kérhető állítások) alapján az tudható, hogy marad látogatható a palota, legfeljebb egy szeletét használják állami reprezentációra - a köztársasági elnök beköltözése még homályosabban, csak ötlet szintjén merült fel -, a Miniszterelnökség a jelenleg sem lakóházként működő kolostorba, a pénzügy meg a belügy szintén nem lakóházként működő épületekbe költözik.

Ergo senki sem akarja "kormányzati negyeddé" alakítani a Várnegyedet, a lakókat kiűzve, majd utánuk hajítva a kultúrára - a sikátorokra, elképesztően izgalmas épületekre, a kilátásra, és nem utolsó sorban a palotára - kíváncsi bel- és külföldi turistákat. 

A most ismert rekonstrukciós tervek sem ezt feltételezik: a Tabán felőli újabb feljáratok megnyitása (Stöckl-lépcső, mozgólépcső, lift) is ilyen jel (a Várkert Bazárból is fel lehet már menni a palota szájába - ha el akarnák zárni, miért csinálták meg?). Ne, ne jöjjünk azzal, hogy "ezektől bármi elképzelhető", mert így nem lehetséges a normális vita. A mostani adottságokból kell kiindulni.

Aztán a középkor és a régészet: a palota udvarai alatt még rejtőző emlékeket is fel akarják tárni, sőt, látogathatóvá tenni, a BTM kitelepítéséről sem volt soha szó (ó persze, még szóba kerülhet, de ismét: a jelenlegi kiindulás nem ez). Ez azért már csak valamiféle előremutató dolog, nem?

Aztán a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek tisztelete: Pákozdi úr, ha maga Hauszmann lovardájáról meg főőrségéről azt mondja, hogy hát tévedett a mérnök úr, nem biztos, hogy követendő példa, akkor miért vitatja el a jogot a mai, 2016-os állásponttól - nem kevesen osztják -, hogy hiba volt a palota most látható enteriőrje, a környező erődítés, ne adj' isten a kupola stb., eljárt felettük az idő, tehát változtassuk meg? Miért pont ehhez kellene foggal-körömmel ragaszkodni?

Az eddigi infók szerint a palota nem állítható helyre teljes körűen, Potznerék a rekonstruálható terek között kortársakat képzelnek el - tessék, megjelenik a kortárs építészet is. Az, hogy ez mi és milyen lesz, persze még nyitott kérdés, de ne tegyünk úgy, mintha erről szó sem volna. Még az is lehet, hogy bizonyos enteriőrök megmaradnak a hatvanas-nyolcvanas évekből, felújítás után. Vannak olyan szakemberek - nem politikusok -, akik egyébként nem tartják igazán szerencsésnek ezeket a belső tereket, így ne vitassuk el az ő véleményüket sem. Az igenis vitára alkalmas, hogy pl. az A épület fullba nyomott vörös mészköve jó-e, az amúgy nagyívű és elegáns lépcsővel, vagy a C főlépcsője mennyire elegáns és jó. (Arról nem is beszélve, hogy bizony kiállításokra, mai eszünkkel, ezek a téregyüttesek súlyos kompromisszumokkal használhatók, bármit is mondjon a szimpóziumon felszólaló, a Kazovszkijról értekező illető.)

Az a baj, hogy az egész vita (nem csak itt) politikai gellert kap. Holott értékén nézve - ha csak azt, hogy a megint csak nem egyértelműen "középszerűnek" minősített és minősíthető Hauszmann-arculat visszaépítésén kívül még mi lesz, lásd fentebb - nem tűnik katasztrofálisnak. A dolog maga, természetesen. 

