Nézőpontok/Kritika

“Illeszkedés” - személyes beszámoló Nagykőrösről a XVIII. Országos Főépítészi Konferenciáról

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Kritika

“Illeszkedés” - személyes beszámoló Nagykőrösről a XVIII. Országos Főépítészi Konferenciáról

2013.10.03. 08:15

Cikkinfó

Szerzők:
Rápli Pál

Földrajzi hely:
Nagykőrös, Magyarország

A végéről kezdem: vasi tervezőként azért tartom fontosnak a maroknyi főépítész szakma legfontosabb eseményéről szóló tájékoztató megírását, mert jövőre - immáron nagykorúsága első évében - Szentgotthárd ad helyszínt a XIX. Konferenciának. Rápli Pál, Körmend főépítészének írása.

A lecke fel van adva, hiszen Nagykőrös melegszívű vendéglátónak bizonyult. Gyönyörűen felújított belvárosában örömmel csodáltuk meg a félezer védett épületet, fedeztük fel a csillapított, de gazdasági lüktetést biztosító gépkocsi forgalmat vagy a B+R biciklitárolók százait, csakúgy, mint a kertészeti eszközökkel kialakított (értsd: megmentett), szépen ápolt zöldfelületek élhető szőnyegeit. Felüdülés volt ez az életminőség a ma divatos, faltól-falig gránitburkolatú trenddel, a steril térképzési divattal szemben.

Nyílt és egyértelmű volt a polgármester úr városismertetése: A város gazdaságának alapját szolgáló vásárok hagyományairól, a kivételes kulturális értékeket örökségül hagyó, “nyakas református" kitartásról és a gyökereit nem feledő, a budapesti agglomerációtól az Alföld közösségébe visszavágyó megfellebbezhetetlen akaratról adott számot.

Izgalmasnak ígérkezett az idei téma is: az illeszkedés, a beillesztés, az ízesülés körülményeinek ízlelgetése került terítékre, minden szinten. A konferenciák felépítése kialakult az elmúlt évek során, ennek megfelelően Nagykőrösön is az első nap a vendéglátó település megismerését és a résztvevők egymásra hangolódását szolgálta. Dr. Czira Szabolcs polgármester úr köszöntését követően az Európában egyedülálló pusztai tölgyesek hazájába látogattunk. A tanyát az előző napi esőzések miatt lovasszekérrel lehetett csak megközelíteni, térerő sem volt szerencsére, így zavartalanul adtuk át magunkat a kiselőadásoknak, a “denevérkoncert" élményeinek és a válogatott kulináris élvezeteknek.

A második nap a választott fő téma - ez évben az illeszkedés - körüljárása volt a cél, szakmai előadások és három szekció ülés keretében. Ezen a napon került sor a Főépítészi Életmű Díj és az Év Főépítésze Díj átadására is. A záró napon általában az irányító minisztérium(ok) magas szintű képviselői tájékoztatják a főépítészeket. Nagykőrösön Nagy Ervin országos főépítész tartott előadást, felkért hozzászólók prezentációjával kiegészítve azt. Ezt követte a három évenként esedékes tisztújítás, amely egészen váratlan fordulatokkal jelezte, hogy bár nagykorúvá vált közösségünk, több tekintetben éretlen kamaszként befolyásolhatónak, kihasználhatónak bizonyult. Végül, idén először elnök nélkül került sor a Vándorzászló átadására és Konferencia zárására.

Megtisztelt bennünket az országos főépítész

Nagy Ervin előadásából két fontos elemet emelnék ki:

Az egyik, hogy áttörésként értékelte az önkormányzat számára lehetővé tett “településképi vétójog" intézményét, mint a helyi értékvédelem új fegyverét.
Ez jól hangzik a médiában, de szűkebb szakmai körben éppen az ellenkezőjét vártam volna a főépítészek vezetőjétől, reális helyzetértékelést. Reméltem, beismeri a nyilvánvaló kudarcot, hogy mivel települési főépítész nélkül a településképi eljárások egyáltalán nem alkalmazhatók, a főépítészi hálózat egyidejű kötelezővé tétele nélkül, jogalkotók gyakorlatilag le is mondtak az értékvédelemről, ráadásul a településekre hárítva mostantól minden felelősséget.

Mindez számokkal alátámasztva: Vas megye 217 önkormányzatára 5 főépítész jut. Magyarország 3175 önkormányzatból 352 alkalmaz mindössze főépítészt. A jogszabályalkotó tehát már az előkészítéskor sem számolhatott reálisan a rendelet alkalmazásával 2823 önkormányzat esetében. Településeink 11%-a védhető, míg 89%-a, többnyire a vidék, ebek harmincadjára vettetik? Erről egy országos főépítésznek tudnia kell. Ezért, legalább egymás között, számot kellett volna vetnie a siralmas helyzettel, valamiféle jövőképet, akár stratégiát is megfogalmazva.

Második retorikai fogásként Nagy Ervin jelezte, hogy ő az illeszkedés helyett inkább a felelősség kérdéskörét járta volna körül a konferencián. Próféta szólt belőle, hiszen a résztvevők többsége ekkor még nem is sejtette, hogy a tisztújítás ezúttal nem fog beilleszkedni az elmúlt tizennyolc év rendjébe, és ebben országos elöljárónknak aktív szerepe és, mint látjuk majd, komoly felelőssége is volt.

A tisztújításról

Tudni kell, hogy a főépítészek ezen rangos fóruma a mai napig amolyan Római Klubhoz hasonló, önszerveződő, saját értékeit ápoló és azt a szakmai közvéleménnyel, valamint a mindenkori ágazati irányítással elfogadtató közösség. Még a közszervezetekre vonatkozó, demokratikus elemek is a legnyitottabb módon kerültek szabályozásra. Például minden tisztújításkor az éppen jelenlévő főépítészek egyszerű többségi szavazata számít. Vagy például mindenki tagja a kollégiumnak, aki valaha aktív főépítész volt, akár nyugdíjazás, akár elbocsátás miatt szűnt meg a megbízatása.

Már a jelölőlista kézhez vételekor érzékelhető volt, hogy valami új dolog van készülőben, hiszen az elnök és az elnökség eddig meghatározó tagjai nem szerepeltek a listán, nem fogadták el a jelölést. Ezzel párhuzamosan persze több ismert és elismert kolléga neve felkerült. A meglepetést igazából az okozta, hogy a jelölő bizottság olyanokat is jelölt, akik korábban sohasem vállaltak szerepet a Kollégium munkájában, nem vettek részt a főépítészek konferenciáin. Ez így már valóban nem az illeszkedés, ez már a felelősség kérdéskörébe tartozik...

Hátra volt ugyanis még a feketeleves

Az utolsó nap reggele egészen felvillanyozóan indult. Rég nem látott kollégák érkeztek és regisztráltatták magukat a Konferencia utolsó programja, a tisztújítás előtti órákban, percekben. Többen kicsit tanácstalanul keresték helyüket. Nehéz lehetett beilleszkedniük azoknak, akik nem voltak a Konferencián még soha. Ők csak szavazni jöttek. Hiszen tudták jól: “tisztújításkor az éppen jelenlévő főépítészek egyszerű többségi szavazata számít". Szalmakalapban beszivárogtak tehát, mint annak idején ama Budavárba a törökök, míg mi a szavazás előtti szünetben éppen kávézgattunk...

A folytatásról már csak röviden:

Nagy Ervin a neki szánt előadási keret második részében “esettanulmány" előadására a színpadra szólította az elnökségre általa jelölt főépítész kollégákat. Gyakorlatilag szakmai köntösbe bújtatott korteskedés volt ez, miközben a mester végig a színpadon maradt, hátratett kézzel felügyelve tanítványai produkcióját. A program csúszott is több mint egy órát. Hiába voltak az előadások érdekesek és a bemutatott életutak zöme értékelhető, a minden szokást felrúgó, erőszakos módozat ellenérzést váltott ki a hallgatóság egy részéből. Főleg, mivel a többi elnökségi tagjelölt nem kapott lehetőséget a személyes bemutatkozásra.

A választás formailag alapszabály szerinti rendben lezajlott, helyszíni jelölés nem esett. A leadott 96 szavazatból 90 érvényes voks alapján alakulhatott meg az új elnökség. Azaz, csak alakulhatott volna! Mert most először a frissen megválasztott elnökség két tagja jelen sem volt a választáson, így nem lehetett elnököt választani! Elnök hiányában pedig nem volt, aki Philipp Frigyes leköszönő elnöktől méltóképpen átvegye a stafétabotot, és képviselje a Kollégiumot a Vándorzászló átadásánál.

A tudósító felelőssége

Először is, ne gondolja az olvasó, hogy nem volt jó a nagykőrösi szimpózium! Élménydús, szakmai programban, felemelő vagy éppen embert próbáló pillanatokban lehetett részünk. Vizsgáztunk is mindannyian, olyan tárgyakból is, melyekre a jelentkezéskor nem is gondoltunk volna - jogosan jár tehát a kreditpont is.

A tisztújítás előkészítéséért és a tagság tájékoztatásának elmulasztásáért hibáztathatnám a jelölőbizottságot, ha nem ismerném, hogy milyen kényszerítő körülmények vezettek a kialakult helyzethez. Munkájukért mégis inkább köszönet jár nekik, mint ahogyan minden elismerés megilleti a Kollégium leköszönt elnökségét és titkárát is.

Végül, le szeretném szögezni: az új elnökség minden tagja gyakorló főépítész kollégánk, aki térítésmentesen fog három évig dolgozni szűkebb szakmánkért az építészeti környezet enyhén szólva is “finomra hangolt" védelmi lehetőségei között lavírozva. Minden támogatást megérdemelnek, különösen azok, akik megtisztelték részvételükkel a Konferencia mindhárom napját.

Közreadva: 2013-ban, Szent Mihály napján

Rápli Pál
Körmend főépítésze


AZ ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM ELNÖKSÉGE
2 0 1 3 – 2 0 1 6

ELNÖK:
Salamin Ferenc, Szerencs város és Zebegény község főépítésze

ELNÖKHELYETTES:
L. Balogh Krisztina, Kaposvár m. j. város főépítésze

TAGOK:

Megyei főépítész
Pengő Julianna, Komárom-Esztergom megye főépítésze
 
Megyei jogú városi főépítész
L. Balogh Krisztina, Kaposvár m. j. város főépítésze
 
Fővárosi kerületi főépítész
Fernezelyi Gergely DLA, Bp. VIII. ker. Józsefváros főépítésze
 
Települési főépítészek
Béres István, Gyula város és Mezőkovácsháza város főépítésze
Kálmán Kinga, Pilisvörösvár város főépítésze
Salamin Ferenc, Szerencs város és Zebegény község főépítésze
Tényi András, Nagykőrös város főépítésze
Turi Attila, Budakalász város főépítésze
 
Szakértő főépítész 
Bodonyi Csaba DLA, Tokaj város volt főépítésze
 
Állami főépítész
Dr. Sersliné Kócsi Margit, Budapest állami főépítésze
 
Tiszteletbeli örökös tag
Zábránszkyné Pap Klára

Póttagok:

Megyei főépítész
Szabóné Pányi Zsuzsanna, Pest megye főépítésze  
Megyei jogú városi főépítész
Rátkai Attila, Eger m. j. város főépítésze
Fővárosi kerületi főépítész
Barta Ferenc, Bp. XIV. ker. Zugló főépítésze
Települési főépítészek (erősorrendben)
Jeney Lajos DLA, Mezőhegyes és Medgyesegyháza városok főépítésze
Csernyus Lőrinc, Csenger város és Závod község főépítésze
Zsigmond László, Mátészalka, Rácalmás és Veresegyház városok főépítésze 
Dr. Farkas Gábor DLA, Cegléd és Dabas városok főépítésze
Kéri Katalin, Paloznak, Lovas, Balatonakali, Balatonudvari községek és Berhida város főépítésze
Szakértő főépítész 
Schreffel János, Bp. XI. Újbuda ny. főépítésze
Állami főépítész
póttag nincs

forrás: www.foepiteszek.hu

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.