/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Közélet, hírek

Jó reggelt Magyarország!

1/1

?>
1/1

Jó reggelt Magyarország!
Közélet, hírek

Jó reggelt Magyarország!

2014.05.22. 07:31

Egy ezidáig a média számára szinte láthatatlan, kicsi szakmai szervezet, az Ybl Egyesület honlapján már hónapok óta ott van pár Ybl ház, amelyeket be lehet járni az interneten keresztül. De jaj, tegnap hajnalban valaki észrevette, hogy Ybl virtuális Vámházából - a Közgáz főépületéből - eltűnt a Marx szobor! Hát hova lett? Jaj ne, "Az Ybl Egyesület kiretusálta!"

Kálmán Mihály, az Átlátszó oktatás bloggere valahogy rátalált az Ybl Egyesület honlapjára és rajta a Vámház virtuális sétájára. Észrevette, hogy nicsak, a képen nincs ott a szobor. Fú! Gondolta, és azonnal megírta, még hajnalban háromnegyed kettőkor a posztot. Ezt reggel háromnegyed kilenc körül kitette az eduline.hu, fél tízkor megjelent az origón. Tizenegy óra előtt pár perccel pedig a !!444!!! is lehozta, hogy az Ybl Egyesület kiretusálta Marx szobrát.

Göngyölődött, bugyogott, forrt a levegő az Ybl Egyesület körül. 10 órakor érkezett pár szerkesztői levél az Egyesület elnökéhez, Szmodits Júliához, hogy ugyanmár, mondja meg, hogy miért retusálták ki a szobrot a képekről. Júlia, aki gyakorlatilag szinte egyedül tolja végig az Ybl Bicentenárium egyesületi programjainak szervezését a nagyoktól az egészen apró dolgokig, türelemmel válaszolt:

"Mindenekelőtt szeretném sajnálatomat kifejezni, hogy az 5 éve előkészített 2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve Ybl Emlékév 163 programja nem keltette fel a T. [médium] érdeklődését."

"A felvétel készítésekor a Marx szobor máshová történő elhelyezése volt folyamatban, ezért már a virtuális sétán a szobor nincs rajta. A 10 éve felvett Corvinus név ünneplésére,  a Corvinus szellemiségnek megfelelő képzőművészeti alkotás kerül a Marx szobor helyére."

Később kiderült, azért nincs ott a Marx szobor, mert a felvételek tíz hónappal ezelőtti elkészítésekor már tervben volt, hogy az egyetem, amely tíz évvel ezelőtt vette fel a Corvinus nevet, egy egyetemtörténeti kiállítást hoz létre a jubileum alkalmából, s az aulából e tárlat anyagába helyezi át majd a Marx-szobrot. Most úgy áll a dolog, hogy elvileg a tanévnyitóval együtt ez a kiállítás is megnyílik. Közel egy évvel ezelőtt tehát, amikor ez a virtuális séta készült, úgy vélték - joggal -, hogy a szobor a bicentenárium évére már nem lesz ott. Míg 2014-re, Ybl Miklós 200. születésnapjára az Ybl Egyesület időben elkészíttette az építész legjelentősebb épületeit bemutató virtuális sétákat, addig az egyetemen a Marx szobrot nem sikerült áttolni az aulából a kiállítóterembe. Ez a történet ennyi, és nem több.

Ismert tény, hogy ma, az internet korában hogyan működik a média, ennek ellenére az egész sztori - ilyen közelről - mélységesen szomorú képet fest az újságírás természetéről. A valóság és a média-valóság között egyre mélyül a szakadék. Mi hétköznapi emberek, akik egymás eltérő kinézetét, ideáit, szokásait, illetve kultúráját élőben többnyire egészen jól toleráljuk, ilyen híreken, címeken és bevezetőkön átfutva lépünk bele ebbe a szakadékba, hogy jól felspirázott indulataink miatt végül képtelenek legyünk egymással megértőek és elfogadóak lenni. 

A bloggernek hajnalban esze ágában sem volt megkérdezni az Egyesületet, hogy miért nincs a képen a Marx szobor, hiszen akkor nincs "hír", nincs botrány. Az Átlátszó oktatás blognak ez a szép reggel sok-sok kattintást, az Ybl Egyesület elnökének, Júliának pedig számos gyalázkodó, gyűkölködő telefonhívást hozott.

Az Ybl Egyesület célja, hogy a 200 éve született Ybl Miklós emlékét ápolja, és az egyesület elnöke, Júlia már öt év óta "gründolja" ezt a bicentenáriumi projektet. 163 programot (kicsit, nagyot, sokszereplőst, protokollárist, bonyolultat, egyszerűt) leszervezni nagyon sok munkát és odafigyelést követel, s ennyit normális esetben egy komoly stáb végez el, nem egyetlen nyugdíjas - bár a civil kurázsit tekintve profi és felkészült - hölgy, társadalmi munkában, segítőkész lányaira támaszkodva. 

A szerzőt az Ybl Egyesület simán bíróság elé citálhatná - legalábbis ezt mondatná velem az igazságérzetem. De Júlia - ahogy sokan mások is így vannak ezzel - képtelen időt szánni egy véget nem érő huzavonára, inkább azt írja néhányunknak privát levélben: "1 másodpercem sincs az üggyel foglalkozni tovább, akasszanak fel, zárjanak börtönbe."

Jó reggelt Magyarország! Nagyjából ilyenek és így működnek a hírek, amelyeken nap mint nap elámulunk, csodálkozunk, feldühödünk, elkeseredünk. A fenti történetnek tulajdonképpen nincsenek igazi nyertesei, csak vesztesei: Júlia, az Ybl Egyesület, a Corvinus Egyetem, Karl Marx és végeredményben - mi mindannyian. 

Pásztor Erika Katalina

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk