Helyek
Karcoljuk, vagy ne karcoljuk Budapest „bárányfelhőit”?
2008.07.16. 10:54
Vissza-visszatér az – úgy tűnik lassan már – örökös dilemma, nem tudunk tőle szabadulni, mint az „ausztrál bennszülött amikor új bumerángot kapott és a régit nem tudta eldobni, azaz hogy szabad-e Budapesten – megjegyzem a XXI. században – magasházat, „felhőkarcolót" építeni?Sári István építész-urbanista írása
Karcoljuk-e?
Vissza-visszatér az – úgy tűnik lassan már – örökös dilemma, nem tudunk tőle szabadulni, mint az „ausztrál bennszülött amikor új bumerángot kapott és a régit nem tudta eldobni, azaz hogy
szabad-e Budapesten – megjegyzem a XXI. században – magasházat, „felhőkarcolót" építeni?
Ezt a kérdést boncolgatta a Futureál Csoport közelmúltban megrendezett tájékoztatóján több neves szakember, közöttük Fegyverneky Sándor országos főépítész, de foglalkoztak a témával mostanában az Újpest városközpont pályázat értékelése kapcsán is.
1/3
Újpest Városközpont látványtervek, I. díjas terv
Újpest Városközpont látványtervek, I. díjas terv
Komoly kérdés ez, hiszen tanult kollégáim már csaknem köteteket írtak össze a témáról, úgy hogy eszem ágában sincs humorizálni, de mégsem tudom megállni, hogy ne idézzem itt Woody Allen híres kérdését, melyet a fegyenctelep szadista őrmesterének tesz fel az eligazításon elhangzott „Van valakinek kérdése?!" fenyegető ál-felszólítás után:
Őrmester Úr! Azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e egy lánynak és fiúnak az első randi alkalmával „smárolniuk"? 'S amikor látja a főnök elképedt arcát és idegesen rángatódzó szája szélét, magyarázatul hozzáteszi, hogy: „persze úgy értem, ha mindketten elég érettek hozzá?"
Igen, úgy gondolom ebben az esetben is erről van szó, azaz hogy „elég érettek-e" akik ebben a kérdésben „kompetensek" és döntéshozatali helyzetben vannak ahhoz, hogy végre – nem ál -konszenzussal, hanem – igazi ész érvek alapján meghozzák végre döntésüket a fővárosban? (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az előző mondatban az „és" kötőszó nem helyettesíthető a „vagy" szócskával.)
Rögtön válaszolok is rá, úgy gondolom, hogy nem, és sajnos ez itt a legnagyobb baj!
A szakma, vagy szebben mondva „hivatásunk", az építészet hibás elsősorban azért, mert olyan „esze-ment" szabályokat alkotott magának, melyet (magában persze) minden jobb érzésű építész legalább is megmosolyog (hogy finom legyek). Arra gondolok, hogy az „átkos"-ból ittragadt megfogalmazások: a „középmagas" és „magasház" kategóriák a mai helyzetben értelmetlenek, szabályozási szerepük idejétmúlt, megtartásuk felesleges. El kell dobni tehát mindet, valamelyik közeli szelektív hulladékgyűjtőbe!
2/3
A Futureal Csoport és az Akron Group üzleti központ építését tervezi Őrmezőn
A Futureal Csoport és az Akron Group üzleti központ építését tervezi Őrmezőn
Annak idején – mindannyian tudjuk, akik már éltünk akkoriban, hogy – ezeket a magassági szabályokat a tűzoltólétra hossza (plusz „a kosár kinyúlása") határozta meg, és semmi köze sem volt a városépítészethez.
Mire várunk hát? Egész egyszerűen hatályon kívül kell helyezni, „ki kell gyomlálni" a hatályos törvényekből, rendeletekből és egyéb joghelyekből ezeket az avítt definíciókat és „egy csapásra" helyreállhat az élet rendje, a demokrácia immanens lényege, logikája és érdek-érvényesítő ereje.
Természetesen nem tagadom, hogy biztosan szükséges némi laza, keretjellegű országos – (talán fővárosi) – szabályozás, de azon belül a konkrét hely, a környezet, a településszerkezeti szituáció, a helyi társadalom, a beruházói szándék... stb., és végül, de nem utolsó sorban az építészeti megoldás minősége alapján határozzák meg az építmény magasságát.
Jól tudjuk, hogy minden (kerületi) szabályozási tervet legalább 35–40 szakhatósággal és államigazgatási szervezettel kell egyeztetni (legalább kétszer!), zsűriztetni kell a központi vagy helyi tervtanácson, be kell mutatni a lakosságnak is (a helyben szokásos módon). Kérdezem én, miért nem lehet akkor rábízni az adott helyen az építménymagasság meghatározását erre a többszörösen „lebiztosított" demokratikus folyamatra (és a sok éven át képzett, jobb esetben elhívatott szakemberre, az építész-re) . Miért kell pl. a fővárosban – meglehetősen antidemokratikusan, a kerületek önállóságát jócskán megnyirbáló – generálszabályokkal béklyózni a városfejlesztésben rejlő igazi erőket?
Nem tudom.
Arról már szinte nem is kell szólnom, hogy a tervet meg kell védeni mindenféle tervtanácsokban, ahol ott ülnek –többek között, (vajon miért?) – a konkurens tervező cégek képviselői, természetesen szigorúan „magánemberként". Tapasztalatból mondhatom, tervező legyen a talpán, aki ilyen helyzetben „át tud vinni" egy tervet az adott – egyébként nagytiszteletű – Zsűri-bizottságon.
És milyenek ezek a „nagy kegyesen" átengedett tervek alapján megvalósult „magas házak"? Aránytalanok. Mintha arra várnának, hogy megszülessen végre az a rendelet, amelynek révén majd' kétszer akkorák lehetnek. Kérdés, hogy gondoltak-e rá a statikusok és a közlekedéstervezők, erre az esetleges „emelet-ráépítésre"? De hagyjuk az álmodozást, térjünk vissza a mai magyar valósághoz!
Úgy gondolom, hogy minden olyan normatív szabályozás, amely nincs tekintettel az adott konkrét építészeti környezetre, nem kellően differenciált, vagyis szakmai általánosságok és vélekedések alapján fogalmaz meg szigorú, kötelezően betartandó paramétereket, az káros, és semmiképpen nem alkalmas a XXI. századi városfejlődési folyamatok ésszerű irányítására.
Nem hiszem hogy túlzok, amikor azt állítom, hogy ezek a számszerű előírások (30, 45, 55 méterek) a legtöbb esetben jó szándékú „íróasztalnál ülő" fővárosi vagy minisztériumi köztisztviselők „szakmai tapasztalatai" alapján kerülnek előterjesztésre, amit aztán a jóváhagyásnál még kellően „átszínez" választott képviselőink, politikusaink állás(ülés-)pontja, s a végeredmény aztán az lesz, amit nap mint nap tapasztalhatunk.
Bizonyára sokan emlékeznek arra az egykori szigorú előírásra mely szerint a lakóépület bejárata a közúttól 30 méternél távolabb nem lehetett. Granasztói Pali bácsi mesélte erről egyszer, hogy órákon át vitáztak, értekeztek különböző előírásokról (a hajdani ÉVM-ben, a fiatalok kedvéért ideírom: Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium!). Már fájt a feje a sok érv és ellenérv hallatán, amikor hirtelen eszébe jutott, hogy előző nap szenet szállítottak lakásukba, és a fuvaros azt mondta, hogy tessék felárat fizetni, mert a ház kapuja 30 méternél távolabb van a lakás bejáratától. Ezért mentő ötletként bedobta ezt a 30 métert, amelyet egy csapásra mindenki elfogadott, így kerül be a fuvaros „szakmai tapasztalata" a magyar városépítés sajátos előírásai közé. De hasonló volt a helyzet a már korábban említett tűzoltólétra hosszával és a kosár kinyúlásának mértékével is.
A „felhőkarcolók" ellen bevetett másik városesztétikai érvrendszer Budapest hagyományos történelmi „város-sziluettjének" védelmében kardoskodik, és ezen az alapon tiltja meg, vagy korlátozza a beépítési magasságot. Kíváncsi lennék arra, hogy a városukat legalább ennyire féltő és védő Prága, Varsó, Brünn vagy Szentpétervár illetékesei mégis miért döntöttek úgy, hogy a fejlődés érdekében lemondanak ezekről a – megítélésük szerint idejétmúlt – korlátozásokról.
Úgy gondolom, ma már nincs is szükség a téma további elemzésére, hiszen csaknem mázsányi kötet, tanulmány, előírás-tervezet áll rendelkezésre, ehelyett cselekedni kellene. A hetvenes években Miskolcon épült néhány 22 emeletes magasház, melyet volt kollégáim terveztek – Nagy Zoltán Ybl-díjas és Rózsa Sándor építészek – akik családjukkal együtt beköltöztek a legfelső emeletre. Ők cselekedtek, mi még nem, és azzal is várunk egy kicsit...
Az elmondottak ellenére mégis biztos vagyok abban, hogy a helyzet rövidesen megváltozik, mert mélyen hiszek egy nálam sokkal okosabb ember, Neumann János egykori legendás megállapításában: „Uraim! A haladás ellen nincs orvosság!"
Sári István
építész-urbanista
képek: éf
08:15
" NYILVÁN nem gondolod, hogy Eiffel azzal rukkolt elő az ámuló Budapesti közvéleménynek, hogy eszébe jutott egy pályaudvar, és erősen javasolná, mert jól néz ki.."
Tökéletesen egyetértek! Százakárhány évvel ezelőtti épületek azért jöttek létre, mert szükség volt pályaudvarra, operaházra, parlamentre....stb,
Most is állítólag - bár már egy kicsit lehet, hogy sok van - szükség van irodaházra. Ami nem egyenlő a felhőkarcolóval!
Világörökség: Úgy látom, hogy Eiffel-torony nélkül is sikerült világörökséget teremteni Budapesten.... Az egy egyedi dolog, ahogy egyedi volt Manhattan toronyházakkal szabdalt sziluettje:-) is! Mellesleg azok a házak sem csak azért lettek olyanok, mert már nagyon hiányzott valaki(k)nek a toronyház, hanem telekméret, telekár, gazdaságosság, népsűrűség viszonylatában is szemlélték a dolgokat. Azaz a helyi adottságokat vették figyelembe! És itt megint vissza kell térni a tervezéselmélet alapjaihoz: a hely ismeretéhez. A görög falu is nagyon hangulatos, de mit keres a Balatonnál? ...Ugye? Agyrém! Tervezőkémnek azonnal tépném szét a diplomáját, meg annak, aki engedélyezte. Dehát pénzért mindent...lehet ebben az országban, talán még felhőkarcolót is.
Tehát biztos nagyon jó a new yorki felhőkarcolós menedzser fíling, de ott, nem itt! Épüljenek progresszív előremutató irodaházak nekünk, ide, nem tönkretéve a világörökségünket!
13:26
Sok helyen hallottam már, hogy milyen jó, hogy anno Budapest megúszta a sztálinbarokk felhőkarcolók építésének invázióját. - Fúj, ronda nagy böszme épületek, amik a rendszer erőfitogtatásának eszközei...stb - lehet(ett) hallani. Ha most épülnének felhőkarcolók akkor azok már nem lennének ronda, nagy böszme épületek, amelyek az építettető, tulajdonos dicsőségének nagyságát hivatott hirdetni??? Meg azt is hallottam, hogy a felelős, tanult építészek mindig az adott helyre, az adott kulturális hagyományok, társadalmi, éghajlati, földrajzi viszonyok ismeretében és függvényében terveznek. Budapesten nem látom sem azt a földrajzi kényszert, sem azt a építészeti hagyományt , ami a felhőkarcolók építését indokolhatná (legfeljebb a magát dicsőíteni akaró tulajdonos igényei)
Ezért számomra furcsa, amikor vezető, fő, meg mindenféle nagy építészek a felhőkarcolók mellett kardoskodnak, olyan érvek felsorakoztatásával, amit egy óvódás is megmosolyogna. pl.: a pesti felhőkarcolók felelnének a budai hegyek sziluettjére. - Ezt komolyan gondolják? Nekem is van egy ötletem: hordjuk el a budai hegyeket, hogy válaszolni tudjon a pesti síkságnak!
17:15
@Műkedvelő: hmm,
mire ment volna százéve budapest ha ugyanez a hangulat érvényesült volna az akkori építkezésekkel szemben?
ne építsenek ide vasútállomást, olyan rohadt büdös a szén füstje, eiffel takarodjon
minek ide nagykörút villamossal? inkább maradjanak a sikátorok helyette
akkora bazinagy épületre sincs szükség ebben a kis országban, minek ide a világ legszebb parlamentje?
nehogymár világörökséget teremtsünk....
18:32
@gramercy: Öööö... majdnem vicces a hozzászólásod, de visszafelé sül el: NYILVÁN nem gondolod, hogy Eiffel azzal rukkolt elő az ámuló Budapesti közvéleménynek, hogy eszébe jutott egy pályaudvar, és erősen javasolná, mert jól néz ki...
A fenti hozzászólások pont amentén próbálnak érvelni, hogy nézzük komplexen a problémát, és ne tegyük a kérdést nevetségessé egyszerűen egy sziluettre való hivatkozással... Erre nagyon találó a fenti javaslat, a budai hegyekkel és a pesti lapállyal. :-)
De tényleg nem lenne rossz érveléssel megterhelned a hozzászólásod: miért jelent egyértelműen értéket, jelentős-séget a méret? Vagy hogy jön ide a világörökség kérdése? stb.
18:53
@gramercy: Hiába csomagolod ironikus burokba gramercy, mégiscsak butasságokat írsz. Kár.Bár nincs is túl sok értelme itt három-négy embernek vitáznia erről a dologról. Nem dönt el úgysem semmit. Csak marakodást szül. Az érveink pro és kontra százsor elhangzottak már. A végső szót pedig úgyis az "erősebb kutya baszik" elv mentén fogják kimondani.
19:05
@kemtam: aham
akkor nézzük azokat a híres-nevezetes 'alapokat', ahogyan sokan neveztétek
mi 2008-ban egy olyan országban élünk, ahol
a) többmilliárd forintnyi közpénzből megvalósuló
b) múzeumbővítést az ország legfontosabb terén, a világörökség részén
c) /nemzetközi hahahaha/ pályázat nélkül lehet levezényelni ÚGY hogy ehhez
d) az ún. 'szakma krémje' adja a szignóját /ún. 'terveit'/
e) és mindezt a méltóságos urak a szakmai szervezetben /kamara/ teljesen helyénvalónak tartják, asszisztálnak hozzá
szóval let's recap, shall we? nemzeti színház, kormányzati negyed, szépművészeti, budavári palota, zsidónegyed szétverése, ezek mehetnek ezerrel
de nehogy aztán hadid kisasszony azt a nyamvat nyócméterét odabiggyessze, na azt aztán nem lehet, mer' az a nyócméter az a burzsoá nyugati luxux-profit-orientálté vóna; az épület meg tán' ráébresztené a magyar közvéleményt a magyar építészet elképesztő szinvonaltalanságára
borzoljuk a tollainkat, védjük csak a nyócméterünket
19:12
@mB: hogy jön ide a világörökség, hmm
van egy város, úgy hívják dubai. ha odamész tervezni, azt mondják: álmodj és valósítsd meg, mi nem szólunk bele, hogy kilógsz az utca felé wazze, mi nem mondjuk meg hogy csak téglalap alakú lehet az üveg, és mi nem hivatkozunk a vándormadarak reccsenő szárnycsontjaira ha 0 kibocsátású épületet csinálsz úgy, hogy három bazinagy szélkereket teszel a két torony közé
szóval hogy jön ide a világörökség? nézd meg ma Dubait, majd nézd meg az 1908-as Budapestet: kozmopolita, dinamikus, világelső...és száz év múlva épített értékei a világörökség részei
2108-ban Dubaiba fognak özönleni az emberek gyönyörű épített értékeket szemlélni a világörökség részeként
mi mit fogunk tudni felmutatni száz év múlva a mából? a nemzetit? vagy a vesztendet? vagy az új északi vasúti hídat? netán az arénát?....
aham.....
19:53
@gramercy: Mondom én, hogy mindegy...
20:00
@gramercy: Esküszöm, hogy épp Dubai-jal akartam előhozakodni, mint az őrület és a gazdagsági (nem gazdasági!) idiótizmus mintavárosával. Ma néztem friss képeket onnan. Hát elmebetegek mind. Beleőrültek a milliárdjaikba. Éljen és alkosson ott, akinek ez a sztájl annyira bejön.
08:03
Érdemes beleolvani egy két évvel ezelőtti fórumvitába. Nem közeledtek már akkor sem az álláspontok, viszont egyre jobban körvonalazódni látszott a társadalmi hátteret alakítani szándékozó építészi/építtetői lobbi munkálkodása.
Egy internetes szavazósdin arról kérdezték egyszer az embereket, hogy milyen alapon engednék megvalósulni Bp-en a magasházakat. Nos, a legtöbben nem a létüket ellenezték, hanem a városban majdan elfoglalt helyüket és minőségüket. Például a Határ úti végállomás-dzsungel helyén/mellett valószínűleg senkit nem zavarna egy akár 100 méter magas izé (úgyis ott az adótorony). Ám ugyanez mondjuk a Wekere telep közepén - bármilyen nagy is a Mátyás király tér - valószínűleg elementáris ellenállást váltana ki. És ez itt a lényeg. Nem elég engedni, vagy nem engedni. Szabályozni kellene a "hogyan" és a "milyet" kérdését is! No, ez az amire vajmi kevés esélyt látok. Ennél fogva inkább támogatom a tiltást, sem mint hogy kontrollálhatatlan, "majd letoljuk a torkukon" eredmények szülessenek - amire sajnos bőven akad példa a hazai építészetben és építőiparban.
08:08
@kemtam: Mátyás király tér :))
Hello, ez itt nem a Barátok közt, nyugodtan hívhatod Kós Károly térnek (bár lehet, hogy így már kevesebben ismerik...)
09:33
@kemtam: Érdekesek ezek a közvéleménykutatások. Számomra feltűnő, hogy a magasházak elfogadatlansága terén is Budapest az egyik élenjáró. Ezt érdekes lenne lenne kicsit körbejárni...
Szerintem nem lehet véletlen hogy a világvárosi arculatának nagyrészét a háborúban elvesztő Varsóban épülnek egyenlőre a legnagyobb számban toronyházak. Pozsony, ami jelenleg elég kisvárosias, szintén komoly toronyházterveket szövöget. Zágráb hasonlóan, de kisebbeket, és kevesebbet. Bukarest, ahol a város legjelentősebb épülete a diktátori palota, szintén magasházak építését tervezi. Ezzel szemben Prágában nagy viták folynak, és jelenleg csupán egy magasház átépítése zajlik. Budapesten, (Bécset nem számítva) a régió legnagyvárosibb nagyvárosa, eddig csupán két törpe óriás épült, és a társadalom nagyrésze elutasítja a magasházakat.
Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy a magasház építés jelenleg a világvárossá válás egyik eszköze. Budapestnek egyenlőre nincs szüksége erre az eszközre. De ne legyenek illúzióink, rövidesen Budapest is be fog szállni a versenybe. Ebből a szemszögből a jelenlegi szabályozás kifejezetten jót tesz, mivel komoly vitát serkent. Az eddigi publikált tervekből számomra az jött le, hogy moratórium a minőségre is jó hatással van. Van még néhány évünk arra, hogy okosan megalkossuk a szabályozást, és kikerüljük azokat a hibákat, amiket pl. Varsó épp most követ el. Mert azért ne legyenek illúzióink, a varsói magasházak szinvonala nem üti meg a mércét, az urbanisztikai hatásuk pedig katasztrófális. Most még az újszerűek, de néhány év mulva már csak a globalizált egyenfelhőkarcolókat fogjuk látni bennük.
Szóval van még egy kis időnk, vitázzunk hogy hol, mennyit, és mekkorát...
10:51
@airdace: Igaz! Buktasütés rulez :) Mentségemre legyen mondva, hogy az ott járó 99-es busznak van egy Mátyás király téri végállomása kicsivel távolabb. De természetesen Kós Károly tér!Bocsánat.
12:18
pukk
http://youtube.com/watch?v=N7kHs3xTlmY
12:17
"fake outrage"
---
Épp most olvastam az új Octogonban Bojár bevezető cikkét, amiben a Hadid-féle épület vegzálásáról ír (egyébként interjú is van a társépítésszel).
Azt hiszem kapcsolódik ide is...
---
ti. leginkább az fogott meg, hogy hány ezer kisebb-nagyobb bevásárlóközpont bádogdobozát húzták fel az elmúlt tíz évben hazánkban? És nem csak autópályák mentén, hanem történelmi (kis)város magok kellős közepén éktelenkednek a betonparkolóval körülvett jellegtelen tucatépületek.
Namost, ezek ellen képes volt összezárni a magyar építész szakma? Ezek ellen volt bármiféle ellenérzés, ész- vagy érzelmi alapon ellenérvelés? semmi
Viszont ha valami megmozgatná az álllóvizet (a kavics 8 méterrel magasabb, a bálna 5 métert kilóg, a zsiráfok meg max ülve csókolózhatnak), akkor azt ugyan nem engedhetjük.
Mégpedig azért, mert az megzavarná azt a langyos pocsolyát amiben különösebben ugyan nem történik semmi, viszont nagyon jól el lehet benne evickélni. 40+20+x évig.....
Ezért fake outrage ez az egész katymasz, ami az épületek magassága körül zajlik. Képmutatás.
08:57
@gramercy: Én ezt Szervita-Közraktár problémát teljesen nevetségenek tartom. Ez nem más mint egy felesleges hiszti egy olyan ügyben, aminek semmi köze nincs az építészethez. Nem hiszem el hogy egy komoly építész ne lenne képes 6m-rel kisebb épületet tervezni, vagy elhagyni egy előtetőt anélkül hogy az épület építészeti minősége romlana. Az építészet nem erről szól. Ha erről szól, akkor az nagyon kisstílű.
A szabályok mindenkire érvényesek, bárhogy hívják is, és bárhonnan érkezett is. Ha egy ilyen ügyben engedne a hatóság, akkor miért ne engedhetne kis pista é6-os építésznek Zalaborzasztóról? Londonban és Hollandiában hasonló szabályokkal kell szembenézniük, és ott sem kapnak engedélyt, ha nem tartják be a paramétereket. Egyáltalán milyen jogállam lenne az, ahol bizonyos emberek átléphetik a szabályokat? Mi épp attól lennénk provinciálisak, ha bedőlnénk két nagy névnek, és Ők, kizárólag Ők átléphetnék a mindenkire érvényes beépítési paramétereket.
Egyébként biztos vagyok abban, hogy a Szervita téren a beruházó áll a háttérben, aki a Zaha név mögött akar nagyobb szintterületet kierőszakolni...
Aki ezt a szakma összezárásának fogja fel, az nagyon rosszul látja a dolgot, vagy tudatlan, és bedőlt a fejlesztői gépezetnek, vagy tudatosan a fejlesztők profitmaximalizálását segíti. Nem tudom a Bojár melyik kategória, de ezzel a cikkel magát teszi nevetségessé.
Az állóvizet egyébként a bálna, a farka nélkül is meg fogja mozgatni, a párna meg 6m-rel alacsonyabban is nagy durranás lesz.
09:00
@gramercy: a dolog nem ilyen egyszerű. A dobozok persze szörnyűek, de egy évtizeddel ezelőtt nagyjából elhatározta a szakma, hogy az izlésrendőrséget kiiktatja a szabályozási elemek közül. A magassági korlátokat viszont nem. Azaz a városszabályozás szerkezeti, terhelhetőségi, intenzitási és illeszkedési megközelítésű, nem pedig esztétikai. Az esztétikai minimumot az igencsak limitált szerepű, hatáskörű és (tegyük hozzá) hatékonságú tervtanácsok hivatottak biztosítani. A skandinávoknál az izlésrendőrség sokkal inkább jelen van, de nálunk a szocialista érában szerzett tapasztalok miatt legalább olyan rossz a kicsengése, mint a szövetkezetnek vagy a társdalmi munkának.
A dobozok megjelenésekor úgy jó 5 éven keresztül volt egyébként (de ma is van) ellenérzés, észérvelés, érzelmi érvelés. Mozgott az állóvíz jócskán, ennek köszönhető hogy viszonylag (és ezt a szót nyomnám meg) kevés shopping mall bírt megjelenni a városközpontban a maga csupasz doboz valójában.
A bojár írás utórengései a wérgidán is cunazmiztak egy sort, érdemes kommentekkel együtt: http://wergida.blogspot.com/2008/07/elg-schnellerezsbl.html
07:32
Kedves István!
Megint lényegi kérdésről szóló, és érdemi vitára készítető cikket írtál. Gratulálok hozzá, nagy szükség van ezekre.
Három észrevétel:
A fővárosi keretszabályzat (BVKSZ) hasonló egyeztetés során kerül elfogadásra mint a kerületi építési szabályzatok. Tehát körülbelül annyira demokratikusan (vagy antidemokratikusan) elfogadott egyik mint a másik. Ezért a fővárosi szabályzat egyszerű „kigyomlálása” számomra aggályosan hangzik.
Legutóbbi beszélgetésük során, a Pro-Régió irodaházában, éppen arról beszélgettünk, hogy az Integárlt Városfejlesztési Stratégiát Budapest esetében a fővárosnak kellene készítenie, és nem az egyes kerületeknek, ahogy ez jelenleg történik, hiszen összvárosi (kerületeken túlterjedő) jelentőségű fejlesztéseket is meg kell benne fogalmazni. A felhőkarcolók (hagyjuk el a szemérmeskedő magasház kifejezést) kérdése legalább ennyire összvárosi jelentőségű. Ha valaminek, ennek biztosan helye van a főváros egészét érintő szabályozásban.
9. emeleti lakosként nem vagyok a 4 szintes Budapest elkötelezettje, mint Bardóczi Sanyi barátom. De abban messzemenően egyetértek vele, hogy a felhőkarcolók építésének lehetősége fejlesztési forrást von el a fővárosi alulhasznosított területek megújítása elől. És az is a meggyőződésem, hogy a sem a tervzsűrik sem az építési szabályzatokat véleményező tervtanácsok nem vizsgálják kellő alapossággal jelenleg az ingatlanfejlesztések hatását a tömeg- és gépjárműközlekedésre illetve a közterülethasználatra. Amíg ez nem lesz része a szakmai párbeszédnek, addig a probléma lényegi részét hagyjuk figyelmen kívül. Gábor Péter tájépítész
14:40
@gp:
eddig nem tudtam használni ezt a válaszadási lehetőséget ,de most a feleségem
megtanított rá . remélem ,hogy sikerül és akkor érdemben is válaszolok az előttem
szólóknak. S.P.
12:57
Olvasom az érveket, de továbbra sem látom, miért lenne előremutató, ha Budapesten is megjelennének - ami valószínűleg nem lenne elég, tehát elbúrjánzanának - a felhőkarcolók (nem magasházak, mert azokból már most is van nem egy)? Mivel lennénk előrébb általuk mi, itt élő - és nem ide pénzt fialtani érkező, és aztán távozó - polgárok? Miféle értékrendet követ, alakít, képvisel az, aki Budapest fejlődését a felhőkarcolók megépítésében látja? Miért cikibb "csak" egy 10 emeletes irodaházban bérrabszolgálni, mint egy 50 emeletesben? Mitől lesz minőségibb mondjuk az Árpád híd pesti hídfőjében élni, ha a minket körülvevő térfal nem 25 méteres lesz, hanem 75? Kinek áll mindez érdekében? Mit profitálna belőle mindaz a többszázezres népesség, aki ezeket a házakat is - mint a város épületállományát általában is - csak kívülről szemlézi majd?
Vagy a felhőkarcoló olyan külsőség manapság, mint századokkal ezelőtt az aranykeretes velencei tükör? Ha kell-ha nem veszünk belőle, hadd lássák MEGTEHETJÜK!
14:59
árulja már el valaki a felhőkarcoló definícióját!
itt mindenki vonaglik, hogy 100-150, netán uramisten atyaég 200 méteres toronyból épül 1-2, de a többi 'karcoló' is a 150 alatti sávban maradna
miközben amerikában, kínában kb. 400 méternél kezdődik a téma, dubaiban 500-600-nál
dubai jelenleg 6 db 800 méteres tornyot épít
csak mi tudunk ennyit szarakodni néhány törpe irodaépületen, 30 emelet NEM felhőkarcoló
de el kéne már valahol kezdeni
és korántsem lesz belőlük annyi mint máshol, 4-5 mag körül 3-6 törpe (kelenföld, árpád híd, csepel), ennyit elbír az infrastruktúra, a városképből pedig hiányzik
--
illúzióim nincsenek, ha épülnek is itt tornyok, azok a finta féle semmilyenek lesznek, ide nem fog jönni többet se hadid, se rasid se senki más esztétikai értéket teremteni
el tudjátok képzelni hogy budapest engedélyezzen egy forgó tornyot? vagy egy olyat aminek három százméteres szélkerék van az oldalán?
bah
15:04
@gramercy: ja, mégis mit akarunk ha 2-3 méteren szarakodunk a szervita téren?
álom...
16:31
@gramercy: "de el kéne már valahol kezdeni"
Azért ebben a mondatban nekem benne van nagyon sok sztereotípia ami az építészettel kapcsolatban él bennünk. épület = jelkép, jel, építészet = jelet hagyni, építészet = vizualitás, látvány (ld: BP "sziluettje").
Egy város sokkal több tulajdonsággal bír a sziluettjénél (szerencsére), és hogy az egész Budapest-diskirzusban a magasság meg a felkiáltójelek ilyen extrém hangsúlyt kapnak, nekem inkább csak szomorú. És ismét csak Meggyesi Tamás: gondolkozzunk komplexen a városról, vizsgáljuk meg az infrastruktúrális lehetőségeket, a város működését, stb. - és a magasság ne egyedüli cél, de eredmény legyen, HA tényleg az az adott helyen a jó viselkedés.
Illetve: csak hangsúlyozólag ismételném meg Bardóczi Sándort az építészet nőiesebb, alkalmazkodóbb, befogadóbb habitusáról (ha jól emélkészem, még ha pontosan nem is tudom idézni), a 4. emeletről írtakról, s az élhető városról...
Egy jól működő városhoz és az ahhoz tartozó jól működő pályázati rendszerhez (és majdan jó épületekhez, azok kiválasztásához) azt gondolom, nem "sziluett" vagy imázs kell, hanem normális kommunikáció: információ, nyilvánosság, viták, tájékoztatók, tervbemutatók, kritikák, együttgondolkodások. Így lehet mindenki (laikus és döntéáshozó) számára egyre világosabb a város működésének komplexitása, a "sziluetten" túlmutató összetettsége.
18:16
@mB: igen, persze, hogyne
de ennek az ALAPnak kellene lennie, hogy úgy mondjam...magától értetődőnek
ezek a 'felkiáltó jelek' arra lennének jók, hogy végre felrázzák ezt a két évtizedes poshadt állóvizet amit mind a mai napig a szocializmusból örökölt formális és méginkább informális szabályok, keretek határoznak meg
tesze-tosza, tutyi-mutyi, középszerű itt minden: a szabályozás, a közvélemény, a megbízó és sajnos a megszületett épületek is
de nincsenek illúzióim, pont ezekből kifolyólag
19:26
@gramercy: Hát, én azért erősem tartanék attól, hogy ezek a felkiáltójelek egy hiányos, hebegő, be nem fejezett modat végén lennének felkiáltójelek... tovább hangsúlyozva az "alapmondat" hiányosságait.
Bardóczi Sándor élhetőség gondolatával továbbmenve: egy város érzésem szerint attól lesz jó, ha élhető helyek KIJELENTŐ MONDATAI után nyugodtan tehetjük le a PONTot. A felkiáltás ezek után, ezeken az alapokon, ha mindenáron kiáltozni kell.
Amúgy azért látod, hogy a diskurzusban (még ha el is fogadod, hogy "ez lenne az alap"), csak-csak az az alaptézis, hogy "felhőkarcolók márpedig kellenek". Vagy "Sziluett rulez!", vagy - a fenti cikkben - példamutatónak mutatkozik a huszadikemeletlakás.
Amit erőltetni kéne, az valóban az alapok rendbetétele - ilyesmit sürgetnni pedig, hogy emelkedjenek felkiálétójelek... nincs értelme. Emelkedik, ha akar - és ha meg (le) van alapozva. Ahogy a szülők is ábrándozhatnak arról, hogy a hatéves kisfiuk MAJD benősül Kovácsékhoz, azt azért csak-csak ő dönti majd el (meg az idő, meg annyi minden). First things first - mondja a német. :-)
20:23
@mB: na igen, first things first
de itt húsz éve még a firstnél sem tartunk
ezért kéne hogy valami rock the F-ing boat végre!!! itt van ez az egész társadalomra minden tekintetben kiterjedő yearning, ami 1-2 éve teljes apátiába kezd áthatni
így nem lesz itt semmi, csak tartós válság
11:30
@gramercy: Te azt mondod, hogy a felhőkarcoló (vagy magasház, mert inkább erről van szó), azért kell, hogy felrázza a "posványt".
Én azt mondom: ez nem rázza fel. Meggyesi szavaival csak provinciálisabb lesz tőle, ahogy Las Vegas a szfinxtől vagy az eiffel toronytól, ahogy Barcelona az Agbar towertől, ahogy Budapest az Árpád híd meletti történetektől. New Yorkban szimbólum értéke van a felhőkarcolóknak, egy korszak, egy szinte emberfeletti teljesítmény szimbólumai, még akár intimként is lehet őket értékelni, ahogy Iványi György teszi. Ugyanaz előadva Dallasban a texasi prérin vagy a hong-kongi viktória öbölben azonban csak vegytiszta provincializmus marad. A haladás, nem követést, másolást, hanem új ideákat jelent. Azon túlmenően, hogy az ingatlanfejlesztőknek érdeke a magassági korlátok fellazítása, nem látok releváns, magyarázható indokot a 32 méteres korlát átlépésére, ekkora óriási rozsdazóna mellett. Éshát igen: örülök neki, hogy még zahát is meg lehet szívatni 8 méter túllépés miatt. A nagy tervező nem az, aki átlép a lefektetett szabályokon, hanem aki az adott kereten belül képes újat hozni. A tekintélyes város nem az, ami kettős mércét alkalmaz, hanem az, aki konzekvensen ragaszkodik egy előre lefektetett értékmutatóhoz. A pókernek is vannak játékszabályai! Aki felrugja, annak joggal törik be az orrát.
12:00
@bardóczi: először is: hong kongban valóban csak a provincializmus miatt van szükség 30-50 emeltes lakóházakra... egyáltalán nincs köze hozzá a népsűrűségnek, biztos tiszta spekuláció az egész, büszkék arra hogy ezt is átvették a nyugattól....tuti
egész egyszerűen nevetségesnek tartom, hogy barcelonát gyarmatnak minősíted, azt a várost aminek fényévekkel több építészeti értéke van, amelyik olimpiát rendezett, amelyikben gőzerővel építkeznek és amelyikben havonta adnak át olyan minőségi, modern épületet amiből nálunk évtizedenként van 1-2
ami meg zaha vagy oosterhuis szívatását illeti (utóbbi a kilógó tető néhány métere miatt), ennek nem örülni kéne
ugyanis PONT EZ mutatja mennyire provinciálisak vagyunk, pont ebből látszik hogy képtelenek vagyunk a haladás SZIKRÁJÁT is befogadni
inkább tapossuk a máshonnan jötteket, de egymást is, nehogy valaki egy inccsel előrébb jusson mint mi
ezért vagyunk mi a finták országa és nem a hadidoké
ezért vágyik el innen a fiatalok kétharmada
ezért vagyunk MI gyarmatok és nem barcelona a tornyával
14:33
@gramercy: nem állítottam, hogy hong-kongban a provincializmus miatt van szükség felhőkarolókra, ugyanakkor állítom, hogy a hong-kongi felhőkarcolók provinciálisak. Nincs bennük semmi olyan egyediség, amiért megjegyzésre érdemesek lennének, azaz nem töltik be azt a szerepet, amit te vársz a budapesti magasházaktól: nem rázzák fel a várost. Szerepük az (volt) hogy kihasználják a két világrendszer közötti kereskedelmi kapcsot, ezt a szerepüket viszont most sanghai veszi át. Egyfajta gyarmati történelem melléktermékei, amelyek említésre sem érdemesek. amíg az Eiffelt, a sears towert, a crysler buildinget, vagy a world trade center névről ismered, addig hong-kong felhőkarcolóiból egyik sem üti meg ezt a szintet. Közben lassan felzabálják a világ legszebb, természetes kikötőöblét: az elmúlt 20 évben az öböl négyzetkilómétereket veszített a területéből a "haladás" jegyében. Óriási konfliktusokat idézett elő a felhőkarcolók öbölbe nyomulása és politikai alapú civil mozgalmak vannak kialakulóban ennek a folyamatnak a visszafordítására.
Barcelona nem lett több az agbarral, ez a véleményem. A magasház építés Barcelonában zárójelbe teszi azt, amit a város eddig elért: a homogenizálás nem válik a javára. Ha szegény gaudi összenézné a sagra da familia és az agbar viszonyát, forogna a sírjában.
Csak ismételni tudom: a nagy építész az, aki az adott kereteken belül alkot maradandót. Zaha tojása nem veszti lényegét, ha pár méterrel kisebb, a város viszont arcát veszti, ha nem egyenlő mércével mér. Legyen a tojás alacsonyabb, addig nyújtózkodjon a befektető, amíg a szabályozók engedik, nem nyomjon le senki a város torkán két plusz szintet, mert az szép, vagy mert sztárépítész tervezte. Ennyi a kívánalom, és ez teljesíthető. Akarni kell. A kérdés úgy merül fel, hogyha zaha veszi a fáradságot, hogy elolvassa, milyen keretek között kell terveznie, akkor nincs szivatás. Ez állítólag nem az állatfarm, itt a disznók állítólag nem egyenlőbbek. (és én ennek örülök, mert bizony ez öröm a mai magyar valóságban) szvsz a finták országa nem sokban különbözik a hadidokétól.
Ha a fiatalok kétharmada nemcsak elvágyna, hanem el is menne, és ott megtapasztalná, pláne ha vissza is jönne, akkor azt mondanák neked: ez egy teljes természetes kívánalom. Hogy zaha brit állampolgárként ezt nem akarja érteni, arra van egy sztorim. Egy ismerős német Budapestre költözött. Szokás szerint megállt a zebra előtt, ha egy gyalogos ott várakozott. Mindaddig, amíg el nem kezdték a háta mögül lekurvaanyázni. Két hét alatt átszokott a pesti módira. Ha lehet, akkor miért ne alapon.
14:19
@bardóczi: Csakúgy megjegyezném, hogy Hong-Kongban áll Norman Foster egyik legjobban sikerült épülete ( http://flickr.com/photos/zu2/332659000/sizes/l/ ), meg ugye I.M. Pei bankja is ( http://flickr.com/photos/b2tse/2560234140/sizes/o/in/set-72157604936900976/ ).
16:14
@M_András: azzal, hogy "legjobban sikerült" én nem nagyon tudok mit kezdeni. Ízlés dolga. Szerintem a legjobban sikerült a Millenium Bridge. De a hongkongiak nevét tudod? No erről beszélek...egy ponton túl már tizenkettő egytucat
07:51
@bardóczi: Tudtommal HSBC building (Foster), ill. Bank of China (Pei) névre hallgatnak, bár becenevet valóban nem tudok mondani, de pl. a Seagram buildingnél, vagy a Sears towernél sem tudok ilyenről.
+én az EGYIK legjobban sikerült épületeként emlegettem, azt nem tudnám így megmondani, hogy melyik a legjobban sikerült épülete.
15:41
Csak a pontosság kedvéért, a Szentpétervárra tervezett Gazprom felhőkarcoló tárgyában már nemzetközi méretű a tiltakozás. A 396 méteresre tervezett torony teljesen átértelmezné a Néva-parti város sziluettjét. Az építési előírásokat, a történelmi hagyományokat és az UNESCO Világörökség előírásait egyránt semmibe veszi a terv, amit sem a lakosság, sem a szakma nem támogat. Persze pénzért sok mindent lehet, de kérdés, hogy mindent lehet-e?
22:31
Mar 25 eve varok arra a pillanatra hogy irodat nyissak Budapest elso igazi felhokarcolojaban. Gondolom ebben is utolsok lesznek a Magyarok?! De ahogy ismerem a Magyarokat meg lehet kozbe jon egy-ket forradalom vagy kormanyvaltas es kezdodik minden elorol addig mig az utolso lakos/'magyar" (manapsag mar az is mindegy kene legyen) az orszagot.
08:14
@Andreas Cseh: bocs, de tényleg attól lesz itt kánaán, ha te irodát nyithatsz egy felhőkarcolóban? Mióta Nouvel lepakolta Barcelonába az Agbar toronyházat, én nem vágyom nagyon Barcelonába! Quatar se nagyon vonz. Ebből a szempontból drukkolok neki, hogy utolsók legyenek a magyarok. És például korrupcióból is jó lenne ezt a helyet megcélozni.
15:08
@bardóczi: ha téged egy torony elrettent egy hárommilliós metropolisztól....ahol mellesleg gőzerővel épül a metró, a 350 kmphs vasút, a reptér új terminált kap
baromi szar lehet barcelonának, pláne most hogy van egy karcolójuk is....
16:18
@gramercy: Én csak azt próbáltam itt elmondani, hogy egy városlakó közérzetét mindez nem dobja fel. Például itt is épül egy metró, a reptér is kap egy új terminált, lesz még 100 km plusz gyorsforgalmi utunk az idén, de mindettől nem érzem, hogy baromi jó (vagy szar). Viszont ha beleolvasol egy-két ottani diskurzusba, akkor azért nem osztatlan a lelkesedés körülötte. A helyiek becenévként a "el supositori" (azaz végbélkúp) nevet akasztották rá. Barcelonának más viszonylatban persze jó, a közterek megújításán keresztül az ingatlanok felértékelődése például nagyon sikeres volt (barcelonai modell), de arra nem egy végbélkúp volt a csodaszer. A nemzetközi leírásokban rendre megjelenik az összehasonlítás a londoni gherkinnel (ex swiss re building), néhol kiemelve, hogy az agbar egyfajta utánérzése az előbbinek. Durvábban fogalmazva: egy műpénisszel (legyen az bármekkora) nem biztos, hogy meg lehet egy várost termékenyíteni!
14:20
igen ám, kedves Pista, de elébb definiálnunk kellene a haladás fogalmát. Mert mit is jelent azon túl a bárányfelhő karcolgatás, hogy ma nincs értelme tűzoltó létra hosszban, vagy várossziluettben, mint esztétikai minőségben gondolkodni? Úgy vélem szerkezeti gondokat és nem haladást. Mi történik az esztétikai izén túl? Nézzük meg az észak-amerikai vagy a távol keleti városmagokat, ahol a felhőkarcoló elmaradhatatlan kelléke az üzleti negyedeknek. Én jártam Atlantában, Orlandóban, New Orleansban, Montreálban, Torontóban és mindenütt ugyanaz fogadott az üzleti negyedben: óriás dugók hétköznapokon és kihalt, poros, embertelen, nyomasztó környezet az esti órákban és hétvégéken. Olyan helyek jöttek létre, ahol nem jó lenni. Olyan infrastruktúrák szükségeltettek hozzá, amelyeket a magasházak miatt kellett kiépíteni, de amelyeket nem a magasházat építők, hanem a köz adott hozzá a történethez, a köznek viszont a mélyárnyék, a szélcsatorna, a sikátorban fényes nappal gumiabroncsot és szemetet égető raszták, és a hihetetlen fenntartási költségek jutottak. Nem lebecsülendő a lelki szükségletek kérdésköre sem. A 4. emelet misztériuma. Nem akarom itt nagyon ezoterikusra venni a figurát, de nálam a 4. emeletnél veszti az ember önmaga valóját. Az az a szint, amelyen még túlnőnek a fák koronái és állományklímát biztosítanak és nem inaktív, hőreflexióval terhes betonsivatagot, az az a szint, amiről még leengeded a gyereket a térre játszani és az az a szint, ahonnan még közelebb vagy a földhöz, mint az éghez, és nem érzed magad társadalomfelettinek, az az a szint, ahol még jó szívvel kinyitod az ablakot és nem félsz, hogy arcodba csap a szél. Te, aki az első emelten laksz, ezt mégjobban érted-költözhettek bár a miskolci kollegák a huszadikra (szétfagyni télen, és hőgutát kapni nyáron). Ha a haladás az, hogy Budapest beáll azon európai városok sorába, akik megengedik a magasház építést, akkor én nem szeretnék haladni, pedig egyébként nem tartom magam túlontúl maradi embernek. Gyönyörűszép a Gherkin Londonban, de precedens is, amire 10 másik, huszadrangú magasabb ház igénye csapott le, és a szívemnek oly kedves két-háromszintes Londont veszélyezteti. Nemrég jártam a Docklandban, ahol az egész erjedni kezdett, és nem voltam elragadtatva attól, amitől el kellett volna. Sofőr nélküli felsőpályás villamos, versace öltönyös, rolexórás, arcnélküli rabszolgák, föld alatt hullámzó embertömegek, hideg terek, íz nélküli élet fogadott. Nem látom be azt sem, hogy egy éppen teljesen kielégített ingatlanpiacon, egy tökéletesen eladósodott, hitelfürdőben élő közegben, ahol egyébként óriási rozsdazónák várnak arra, hogy áttranszformálják őket alközpontokká (azaz terület van dögivel) a magasház ügynek kellene fő témának lenni. Nem látom azért sem, mert a város szittya, szabad pusztákhoz szokott lakói két kvázi magasházépítési hullámtól is menekülőre fogták. Amikor budapest gyárai felszívták a "agrárploretárt" a lakótelepeikbe, akkor az a munka miatt beköltözött ugyan, de az első célprémiumból "zártkertet" vett, és hétvégén kiment kapálgatni, molyolni, sufni tunningolni. Amikor a rendszerváltás utáni szolgáltató szektornak, a vidéki értelmiséget felszívó vízfejnek kezdtek úgymond "lakóparkot" építeni a lakótelepnél is durvább módon, akkor ott meg beindult egy "élhetetlenségi" elvándorlás, agglomerálódás. Ezek miatt nem nagyon tartható például a kompakt város ideája, mert e két tapasztalat azt bizonyítja, a budapester már csak olyan, hogy igen érzékenyen reagálja le a város intenzitás változását. Mindezek a kérdéskörök kerülnek elő, amikor magasházakról beszélsz, azaz inkább nem kerülnek. Fegyverneky Sándortól azt olvastam, hogy mindaddig nem látja be, miért ne lehetnének Pesten magasházak, amíg valaki valódi indokokat nem mond rá, hogy miért nem. Szerintebb ezek valódibb indokok, mint a városképvédelem. Ezek kőkemény szerkezeti kérdések. Nem bírná az úthálózat, nem bírná a közműhálózat, nem bírná, a zöldfelület hálózat, nem bírná az emberi psziché, nincs rá felkészülve technológiailag a hazai építőipar. Ezekkel szembeállítva például Z. Halmágy Judit szövegét, hogy a budai hegyek természetes sziluettjének kell a pesti természetes szkéné, mint ellenpont, elnézést kérek, de akkora szamárság, mint Nagy Béla azon megállapítása, hogy a magasház kérdés nem urbanisztikai, hanem esztétikai kérdés.
A technikai tudás, a mert megtehetjük, ezért meg is tesszük, számomra olyan problémamegoldáshoz vezet, mint a mesebeli sárkánnyal való harc. Levágod az egyfejűt és három fej nő ki belőle. Ahogy korábban Wesselényi-Garay Andor megjegyezte: mobiltelefon, vagy kard az ember oldalán pusztán kor és dizájn kérdése, a dizájn pedig arra való, hogy tökéletesítse azt az eszközt, amivel egymást gyilkolásszuk. Erre gondolok, amikor a magasházak kapcsán a haladást emlegeted.
Vissza a Woody Allen hasonlatra: az érettség is hiányzik. Mert itt-ott, mint városi szimbólum a magasház megkockáztatható lehetne. De valóban demokratikusok azok a folyamatok, amikről írsz, amikor a tervtanácsokat állítod a fókuszba? Mert a londoni uborkát hagyták "csókolózni" a Tower-ral, és ebben a pillanatban úgy tűnik érettnek bizonyul rá London, hogy megálljt parancsoljon a tömeges csókolózásnak (gruppen). De úgy olvasom, ezt azért te sem nézed ki a honi döntéshozatalból. Granasztóival van egy másik anekdota is. Egyszer megpróbálta elmagyarázni a pártapartcsiknak, hogy miért is nem kéne a városligetbe pakolni a BNV (EXPO) területet. Sehogyse ment. Aztán azt találta neki mondani, hogy ha vesz egy rúd szalámit, és levág belőle egy szeletet, az a szalámi már nem lesz ugyanaz. Ezt megértette a szalámitaktikára viszonylag fogékony korifeus. Így nem került az EXPO a városligetbe...Ma úgy vélem, nincs Granasztóink, aki ugyanerre képes lenne.
17:53
@bardóczi: Tetszik ez a hozzászólás, köszönet!
Nyilván a toronyházakban csúcsosodik ki mintegy tünetszerűen,m hoyg az építészetre hajlamosak vagyunk mint esztétikai kérdésre tekinteniu csupán, mint (ld. fent) vizuális ellenpontra... Érthető persze hogy a befektetők csalogatóbban tudják kommunikálni a landmark épületeket, viszont viszont van egy olyan érzésem, hogy a valódi landmarkok nem is feltétlenül a magas, a hangos épületek. Nem a hangerő az egyetlen figyelemfelkeltő eszköz.
Az írásodban nekem az infrastruktúra szempontja a legfontosabb, aminek kapcsán eszembe jut Meggyesi Tamás e tárgyú írása.
11:52
Meg lehetne őrizni a hagyományos városrészt, és végre megépiteni a XXI. századi budapesti negyedet, úgy, ahogy ebben a században korszerű épitkezni, és nem a múltban!
Most, hogy a Fadesa becsődölt, még a remény is visszajöhet az optimális megoldásra.