/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épületek/Irodaépület

Iroda a határon

1/13

fotók: Archiflex Stúdió Építésziroda

?>
fotók: Archiflex Stúdió Építésziroda
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
fotó: vm
?>
?>
?>
1/13

fotók: Archiflex Stúdió Építésziroda

Iroda a határon
Épületek/Irodaépület

Iroda a határon

2007.04.03. 12:45

"...szinte a világ végén – hol 'gömbölyűbb az ég' –, meglehetősen heterogén környezetben adták át nemrég a Raiffeisen Bank második irodaházát a Rákospalotai határút és a Késmárk utca sarkán." Vargha Mihály írása Építész: Lente András; Zoboki Gábor

A város, Budapest és agglomerációja az utóbbi húsz évben darabjaira hullott a szemünk láttára, és a legtöbb helyen a törmelék dominál, még akkor is, ha az egyre sűrűbb autóforgalommal vert utcák mentén számos új építmény virít. S nem egyszer igazán figyelemre méltóak is létre jönnek az egyre szédültebb kakofónia közepette. Az üdítő kivételek határozottan vígaszt jelentenek, sőt kisugárzást tudnak kelteni és éltetik a soha el nem fogyó reményt.

A XV. és XVI. kerület határán, már szinte a világ végén – hol „gömbölyűbb az ég" –, meglehetősen heterogén környezetben adták át nemrég a Raiffeisen Bank második irodaházát a Rákospalotai határút és a Késmárk utca sarkán. Közvetlenül mellette az első darab szintén említésre méltó (építész: Wéber József), és a szomszédban áll egy másik színvonalas új épület (Keskeny Nyomda, építész Vizér Balázs – Budai Építész Műhely). A környék más építményei pont olyanok, mint amilyeneket egy ilyen kieső helyre el tudunk képzelni – a pálmát minden bizonnyal az éppen zárva tartó, bár nonstopnak kiírt játékterem bejárata viszi el: mintha a kőkorszaki-szakik rajzfilmjét majmolná.

Mondhatnánk, hogy könnyű kitűnni ilyen környezetből, csakhogy nem ennyire szimpla a dolog: a második irodaház, közvetlenül a sarkon, nyugodtan összevethető belvárosi opuszokkal is – belső értékeit tekintve még le is hagyja azokat –, a tömegtermelési helyek (pl. Váci út) darabjait pedig egyértelműen felülmúlja. A forgalmas utcák felé persze tartózkodó, itt legfeljebb egy igen éles végfal-megoldással tűnik föl, viszont annál megdolgozottabb és kellemesebb képet mutat az udvari oldalon, mind a bejárat, mind a kert felől – legbenső, gépészeti megoldásaival pedig egyenesen előremutató.

A saroktelek meghatározó: ahogy a semleges, részben sávablakokkal tagolt, a tetején visszaugratott, lapos tetős külső tömb követi az utcatörést, ugyanúgy befordul az épület aulája valamint udvari, üveg-acél homlokzatú egysége is. A teljes épület ettől egységes, részleteiben viszont változatos, ugyanakkor jól áttekinthető. Az egyik fő attrakció a nagy aulatérben a valamennyi szintre fölkaptató rámpa-sor. Ez valódi újdonság, eddig legföljebb múzeumokban vagy más középületekben alkalmazták – pedig ha van rá hely, akkor érdemes ilyesféle házakban is, nem csupán a funkcionális többlet, de a térformáló hatás miatt egyaránt. Esetünkben még különlegesebbé teszi a mellvédek szerkezeti játéka, laposacél pálcákból. A struktúra a vonalkódok emlékeztet, némi „ipari" jelleggel, de mégsem divatkövető direktséggel, hanem összhangban más részletekkel és a teljes kompozícióval.

A bejárati üvegfal struktúrája már közhelyesebben hozza ugyanezt a vonalkód-látványmixet. Túl szabályos rendben fel-felbukkanó sárga üvegtáblái sem teljességgel meggyőző „játék-elemek" – bár ottjártamkor az idei (nem)tél talán legszürkébb-borongósabb napja volt. Napfényben az üvegfal valószínűleg egészen mást mutat.




Az üvegfalat átlyukasztó szélfogón keresztül lépünk a teljes épületmagasságú előcsarnokba, ami közös légtér a törtvonalban végigfutó aulával – a ház lelke. Csak a szintenkénti összekötő hidak keltik azt az érzetet, hogy önálló terekről van szó – a hidak mögött a teljes épületmagasságú tér fut tovább, amit a tető trapézalakú, játékosan váltakozó – nyáron nyitható, tehát átszellőzésre is alkalmas – üvegsávjai világítanak be. Nagyteres és cellás irodaterek egyaránt vannak az épületben, valamint az összetett funkciónak megfelelően oktató- és konferenciatermek is. A térstruktúrából következően nem egy van köztük, melyeknek az ablaka az aulatérre néz, tehát szinte teljes mértékben mesterséges szellőzés biztosítja bennük a légcserét. Személy szerint én nehezen tudom elfogadni a technikai kor e „vívmányát", viszont el kell ismerni, hogy itt a dolog jelentősen előremutatóbb.
 

Az épületben nincs gázkazán, a meleget és a hűtéshez szükséges hideget is geotermikus hűtő-fűtő hőszivattyúk biztosítják, mégha sajnos nem is a legjobb hatásfokú került beépítésre. Az épület köré 70 darab 100 mélyre érő talajszondát telepítettek, melyekben kering – nyáron lehűl, télen felmelegszik – a folyadék. Ebből állítja elő a hőszivattyú a pincében a kivánt belső hőmérsékletnél csak pár fokkal melegebb, illetve hidegebb vizet, amit a vasbeton födémben elhelyezett csövekben, illetve plusz felületként hűtésnél a mennyezet alá belógatott lámpákkal kombinált fém vitorlákban keringtetnek. Így a bentlévők hőérzetét alapvetően ez a konvekciós felület adja.

A jó közérzethez csupán megfelelő mennyiségű friss levegőt kell bejuttatni az álpadló felől, úgynevezett elárasztásos klíma rendszerben. Ez a megoldás így hűtésnél is csak minimális légmozgást hoz létre, szemben a „hagyományos", hideg levegőt befújó rendszerekkel.


Az alaprendszert kiegészítették számos más energiát megtakarító megoldással. A levegőt a pincei szellőző gépekhez a résfal mentén olyan aknarendszeren keresztűl szívják be, mely előmelegítést illetve előhűtést biztosít. A vécék öblítését, a kert locsolását, melyek egy irodaházban a vízfogyasztás meghatározói, a résfalakon és alaplemezen átszivárgó és összegyűjtött talajvízzel oldották meg. A déli kerti oldalon kétrétegű, átszellőztetett klíma üvegfal épült, benne vezérelhető árnyékolórendszerrel. Minden 125 cm-es raszterben nyitható homlokzati felületet adtak, hogy a természetes szellőzés is biztosítható legyen.

Mindez még valóban újdonság nálunk, a tervezők sem lehettek biztosak benne, hogy a komplex, meglehetősen bonyolult rendszer valamennyi paraméterében megnyugtató eredménnyel jár-e? Mégis fontosnak tartották, hogy a fenntartható fejlődés irányvonalába mozduljanak a szokvány megoldások helyett.

Látványban is színvonalas high-tech konstrukció a gépészeti rendszerhez szorosan kapcsolódó udvari üvegfal, mely a sarokszituációból következően konkáv törésű, körülbelül közepén. Szerkezete kétrétegű úgynevezett klímahomlokzat, ami voltaképp úgy néz ki, mintha üvegdobozokból állították volna össze. Előtte kertet alakítottak ki padokkal, amit tavasztól őszig vehetnek majd igénybe az irodaház dolgozói. Minden bizonnyal ez némi enyhítést tud majd adni az egyre többet használt számítógép okozta fáradalmakra – a rövid ismertető végén magam is gépbe ütve a betűket. Innen már nincs szabadulás.

Vargha Mihály

Az írásban felhasználtam Lente András gépészeti ismertetőjét. Rövidebb változata nyomtatásban megjelent az Élet és Irodalom 2007/13. számában (március 30.).


 

 


 

Raiffeisen Bank irodaház, Budapest XV. Késmárk utca 

Építész: Lente András – Archiflex Stúdió Építésziroda; Zoboki Gábor – ZDTE; 2005–2006
statika: Földvári Gábor - Földvári Mérnökiroda kft.
gépészet: Kálmán Zsolt - Kálmán és Társai  kft.
             Molnár Imre
elektromos: Kovács György - Provill kft.
kertészet: Illyés Zsuzsa - Pagony Táj és Kertépítész Iroda
nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk