Hogyan épült Budapest? (1870-1930) - Hogyan épüljön Budapest?

Második újrakiadás a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetéről, könyvbemutató az Ötpacsirta utcában február 10-én, csütörtökön.

Második újrakiadás a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetéről, könyvbemutató az Ötpacsirta utcában február 10-én, csütörtökön

Húsz éve, 1985-ben már egyszer megjelent reprintben a Hogyan épült Budapest? (1870-1930) című könyv a Fővárosi Közmunkák Tanácsának történetéről, melynek szerzője Siklóssy László volt, és eredetileg maga a Tanács adta ki 1931-ben. Az 1985-ös újranyomást az Állami Könyvterjesztő Vállalat gondozta (ára 300 Ft volt), és Ráday Mihály, a városvédő mozgalom élharcosa írt hozzá utószót, amit a következő fohásszal zárt: "Talán megérjük, hogy ott a Madách Imre út eleji íven újrafaragja valaki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa címereit..." Nos, a címerek ugyan visszakerültek, de eddig hiába kezdeményezték vele együtt többen is, hogy magát a Tanácsot valamilyen módon ismét megteremtsék, annak áldásos tevékenységét folytassák.

A második reprinthez Vajai Tamás DLA építész írt Ajánlást, kiadója pedig az ÉTK és az Építési Fórum Alapítvány (ára 4410 Ft). A kötetet bemutató ünnepségen, az Építészek Házában Vajai Tamás három kérdést emelt ki, melyekre szerinte megvannak a kötetben az autentikus válaszok:
-Mi is a közérdek, hogyan található meg a kellő összhang a közérdek és az egyéni érdek között?
-Mi legyen építési terület - Európa kultúrája évszázadok során alakult ki és helyben maradt, van mivel gazdálkodni.
-Milyen az élhető város - erre nem a befektetések megtérülése, annak gyorsasága a legfontosabb válasz, hanem a lakás, a munkahely és a szabadidő eltöltés helyének elérhetősége lehetőleg minden városlakó számára.
Összefoglalóan Vajai Tamás szólt még arról, hogy az építészet médium, és művelői, az építészek ennek megfelelően kell, hogy viszonyuljanak hozzá, mégpedig úgy, hogy mindig megvesztegethetetlenek maradjanak.

Hogyan épüljön Budapest?

Az újabb reprint kiadás közrebocsátásával egyidőben dr. Juharos Róbert jogász szólt arról, hogy miért és milyen módon indultak kezdeményezések a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) visszaállítására. Indoklásul említette a közigazgatási rendszerben rejlő nehézségeket, a térségre vonatkozó stratégiai terv hiányát és az építési engedélyezések körüli problémákat. Nagyszabású, átfogó terveket ebben a helyzetben nem lehet megvalósítani, mert bonyolult az eljárás, nagy a zsarolási potenciál, hiányzik a politikai bizalom. A mindenkori kormány nem bízik a mindenkori fővárosi vezetésben. Szólt még arról, hogy az FKT elsősorban az intézményes bizalom helyreállítását szolgálná. Új fejlesztési szervezetet kell létrehozni, ami nem jár együtt teljeskörű közigazgatási reformmal. Regionális egyeztetésre van szükség a fejlesztések szabályozására, ami azt jelenti, hogy a kerületektől kiemelik a döntési jogkört e fejlesztések tárgyában. Ehhez természetesen meg kell teremteni a szükséges tervezési hátteret, és ki kell alakítani a szabályozási koncepciót. Minderről született egy tanulmánykötet, amiről kiadtak egy ismertetést "Előzetes a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-vel összefüggésben a Fővárosi Közmunkák Tanácsáról, a főváros fejlesztéséről szóló tanulmánykötetről" címmel.

A bemutatót követő beszélgetésben szót kért dr. Schneller István, Budapest főépítésze, aki megköszönte a könyv kiadását. Elmondta még, hogy elkészült a főváros középtávú fejlesztési programja, melynek szakmai vitáját február végén-március elején tartják majd meg. Tehát szerencsére nem a nulláról kell indulni, minden, a fővárossal törődő kezdeményezés be tud kapcsolódni az eddig is gondozott koncepciókba és tervekbe. Megjegyezte még, hogy az érdekek harca során - vagyis közérdek és magánérdek ütköztetésénél - soha nem szabad megfeledkezni magáról az értékről, amit összefoglalóan legjobban a kultúra fogalmával lehet azonosítani. Sokszor előfordul, hogy magánérdek csoportérdeknek tudja magát álcázni, és ezért fontos minden esetben a kultúra, az igazi társadalmi értékek rendszerének ismerete és hangsúlyozása. (vm)