Közélet, hírek

Jelenségek filozófiája – Marcos Novak a KÉK-ben

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/7

Jelenségek filozófiája – Marcos Novak a KÉK-ben
Közélet, hírek

Jelenségek filozófiája – Marcos Novak a KÉK-ben

2007.10.08. 10:11

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Építészek, alkotók:
Marcos Novák, Oosterhuis, Kas

A világ, amely Marcos Novak KÉK-beli előadását hallgatva-nézve elénk tárult, egyszerre volt bizarr és lírai, tudományos és intuitív. Novak egyfelől gondolkodásának kérlelhetetlen tényszerűségéről adott bizonyságot, másfelől szinte frivol bátorsággal hódította meg a tudományosság perifériáinak számító területeket.

1/7


A világ, amely Marcos Novak KÉK-beli előadását hallgatva-nézve elénk tárult, egyszerre volt bizarr és lírai, tudományos és intuitív. A művész-építészetteoretikus-transzépítész egyfelől gondolkodásának kérlelhetetlen tényszerűségéről, klasszikus értelemben vett interdiszciplinaritásáról adott bizonyságot, másfelől szinte frivol bátorsággal hódította meg a tudományosság perifériáinak számító területeket.

2/7

A Sense of Architecture című kiállítás molinóin átszűrődő fények álmos sejtelmességét az – egyébként teltházas – est elején egy elemi erejű animációs film éles színei, kavargó formái törték meg. Az előadás felütésének szánt vetítés magába sűrítette mindazt, melyet Novak a következő másfél órában részletesen is kifejtett. Rögtön világossá vált, hogy Novak különféle fogalmakkal illetett tevékenysége (transzépítészet, folyékony / láthatatlan építészet, stb.) egy olyan filozófiát takar, amely nem szavakban, hanem különféle kibertéri kísérletek, számítógépes programok által generált formákban, azok közvetítési-terjesztési lehetőségeiben, az információ mint forma és a forma mint információ egymást kiegészítő jelenségeiben nyilvánul meg. Novak szövegei ennek a kibertéri filozófiának csak egyik elemét képezik – maga a koncepció a köztes mezőkben húzódik meg.

 

3/7

4/7

5/7

6/7

 

Bár lehetetlen néhány ezer karakterbe besűríteni azt az óriási adat- és összefüggéshalmazt, amely az előadás során elhangzott, mindenesetre a film megmutatta Novak tevékenységének sokrétűségét is: a képek, hangok, színek sajátos biológiai asszociációi a befogadó érzelmi reakcióira is apelláltak, nem csupán a virtuális valóság, a kibertér, a Second Life, az algoritmusok hideg közegének építészeti szempontú értelmezésére ösztönöztek. Novak a befogadót mint személyiséget a maga kulturális és pszichés meghatározottságaival együtt vonja be a transzépítészet világába: az emberi érzékek és emocionális reakciók a kísérletek szerves részét képezik.

Novak azt is vizsgálja, hogy a világban megfigyelhető egyes létmódokhoz kapcsolódó jellegzetes funkciók hogyan ültethetők át a kibertér közegébe, hogyan változnak, torzulnak egy másik dimenzióban. Kas Oosterhuis az előadást bevezető rövid beszédében ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta kettejük szellemi rokonságát, mely az építészet új terepének felfedezésében áll.

szöveg és képek: HP

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.