A Pénzügyminisztérium irdatlan eredeti tetőzete valóban hülyeség (az volt már annak idején is), remélhetőleg valakiknek sikerül lebeszélniük a tudjukkiket erről. :)

 

rojan
2016.02.09.
16:03

Gerő László: A budai vár helyreállítása (1951) c. könyv olvasása, még 1953-ban, döntően befolyásolta építésszé válásomat. Számos alkalommal lehetőségem volt a Palota építéstörténetével megismerkedni. Valamint latinból is érettségiztem. Azért írom mindezt, mert valóban nehezen viselem a kioktatásokat, minek következtében, talán mások számára is hallható, megjegyzésem, hogy „egymásra süketek párbeszédében nem kívánok részt venni” valóban elhangzott, de ZA. tudósításából ez kimaradt. Talán erre utalt MCs , aki nagyon helyesen az érdemi, magasröptű építészeti vita hiányát kifogásolja, de talán azt is elismeri, hogy ezekben a hozzászólásokban sem ez zajlik.

Kérdeztem, miért lenne „haditudósítás” ZA ismertetése? Csak „kardozós változatban” tudunk gondolkodni, idáig silányultunk? Hajdani, vélt, bizonyítatlan „kremlinizáció” valóban a válasz?

Vitattam, hogy a Hunyadi és a Csikós udvarban szükség lenne-e a Naphegy felé térfalakra, nem a panoráma-e a fő attrakció? Vitattam, hogy miért kell az ”A”épület nyugati, új traktusát lebontani, mikor ez cour d′honneur-é formálta az udvart? Vitattam, hogy miért nem lehet „kortárs” (már több budai példával is igazolt) formában, akadály mentesítve, megépíteni a hajdani lépcső helyett a szükséges kapcsolatot? Ha részben kaptam is válaszokat, mindegyik kérdés lezáratlan! Ezek mind építészeti kérdések, a mostani, láthatóan sikertelen, viták helyett talán építészeti tervpályázatok hozhatnának eredményt!

ZA –nak, de más érdeklődőnek is, üzenem, hogy az „interneten keringő” cikkek, feltehetően a Metszet legközelebbi számának szánt írásokat tartalmazzák, melyekben a szerzők a lap korábbi – egyoldalú – tájékoztatását kívánják ellensúlyozni! Számomra is talány, hogyan kerültek ezek a közlés előtt nyilvánosságra !

Roth János

FenyvesiHK
2016.02.09.
16:47

@rojan: Pardon, nem "Hohhenzollern"hanem csak így egy h-val Hohenzollern(ejtve hóencollern)

Még a Berlin Schloss-hoz:A közadakozásból összegyűlő pénz a bizonyos 80M euró pedig a historizáló barokk öltözethez kellett és kell majd,ha odaérnek, mert a Szövetségi Parlament költségvetési bizottságának szigorú keretei csak bizonyos történeti részek tartóvázaira adtak lehetóséget(pl.kupola)A nép azonban látni szeretné a barokk pompát,így tehát adakoz.

De a legfontosabb,hogy a végén mi kerül ebbe a történelmi"lábnyomot" őrző új palotába, amin, ha megvalósul, legkevésbbé valamilyen helyreállíthatatlan hitelességet fognak számonkérni.Csak három emeletet végignézve:

Az első emeleten a Nemzeti Múzeum, a Berlin könyvtár, az audio archívum, a Központi és Tartományi Könyvtár Berlin, és a Humboldt Egyetem hangarchívuma kerül elhelyezésre. A második emeleten lesz a Néprajzi Múzeum, a harmadik emeleten a Nemzeti Múzeum és a Berlin Asian Art Museum.A németek már csak ilyenek.

EZ
2016.02.10.
09:41

@rojan: Csatlakozom Jánoshoz - én sem érzem "haditudósításnak" a szöveget, és minden tiszteletem Annának, hogy egyáltalán egy cikk medrébe tudta terelni a sok szálon futó vitát. Nem érzem, hogy félreinformálna az estéről, szükségszerűen rövidít. Az engem említő néhány mondat is legalább három hozzászólás zanzája. Hiteles Zanza.

Masznyik Csaba
2016.02.09.
08:52

Kedves Imre!

Ha nem haragszik, nem veszem át az Ön stílusát. Nem ismerjük egymást, látatlanban is furcsa ez a hangnem. De ez csak mellékes, az internet sokat megenged, és sokat elbír, lelke rajta.A hozzámszólása érdemi részéhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy természetesen fel sem merült bennem az ötvenes évek régészeti kutatásainak leéértékelése. Furcsa is, hogy miért igyekszik az Ön - nem kifejezetten jóindulatú - olvasatát a szövegemre erőltetni. Szerintem mindkét mondatom ugyanazt jelenti... :-)Ami az ötvenes éveket, a politika és a régészet viszonyát illeti, arra vonatkozóan pedig rengeteg érdekes információ kerül elő manapság a szakirányú forrásokból.Mivel a hozzászólásaim érdemi részéhez egyelőre építő jellegű és informatív reakció nem érkezett, búcsúzom.Üdv!mCs

Pákozdi Imre
2016.02.09.
09:25

@Masznyik Csaba: Nézze, a stílus nem csak az ember jellemzője, hanem a helyzeté is. És persze, rengeteg érdemi adalékot kapott mindenki ebben a vitában, szerencsére nem csak Ön és én, hanem azok is, akik csöndesen figyeltek.

Az átkosban (a szocializmusban) tevékenykedett kollégái, valamint társaik, a régészek és történészek nagyot alkottak a Budai Vár török idők előtti építéstörténetének feltárásával. Azok a gótikus részletek, amelyek ma méltatlanul háttérbe szorítva - a kert felől már nem is látogathatóan - feltárultak, egy valódi magyar aranykorról szólnak. Ők, Gerevichtől Zolnayig, a kádári önkényuralom idején, csendben, de nem minden elismertség nélkül (!) feltárták és láthatóvá építették azt, ami oly sírnivalóan kevésként ebből a büszke aranykorból megmaradt. Mindez, mint kulturális életünk egyik foglalata, az örökségünk része, épít, identitást erősít, ismereteket, tanulságokat, nemzeti tudatot alapoz meg. Az az ember viszont, vagy inkább így mondom: az a hatalom, amely mindezen kulturális összhangzatot megbontva, ma politikai székhelyül választja a Királyi Várat, ráadásul annak legszolgaibb módon habsburgi kivitelében, az bizony nem tesz mást, mint bebújik a megboldogult Ferenc József segge lyukába. Aminél azért lehet méltóbb hadtámpontot is találni múltunk meghódítására.

Masznyik Csaba
2016.02.09.
07:34

Régóta megfejtésre vár, hogy az érdemi építészeti diskurzusok hiánya milyen okokra vezethető vissza. Én mindig arra jutok, hogy már mindjárt az elején, a szövegértéssel is baj van. János és Anna ellentmondást látnak a hozzászólásom címe és tartalma között, pedig nincsen: a „hitelesség” váratlanul előtérbe került fogalmát szerettem volna relativizálni, és visszafordítani a tükröt. Lám, egyből sértődés lett belőle. Mint az Éjszaka a Földön című filmben az utas, aki viccesnek találja, hogy a német sofőrt Helmuthnak hívják, ami angolul majdnem sisak. De amikor – szerepcsere után – a saját taxijában utassá vált sofőr az utas nevén kezd kuncogni, azonnal kitör a botrány. A szerepcsere jelképes a filmben, ahogy itt is azzá vált. Én bíztam abban, hogy elég régóta ismerjük egymást Annával azon, hogy elbírja ezt az iróniát.

Ahogy János tűrőképességében is bízom. Évtizedek óta vágyunk emelkedett építészeti vitákra és azonnal indulat és sértődés lesz belőle? Azonnal politikai fel- és alhangokkal?

Kedves Imre!

Nehezen tudom megfejteni, hogy milyen lélektani indítéka lehet annak, hogy Ön ilyen vehemensen - és felettébb udvariatlan hangnemben - olvasásra és művelődésre biztat bennünket, mikor biztos vagyok abban, nem feltételezi, hogy hiányosak az ismereteink.

Én nem könyveket citálok, csak arra kérem, hogy azt a két bekezdést próbálja a szándékom szerint értelmezni, amelyben fogást vélt találni!(A két bekezdés azt illusztrálta, hogy míg egy építészeti művelet az egyik oldalon szakmai siker – a Vár régészeti kutatása és részleges rekonstrukciója –, addig ugyanaz a politika oldalán egészen más jelentéssel bír. A „kremlesítés” idézőjele tehát a politikai olvasatot jelenti, nem az én álláspontomat. Minderről – írás közben – azt gondolom, hogy nyilvánvaló, de úgy tűnik, mégsem.)

Szerettük volna a MÉSZ-beli beszélgetést politikamentessé tenni, és úgy tűnt, hogy sikerült is. Nem azért, mintha ilyen jelentős beruházásoknak ne lenne szerves része a politikai döntés, de a MÉSZ-ben, magunk között jólesik, jólesne szakmai dolgokról beszélni. Aki ismer, pontosan tudja, hogy mind a jelenlegi, mind az azt megelőző – és mehetünk vissza az időben – politikai kurzusok habitusa, retorikája végtelenül távol áll tőlem. Én is pontosan úgy kapkodom a fejem a ki tudja milyen tanácsadók ötletei alapján sorjázó különféle rögtönzésekre, mint bárki más ebben az országban. Azokban a projektekben veszek csak részt, melyeket szakmailag indokoltnak találok - egy lépcső erejéig. A Csikós udvar díszkertnél intenzívebb használatát nem tartom rossz elképzelésnek és azt is tudni lehet, hogy ilyen, vagy olyan formában - bizonyára bécsi mintára - régóta érlelődő elképzelés.Minden jót!mCs

Pákozdi Imre
2016.02.09.
08:12

@Masznyik Csaba: A lélektant hagyjuk, az Ön szövege viszont: "A Királyi Palota környezetének politikai szempontból határozottan ideologikus „kremlesítése”, ami a régészek szempontjából természetesen középkoriasítás volt..." nem ezt jelenti, amit Ön mostani válaszában ír: "hogy míg egy építészeti művelet az egyik oldalon szakmai siker – a Vár régészeti kutatása és részleges rekonstrukciója –, addig ugyanaz a politika oldalán egészen más jelentéssel bír" Hanem azt, hogy a Királyi Várat a gonoszok "kremlesítették", amit a csacsi régészeknek középkoriasításként adtak el. Javaslom, ne nézzük le a nálunk - Önöknél - minden bizonnyal, már csak dokumentált régészeti és építészettörténészi életművük alapján is sokkal felkészültebb elődöket. 

Amely életművek - bennük a szakkönyvek - tanulmányozásakor teljesen világos, hogy ezek az emberek a valóban független, középkori, középhatalmi magyar történelem nyomait fedezték fel a Budai Várban. Ezek a szakemberek rengeteg habitus-béli, szakmai és egyéb differenciát leküzdve, viszonylag önállóan, a pártvezetés által kevéssé zavarva matathattak valóban nemzeti érdekű munkájukon. Kérem, olvassák el Dragonits Tamás Szemtanúság c. könyvét: a derűs, bölcs tárgyilagosság mintapéldája, és pontosan arról a korról szól, ráadásul az építész-stúdiókban folyó napi munka hangulatáig menő hitelességgel. Czagány és Kollányi (utóbbi 1990-ben) ugyancsak a mély meggyőződés és a vitathatatlan megalapozottság talajáról érvel.

Masznyik úr: ha az a pártvezetés valóban be akart volna költözni a Királyi Várba, akkor az a Vár 1955-re elkészült volna. Csakhogy az 1951-52-es gazdasági összeomlás után - mert az államosítások és a téeszesítés után az történt - kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy ezzel foglalkozzanak. 56-ot követően pedig, Kádár idejében, a dolog már szóba se került.

A II. világháború után valóban történtek olyan bontások, amelyek mai szemmel teljesen fölöslegesek voltak. Ilyen a Stöckl-lépcsőé is. De a legtöbb bontás kifejezetten az Ybl - Hauszmann Alajos-i kor - a XIX. század sikerekbe, gazdagságba szédült utolsó negyede - túlzásainak eltávolításáról, visszanyírásáról szól. Ami egyébként Önnek sincs ellenére, amikor a Polgárváros viszonyairól ír, a barokk-kori épületmagasságot állítva követendőként. Nos, a Teleki Palota XX. sz. eleji színeváltozása, Korb-Giergl munkája nem vált a Vár javára. A Kallina Mór-féle túlméretes palota, a Hadtestparancsnokság sem az odaillő épületek egyike, de a volt Külügyminisztérium sem. Sőt... és sorolhatnám az "új" Pénzügyminisztérium fellneri épületétől az eredeti Levéltárig a hosszú listát. Ezek a fejlődő Budapestet impozánsan fémjelző historizáló - eklektikus stílus várbéli, oda nem illő túlburjánzásai voltak, amelyeket addig tett el a láb alól Metzner Lajos és az őt követő jóízlésű építészek csapata, amíg még feltűnés nélkül lehetett.

A Lovardára és az udvarlaki őrség épületére nem vesztegetnék több szót. Ha van leleményes építészettörténész, aki bebizonyítja, hogy ezek igenis Hauszmann szándéka szerint épültek, hát, istenem. Akkor Hauszmann volt az, akit ma nem kell követni, hanem józanul rá kell nézni a Királyi Palota nyugati oldalára. És javallott csendesen egyetérteni Roth Jánossal és Magyar Károllyal - a Vár talán legalaposabb ismerőjével - abban, hogy ez a két épület bizony kilóg a Palota tömegrendjéből.

mB
2016.02.09.
09:19

@Masznyik Csaba: (egészen apró, de a párbeszéd gondolata szempontjából talán érdekes és fontos továbbfűzés: az Éjszaka a Földön idézett jelenetének vége - olvasatomban - épp ellenkező irányú: nem a mondott hely, ahol "kitör a botrány", sőt: ez az a a pillanat, ahol mindkét utas képes nemcsak a másikra (ahogy korában: na AZ volt a botrány), hanem magára is kívülről, kritikusan (pláne: iróniával) nézni, a "botrány" helyett itt már más: közösség, közös nevetés van. Itt indul valóban a közös beszélgetés, és érzékelhetó a kép szépsége: ketten (többen) egy autóban, különböző helyről, de egy irányba.

S mit ilyen, így tényleg tanulság lehet mindannyiunknak. ;-) )

Masznyik Csaba
2016.02.09.
09:36

@mB: Na, Bálint, de jó! :-) Végre valami!Bennem úgy él, jó régen láttam, hogy a helmetező fiatalember durcásan száll ki az autóból és duzzogva távozik. Majd előveszem ismét, nagy film!És köszi, úgy legyen :-)mCs

Pákozdi Imre
2016.02.09.
11:03

@Masznyik Csaba: Ceterum censeo: a volt Királyi Palotába NEM költöztek be a "kommunisták", hanem kulturális centrumot csináltak belőle. A maiak viszont IGEN, beköltöznek, kiűzve onnan a kulturális funkciók jelentős részét. Azt pedig nem ismerem el, hogy 1. ehhez a kettősséghez 2. az utóbbi szándékhoz nincs köze az épületfelújítás tervezőinek. Különösen azért nem, mert a Királyi Palota önmaga a szándékok tárgya és hordozója. Hogy a csudába lenne akkor bensőségesen, egymás közt megvitatandó építészeti részletkérdés, hogy mit tesznek - vagy Potznerék mit tesznek - az épülettel? A mi szemünk gyönyörködtetésére vagy siralmára, a köz pénzéből, a mi látogatói és polgári mozgásterünket korlátozva? Mert hogy nem magánvillák hálószóbáinak belső berendezéséről van szó.

Masznyik Csaba
2016.02.09.
12:55

@Pákozdi Imre: Ceterum censeo (Carthaginem esse delendam)Vagyis: Fenntartom az állításomatPontosabban: Egyébként tanácsolom, hogy Karthágót el kell pusztítani.(Cato)Értsük úgy, hogy a Várat el kell pusztítani?:-)(Nem ismertem a mondást, utána kellett néznem.)

Pákozdi Imre
2016.02.09.
13:09

@Masznyik Csaba: Fáradt humor, de jó alkalom az enyhülésre. Egyébként a mondás jelentése az előbbi, a szöveg pontos fordítása az utóbbi. Én a mondást idéztem.

Mutatis mutandis: a kutya ugat, a karaván halad. Pl. lépcsőkön át. Jó kérdés, hogy föl vagy le.

Masznyik Csaba
2016.02.08.
22:29

Kedves János!Kérdésedre válaszolva: azok véleményét osztom, akik a várpalota háború utáni bontásait és átalakítását kevésbé műszaki és esztétikai, sokkal inkább az új rezsimnek való (kötelező, vagy önkéntes) megfelelés igényeivel indokolják. Közismert, hogy az ötvenes évek politikai vezetése a Várba kívánt költözni, és ehhez a középkori falak magasítása, a Kreml, mint előkép alkalmas és védett keretet biztosított volna. A Vezért – Potzner Feri említette – a közhiedelemmel ellentétben nem zavarta a rokokó stílus, a kápolna viszont igen.

Nem vagyok a Vár történetének szakértője, és a lépcsőhöz készült tudományos dokumentáció sincs még publikálva (Dr. Rostás Péter), ezért nincs jogom abból idézni. Annyit talán mégis el lehet mondani, hogy a Csikós udvar területének bevonása a palota életébe és vérkeringésébe (rámpa, lépcső) Hauszmann gondolata volt. A várpalota környezetének politikai szempontból határozottan ideologikus „kremlesítése”, ami a régészek szempontjából természetesen középkoriasítás volt, csak az egyik lehetséges megoldás, ami a Csikós udvarnak nevezett területet ismét használaton kívüli hátsó udvarrá minősítette vissza. Nem egy „jó” megoldás egy „rossz” megoldással szemben, hanem egy másik megoldás. Ha valaki manapság arra törekszik, hogy a várpalota környékét a turistaforgalom számára jobban elérhetővé és megközelíthetővé tegye, és használaton kívüli területeket funkcióval ruházzon fel, akkor a hauszmanni elképzelés felelevenítése talán nem eleve elvetendő. Tiszteletben tartom a véleményedet, hogy Te a középkori falak és az erőd-jelleg mellet törsz lándzsát (megjegyzem, a mellmagasságig Zsigmond-kori várfal is hamisítvány), de Czagány István már a hatvanas években is határozottan tiltakozott az ominózus épületek bontása ellen – hiába. Talán nem túlzás azt kérni, hogy Te is tartsd tiszteletben azt, ha valakinek a Tiédtől eltérő véleménye van a palota nyugati oldalának rendezését illetően!

Anna cikkének „hitelességét” természetesen kétségbe vonom: elég, ha emlékeztetlek arra, miket mondtál és hogyan viselkedtél a beszélgetés alatt – mindennek nincs nyoma a beszámolóban, szerencsére. Mindez persze csak játék a szavakkal: tudjuk, hogy éppúgy nincs hiteles beszámoló, mint ahogy nincs hiteles rekonstrukció sem. Ahogy a szövegben is írtam: nem a cikk objektivitását ismertem el, csupán díjaztam a törekvését. Nem mindegy.

Maradok (tényleg) tisztelettel!mCs

Pákozdi Imre
2016.02.08.
23:36

@Masznyik Csaba: Megáll az eszem. Masznyik Cs. és Potzner F. addig értekeznek arról, hogy ki volt az a gonosz komenyista, aki a Királyi Várba akart költözni, míg elfelejtjük, hogy ki fog valójában oda költözni. Méghozzá M.CS. és P.F. személyes, szakmai munkája segítségével, fittyet hányva arra, hogy végül a gaz komenyista ártány nem költözött oda, hanem a kultúrának hagyta az egészet.

Bravó, építész urak. Az érvelésmenetük még az említett ártány hajdani propagandagépezetének is becsületére válna: "A várpalota környezetének politikai szempontból határozottan ideologikus „kremlesítése”, ami a régészek szempontjából természetesen középkoriasítás volt... " Így intézi el a Királyi Vár Zsigmond- és Mátyás kori múltjának feltárását, Masznyik úr? Amelynek ígéretes és szükséges voltára már az 1943-44-es, megelőző erődítések földmunkái során felfigyeltek a régészek? Huh.

Nem lenne korrektebb újra, figyelemmel és tisztelettel végigolvasni Kollányi B., Czagány I., Gerő L., Dragonits T. könyveit, a Közti 66 éves történetéből pedig Mayer Kitti idevágó fejezetét? Tárgyszerűen tanulmányozni az utóbbi 70 év fontosabb európai műemlék-helyreállítási munkáinak motivációit, gyakorlatát, fogadtatását?* Építészi, kortárs építészi fejjel végiggondolni, hogy mire is veszi rá magukat a mai demokratikus, az építészetet a népfelség elvén, ám, már a Nemzeti Színház felhúzása óta hozzáértés híján művelő hatalom és mennyiért? És itt nem az önök bérezésére, hanem a "projekt" költségvetési terhére gondolok.

---

* Hiszen még a berlini példák tanulságain is lenne mit töprengeni. A Reichstag, a Schloss, a Neues Museum, a Gedächtniskirche (éppen renoválják) tanulságain. Mind más és együtt igen gazdag tárháza a tisztességes/elfogult/túlzó vagy éppen kiváló megoldásoknak. Külön érdekesség - és nem követendő, hanem mai német kulturális sajátosság - hogy a négy példából három újjátervezője külföldi építész...

Zöldi Anna
2016.02.09.
00:43

@Masznyik Csaba: Kedves Csaba, ha azt taglalom, hogy ki milyen indulatokal mondta, amit mondott akkor nem objektív lettem volna, hanem tényleg haditudósító. én viszont igyekeztem a lényegre koncentrálni, és éppen ezért ezt a méltatlan vitát most befejezem

rojan
2016.02.08.
16:03

Ami Zöldi Anna tudósításának a cím körüli félreérthetőséget illeti ez a cikk talán még súlyosabb félreértelmezésre ad lehetőséget, mintha magának a tudósításnak a hitelességét tenné kérdésessé. A tartalomban már elismeri Z.A. objektivitását, de a kérdőjellel ellátott szalagcím?

 Magam, Z.A. cikkét az elhangzottak lényegét tekintve, pontos ( beleértve az én hozzászólásomat is) ismertetésnek tartom. Tudósításnak, nem „haditudósításnak”, hiszen egy vitáról szól – végre - nem pedig egy kormányzat által támogatott tervezői elképzelés ismertetéséről. A vita eredményét nem a tudósításnak kell leszűrnie!

M.Cs. kompetenciáját a Stöckl lépcső visszaépítésének kiviteli tervkészítésére senki sem vitatja. Sőt! De azt már igen, hogy ez a visszaépítés szükségszerű-e? Honnan származik az az állítás, hogy elbontása ideológiai indítékú volt? Ugyanígy ismétlődve halljuk, hogy Lovarda, az Őrség épület és más építmények is ilyen szándéknak estek áldozatául. Mi bizonyítja mindezt? Számomra a középkori várfalak Gerő féle műemléki rekonstrukciója kellő építészeti és történeti indokkal támasztja alá bontásukat! Politikai pre-koncepciót inkább a mai szándékban, egy „boldogabb 19.sz.” rekonstrukciójában, az azóta eltelt évszázad elfeledésében látok.

Roth János

FenyvesiHK
2016.02.08.
19:33

@rojan: Úgy bizony. Az erdőtüzek és a háborúk iszonyú pusztításaik mellett olykor tiszta lapot nyitnak egy új fejezetnek.Áldott emlékű Reischl Antal professzor úr(lakó tanszék) szobájában a legenda szerint volt egy Budapest térkép, ahol kis zászlócskákkal jelezte hogy egy esetleges újabb romboló esemény alkalmával mely épületeket kellene"likvidálni". Arra kifejezetten emlékszem, hogy az Anker ház a belvárosban jelölve volt.Valahányszor arra járok és ránézek, mindig rábólintok.(Persze háború nélkül..)De rémálmaimban se jöjjön elő pl.a Honvéd Főparancsnokság fenyegető monstrumának visszépítése, ha már megszabadultunk tőle.

Zöldi Anna
2016.02.08.
22:06

@rojan: köszönöm roth jánosnak. a jelzett anomáliára én is felfigyeltem, csak nem akartam szóvá tenni. alapvető kommunikációs fogás, hisz tudjuk, az emberek felületesen olvasnak, az első pár mondatot viszont mindenki megjegyzi, pláne, ha címlapon van. még kattintani se kell. a szövegben pedig ott az ellenkezője, hogy  a szerzőt ne lehessen elfogultsággal vádolni. mint kommunikációs közlegény, csak gratulálni tudok.

ami a lényeget illeti a hitelesség szóval kapcsolatban: lővei pál még meg sem jelent cikkét nem olvastam, hozzám nem keringett, de hát én csak krónikás vagyok, nem én írom a történelmet. de most már szívesen elolvasnám. a hitelesség szót abban az értelemben használtam, amit a magyar nyelvben jelent. más kérdés, hogy a címet a szerkesztőség adta, nyilván ők sem olvasták az inkriminált művet, de végképp nem szeretném a felelősséget rájuk hárítani ebben a láthatóan lényeges kérdésben. nekem a cím megfelelt.

egyebekben köszönöm a kiegészítéseket,  a terjedelem nem tette lehetővé, hogy mindenkinek ennyi karaktert szenteljek. igyekeztem összefoglalni a lényeget, pl MCS esetében a lépcsőre, a pénzügyminisztériumra és a közlekedési múzeumra vonatkozó állításokat, plusz a schloss-sal kapcs infokat, amelyek az én cikkemben is szó szerint megtalálhatóak. valóban helyesebb lett volna tervező helyett a stöckl lépcső visszaépítése  kiviteli terveinek készítőjét írnom, elnézést. remélem, senki nem keverte össze masznyik csabát hauszmann alajossal.

Masznyik Csaba
2016.02.08.
22:57

@Zöldi Anna: Kedves Anna!Nem vártam el, hogy mindent leírj. A cikked születése közben arról leveleztünk, hogy majd mindenki hozzáfűzi a magáét, ha akarja. Én akartam :-)De nem azért, mert Te keveset írtál volna, hanem mert a beszámoló meglepetésszerűen váratlan irányt vett. Tényleg nem a hitelességről folyt a szó.A címadásom iróniáját pedig ne vedd támadásnak, ha figyelmesen olvasnátok (János is), nem látnátok ellentmondást.Minden jót!mCs

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk