Közélet, hírek

Istvánfi Gyula Széchényi-díjas

2011.03.16. 13:44

Dr. Istvánfi Gyula építész, professzor emeritus több évtizedes oktatói és kutatói munkája elismeréséül 2011-ben Széchenyi-díjat kapott. Istvánfi Gyula közel ötszáz falut maga járt végig, hallgatóival együtt pedig több száz értékfelmérő tanulmányt készített az elmúlt évtizedekben. "Veszendő templomaink" címmel pusztuló erdélyi templomokat ismerhettünk meg két kötetes könyvéből.

Istvánfi Gyula 1938. április 12-én született Budapesten. 1962-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. Később oktatói, kutatói és műemlékvédelmi tevékenységet végzett. 1964-től a BME építészettörténeti tanszékén tanít, 1996 óta egyetemi tanárként. 1989 és 1996 között az Építészettörténeti és Elméleti Intézet igazgatója, 1996 és 2003 között az építészettörténeti és műemléki tanszék vezetője volt. 2006-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2009 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) alelnöke.

Kutatásai során az építészet korai korszakaival, a népi építészettel és a falusi településekkel foglalkozik, műemlék-helyreállításokon (a romterületi konzerválástól a működő templomokig) dolgozik. 1985-ben a műszaki tudomány kandidátusa lett, 1995-ben habilitált. 2000-ben Forster Gyula-díjjal, 2001-ben Ybl Miklós-díjjal tüntették ki.

Nevéhez fűződnek a vésztő-mágorhalmi történelmi emlékhely tervei, valamint a pusztazámori remeteség újjáépítése. Könyvei Szíria építészete (1989), Az építészet története: őskor, népi építészet (1997), Erdélyi református templomok (2001) és Erdélyi római katolikus templomok (2002) címmel jelentek meg.

Istvánfi Gyuláról megjelent cikk a kultura.hu-n >>

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk