Épülettervek/Hallgatói terv

Játék és menedék a Sarkkörön túl

1/29

Számi erdei óvoda - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec

?>
Számi erdei óvoda - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Tromsdalen, Tromsø, Norvégia - fotó: Jan Lindgård, Gutta på Skauen
?>
Tromsdalen, Tromsø, Norvégia - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Helyszínrajz, m=1:500 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Alaprajz, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
A-A metszet, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
B-B metszet, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
A épület, déli homlokzat, m=1:200- építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
B épület, déli homlokzat, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Nyugati homlokzat, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Keleti homlokzat, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Nyári mozgások diagram - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Téli mozgások diagram - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Fenntarthatósági stratégiák - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Napelemek elhelyezése - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Benapozási szimulációk - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Távlati látvány, keletről - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Távlati látvány, nyugatról - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Érkezés: arran - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
Koratavaszi látvány - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
A épület, koszosgardrób - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
B épület, közösségi tér - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
„A Passzázs”- építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
„A Passzázs” - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
?>
1:50-es makett - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec - fotó: Fonyó Lídia
?>
1:50-es makett - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec - fotó: Fonyó Lídia
?>
1:500-es makett - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec - fotó: Fonyó Lídia
?>
1:500-es makett - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec - fotó: Fonyó Lídia
?>
Ana Habijanec, Rátkai Tamás Totto
1/29

Számi erdei óvoda - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec

Játék és menedék a Sarkkörön túl
Épülettervek/Hallgatói terv

Játék és menedék a Sarkkörön túl

2017.09.13. 10:12
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Norvégia, Tromsø

Építészek, alkotók:
Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec

Vélemények:
1

Számi erdei óvoda

Tervezés éve:
2017

Bruttó szintterület:
700 m2

Stáblista

építész vezető tervező: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec

építész konzulens: Anne Kirkegaard Bejder
műszaki konzulens: Michal Zbigniew Pomianowski

MÉD:

Nincs saját országuk és talán nem is feltétlen vágynak rá. Csak annyit szeretnének, hogy szabadon és háborítatlanul lakhassanak őseik földjén és a saját nyelvüket beszélhessék a mindennapokban. A dániai Aalborg Egyetem két mesterszakos építészhallgatója, Rátkai Tamás Totto és Ana Habijanec közös diplomamunkájukban egy számi erdei óvoda kialakítására tettek javaslatot. 

Absztrakt

A projekt célja volt kivizsgálni, hogyan alkalmazhatóak az erdei óvodák tapasztalatai a helyi őslakos számi (lapp) családok javára. A programkiírás az alkotók saját fejlesztése, melyet a számi nép és annak kultúrája, mai igényei, a helyszín és a funkciók alapos kutatása előzött meg. Az átfogó analízisek alapján kidolgozott tervezési kritériumok adták a tervezés kiindulási pontjait. Az alkotófolyamat számos értelmezési kísérletből és javaslatból állt, melyek mindegyikével a fenti kritériumokra próbáltunk választ adni.

A folyamat során mérnöki eszközök és vázlatok segítségével vizsgáltuk a különböző építészeti és műszaki lehetőségeket. Külön figyelmet fordítottunk a Zéró Energia Épület (ZEB) minősítés elérésére, ezen belül a hőtechnikai, gépészeti szimulációkra, melyek során a szoláris nyereség, a benapozás, a hőkomfort – azaz a beltéri közérzet egészét befolyásoló tényezőket vizsgáltuk.

A végső tervváltozat formája a „shelter" („menedék", „zug") koncepcióból fejlődött ki, több kisebb volumenű épületet eredményezve a helyszínen. A fenntarthatósági vizsgálatokat, a „Zéró Energia" teljesítményt és a beltéri minőséget grafikonokon ábrázoltuk, ahogyan az anyagszintű fenntarthatóság és a környezeti hatások is tekintetbe lettek véve a tervezés során.


Keleti homlokzat, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
11/29
Keleti homlokzat, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec


Metodológia és analízis

A projekt metodológiája a Mary Ann Kunstrup által definiált Integrált Tervezési Folyamaton (Integrated Design Process, IDP) alapult. Az elmélet szerint egy tervezési feladat öt főbb fejezetre osztható (1.: Problémafelvetés; 2.: Analízis; 3.: Vázlatok; 4.: Szintézis; 5.: Prezentálás), melyek során a terv nem-lineáris, önreflexiós folyamatokon keresztül jut el a végső változatig. A metódus lényege, hogy a mérvadó építészeti és mérnöki információk már a tervezési folyamat legkorábbi fázisaiban jelen legyenek, meghatározva ezzel az alapvető döntéseket a terv végkimenetele érdekében. Jelen esetben a problémafaktor minél pontosabb definiálása, a szakirodalom és a helyszíni bejárások, térképek rajzolása, interjúk elkészítése kulcsfontosságú szerepet játszott a tervezési program megalkotásában.

A számi népek (régebbi megnevezéssel: lappok) Észak-Európa őslakosai. Az eltelt évszázadok során a később érkezett többségi nemzetek (norvégok, svédek, finnek, oroszok) először mind északabbra szorították a számi törzseket, majd az iparosítás és a vallási missziók segítségével erőszakos asszimilációba kényszerítették őket, melynek nyelvük és nomád kultúrájuk látta a legnagyobb kárát. A legutóbbi statisztikák szerint kb. 100 000-en vallják magukat száminak, közülük alig 40 000 beszéli szerteágazó nyelvük valamelyik ágát, köztük a legnagyobb arányban a norvégiai északi számit. A hetvenes évek óta fellángolt politikai és kulturális mozgalmak hatására napjainkra ismét felerősödött a nemzet(ség)i öntudat, melynek legfőbb fegyverténye a fiatalok számi nyelven való oktatása. Számos szülő, akik talán már teljesen beleolvadtak a többségi társadalomba, íratja gyermekét speciális számi óvodákba, hogy első éveiket homogén nyelvi környezetben tölthessék. Az igény a számi óvodákra bevallottan magas, a helyhiányon kívül gondot okoz a norvég állami oktatási rendszertől való túlzott függés és a kulturális különbségek figyelmen kívül hagyása.


Távlati látvány, nyugatról - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
18/29
Távlati látvány, nyugatról - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec




Erre a helyzetre kínálhat megoldást az erdei óvodák koncepciója, mely a gyermekek kültéri oktatásán alapul, minimalizálva a beltérben eltöltött időt. A szabadtéri tanítási metódusok pozitív hatással bírnak az általános egészségre, képesség- és készségfejlődésre, többek közt a mozgáson keresztül az anyanyelvi fejlődésre. Az oktatás-nevelés természetesen a játékos foglalkozások keretén belül valósul meg, melyhez állandó alaptémát tud nyújtani a folyton változó természet. Külön érdekesség a számik által nyolc évszakra felosztott év ritmusa, és a hozzájuk köthető tevékenységek (első fagyás, rénszarvas borjadzás, rügyezés stb.) adaptálása a tankeretbe.

A választott helyszín Tromsø, Észak-Norvégia legnagyobb városa, az északi számik számára is meghatározó kulturális és gazdasági székhely. A tervezési helyszín pontos kiválasztásában számos feltételnek kellett megfelelni: megfelelő urbánus és természeti kapcsolat, minimális zajterhelés, áradás- és lavinaveszély elkerülése. Az ezek alapján választott telek Tromsdalen városrész délkeleti szélén helyezkedik el, egy hegyekkel határolt folyóvölgyben. A térség sarkvidéki klímájának tanulmányozása adatokat nyújtott a majdani épületek elhelyezkedésének, tájolásának, benapozásának, csapadékterhelésének és energiaegyensúlyának megállapításához.

A 2020-tól kötelező Zéró Energia Épület (ZEB) szint eléréséhez az épület éves energiaigénye nem lépheti át a 25 kWh/m²-t. Az energiaigényt megújuló energiaforrásokból kell biztosítani, majd különböző passzív és aktív megoldások alkalmazásával a minimumon tartani (passzív fűtés, természetes szellőzés stb.). Ezek hatékony és esztétikus integrálása a végső építészetbe kulcsfontosságú. A fenti információk feldolgozása segített kialakítani a pontos tervezési kritériumokat. A végleges tervnek összhangban kell állnia közvetlen környezetével, miközben egészséges, fenntartható teret biztosít a későbbi felhasználóknak.


Koratavaszi látvány - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
20/29
Koratavaszi látvány - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec


Tervezési folyamat és koncepció

A kontextus felrajzolását a térség földrajzi helyzete, a közeli erdők, hegyek és az itteni folyó kanyarulatai alakították ki. Különböző távolságú és minőségű zónákban zajlik a gyerekek oktatása, melyekhez az óvoda maga, mint alaptábor asszisztál. A kültéri foglalkozások túlsúlya miatt az építmény alapkoncepciója a „shelter" (menedék, zug) ideáját követi, melynek nagy szerepe van a téli és nyári időjárás szélsőségeinek kezelésében. 


Az építmény a tervezési folyamat során, a funkcionális és klimatikus kritériumok hatására kompakt tömegből egy több szárnyból álló komplexummá vált, négy nagyobb épülettömeggé, melyeket egy zárt fűtetlen folyosó köt össze. A négy egység funkcionálisan elkülönül egymástól (nagycsoport, közösségi tér, kiscsoport, személyzet), ellenben kerüli a szigorú használati kényszerűségeket: a csoportszobák valójában műhelyek és zugok, a közösségi tér egyben konyha és üvegház, mindezeket pedig a kültéri funkciók (játszóterek, kinti műhelyek, homokozók, a kert, tűzrakóhelyek és menedékek) felé nyíló kapcsolatok determinálják. A ruhaviseleteknek természetesen igazodnia kell az esetleges klímakülönbségekhez kint és bent között, ennek tükrében kettős gardróbrendszer szolgálja ki a használókat, egy a kinti koszosabb ruháknak, mosási lehetőséggel, és egy a benti ruhadarabokhoz, kellékekhez.


„A Passzázs” - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
24/29
„A Passzázs” - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec




Fontos elem volt a speciálisan számi igényekre formált terek szerepeltetése, pl. a „koszosműhely", ami a nagyobb igénybevételeket kívánó fafaragások, bőrkikészítések, a számi kézművesség (duodji) gyakorlásának helyszíne. Az épületrészek geometriai megformálását a beltéri használat, a benapozás elősegítése (mind elegendő fénymennyiség, mind a homlokzati napelemek tájolása érdekében) és az archaikus számi építéstechnikák integrált adaptálása alakította ki. A komplexumon végigfutó folyosó (a „Passzázs") fedett, flexibilis, fűtetlen tér, nyáron nyitott és a terület szabad bejárását segíti; télen zárt és egyfajta pufferzónaként választja el a kül- és belteret. A Passzázst végigkísérő háló bújócskára, mászásra alkalmas, a kinti játékok téli élvezetét szolgálja.

Az épületrészek energiaigénye alapvetően alacsony: a max. 20°C-ra melegített belső terek és a döntött határolófalak minimális hőenergiát igényelnek, mely fedezhető passzív hőnyereségből és az országos vízerőművek által is termelt elektromos áramból. A beltéri fény mennyiségét (DF=min 2% átlagos természetes fény faktor) és minőségét a különböző helyzetű nyílások, valamint a felhasznált beltéri anyagok segítik. A szabvány által megkövetelt beltéri komfortot integrált természetes és mesterséges szellőzés biztosítja. Az épület aktív energiaellátását a homlokzatokra telepített fotovoltaikus elemek segítik, melyek elhelyezése a benapozás valós földrajzi viszonyaihoz igazodik.

A felhasznált anyagok LCA-alapú elemzése a minél kisebb környezeti terhelést hivatottak elősegíteni. Az építmény szerkezete és a beltéri burkolatok helyi norvég fafajtákból (vörösfenyő, nyírfa) készültek, a homlokzatokon a kezelt vörösfenyő felületek mellett tőzeget találunk, a falak hőszigetelése pedig újrahasznosított üvegszálas anyag.


B épület, déli homlokzat, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec
9/29
B épület, déli homlokzat, m=1:200 - építész: Rátkai Tamás Totto, Ana Habijanec



Konklúzió

A számi erdei óvoda projekt lehetőséget nyújt az észak-norvégiai őslakos számiknak, hogy segítségével újra felfedezhessék gyermekeikkel együtt saját identitásukat és kapcsolatukat a természettel. A terv legnagyobb kihívása volt a Zéró Energia Épület (ZEB) minősítés elérése sarkköri környezetben, teljesítve mindemellett a jelenkori beltéri érzet és komfort követelményeket. A komplexum használói és látogatói egy sokrétű és flexibilis építménnyel találkozhatnak, melynek kapcsolata a földrajzi környezettel segít megérteni és átérezni az elemi természet tanító erejét. Az épület fő célja, hogy menedéket nyújtson a gyermekeknek, mialatt a környék élményszerű felfedezésével, anyanyelvi környezetben tanulhatnak.

Számos passzív és aktív megoldás segíti a kívánt műszaki kritériumok elérését, úgymint erősen hőszigetelt épületburok, kívánt mennyiségű napfény, megfelelően kombinált természetes és mesterséges szellőzőrendszer, valamint fotovoltaikus elemek integrált használata. A beltéri komfort eredményeit (hőérzet, levegő minősége) szimulációk és számítások igazolják. Fontos volt a helyi természetes anyagok, úgymint tőzeg, norvég fafajták, vagy újrahasznosított üvegszálas hőszigetelés minél nagyobb arányú felhasználása, mellyel a tervezés során elérhető egy hatékony, fenntartható épület a teljes élettartami ciklusra vetítve.

Jelen szöveg a véglegesen beadott Diplomatanulmány lefordított kivonata. Az eredeti kiadvány elolvasható és letölthető ezen a linken. 



Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2017.09.13.
10:29

Nagyon klassz. Csodálkoznék, ha nem épülne meg. Célszerű, takarékos, tájjellegű és tükrözi a megcélzott népcsoport építkezési hagyományait. Mindezzel együtt még szép is, az épületek elhelyezése pedig ügyesen kerüli el a "sorolás" vigasztalan unalmát .

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk