Kékes Étterem — Gyöngyös

A korábban is működő, a 100 legjobb magyar étterem sorai közt számon tartott létesítmény igencsak megérett a megújulásra. építészet: Sugár Péter, Buzder-Lantos Zsófia (RADIUS B+S Kft.); belsőépítészet: Farkas Zsófia Eszter – Weichinger Miklós

Nemrég nyitotta meg újra kapuit a Kékes Étterem Gyöngyös főterén. A ház kívül-belül megújult illetve átépítésre került. A korábban is működő, a 100 legjobb magyar étterem sorai közt számon tartott létesítmény igencsak megérett a megújulásra.

 

 

Gyöngyösön vagyunk, egy nyugodt kisvárosban ahol nem egy fővárosi „design vetélkedő" egyik elemét kell megteremteni, hanem egy nem tolakodó, maradandó dizájnnal bíró éttermet, ahova a vendégek továbbra is szívesen betérnek. A tervezés során természetesen nem titkolt szándék volt, hogy az étterem fővárosi viszonylatban is megállja a helyét, kisvárosi viszonylatban a maga nemében pedig úttörő legyen. A századfordulón épült ház dupla belmagasságú tere jó és igen nagyvonalú adottságnak bizonyult az étterem belső megfogalmazása során, de drasztikus váltásra volt szükség, hogy az eredeti rózsaszín falú, világoskék abroszos, mahagónis világot teljesen újjáfogalmazzuk.

 

 

Térszervezés szempontjából annyi változás történt, hogy az étterem dupla belmagasságú terében létesült egy meglehetősen visszahúzott galéria, mely alatt a pincérlépcső bútorszerűen van elrejtve, és az alatta lévő tér pedig gardróbként szolgál. A gardrób étterem felé néző faburkolatát osztja az az egyedi, vörösen világító áttört felület, melynek mintázatát a galérián és a galériához kapcsolódó különteremben használt tapéta babérlevél mintája ihlette. Az étterem dupla belmagasságú falfelületére egyedileg készített, strukturált gipszfelületet terveztünk. Ez a felület és az előtte kiképzett dobogó együtt hivatott megteremteni az étterem egyik kiemelt helyét. A központi csillár szépsége, hogy befoglaló formája az antik csillárok világát idézi, viszont légiessége révén kellően semleges marad a térben.

 

 

Az eredeti portál helyére egy új, a tér felé kimozdított szerkezet került. Így jött létre a bejárati szélfogó, valamint a másik nagy nyílásban helyet kapott egy ülőpad. Ez a fülke-szerű kiképzés ismétlődik a passzázs felé is, újabb tereket nyerve az étterem számára.

Az újjáépítés során az étterem mellett illetve felett kialakításra került egy bálterem, a harmadik szinten pedig az irodák kaptak helyet. Az alagsori helyiségben ezer fős konyha létesült, mely a Mátra–Party partiszerviz szolgáltatásainak hátterét adja.

Farkas Zsófia Eszter

---

---

Gyöngyös, Kékes Étterem – Mese tanulságokkal

Hol volt, hol nem volt, Gyöngyös főterének a közepén, a Kékes Étterem, a Polgármesteri Hivatal és a volt tisztikaszinó épülete (Mende Valér, 1914) mellett állva, évtizedek óta a város kedvelt „főtéri étterme". Maga az épület, aminek a földszintjét foglalja az étterem, az 1910-es évek végén épülhetett, a nagy gyöngyösi tűzvészt követően, nagyrészt a helyén állt eklektikus lakóház megmaradt anyagaiból. Az L-alakú (utcai traktus + a beforduló szárnyban lépcsőház) épületet (pince + földszint + mezzanin + emelet + dupla magasságú padlás) eredetileg valószínűleg banknak építhették; azt mindenesetre tudjuk, hogy a háború után kétszintes belmagasságú, galériás terében bank működött az 1960-as évek közepéig; aztán jött az étterem. Az étteremmel együtt meg a konyhai szárny, amit az udvar beforduló traktusához hozzáépítettek.

Az étteremre alaposan ráfért a felújítás, nemcsak a dizájn miatt: a konyha már nem tudott megfelelni az új előírásoknak. Az étterem üzemeltetője időközben az egész épületet megvette, és úgy döntött, hogy kiterjedt parti-szerviz szolgáltatásához ide koncentrálja a konyhai hátteret és gazdasági központját is. Így született meg az a program, ami az 50-fős, elegáns étteremhez három szintes, 1000 adagos komplett főzőkonyha-üzemet rendelt, hidegkonyhával és cukrászkonyhával (szellőző gépházzal, kazánházzal: amivel kell), majd építés közben, – ahogy a pályázati pénzek is befutottak – eldőlt, hogy az emeleten 150-fős rendezvényterem lesz konyhai háttérrel, és a padlástérben a cég irodái foglalnak majd helyet.

Így a szerényen induló beruházás majd 2000 m2 nettó alapterületűre növekedett.

A tervezés menete így meglehetősen kalandos volt, de még inkább kalandos volt a kivitelezés. Az hagyján, hogy utólag kellett a meglévő épületek jó részét alápincézni, talajvízben álló, görgeteges altalajon (a Gyöngyös patak hajdani medrében), és itt kellett porszáraz konyhaüzemet létesíteni. De a jó állapotúnak látszó épületről kiderült, hogy nincsenek alapjai, és előbb a főfalait, majd a tartószerkezeteit is lépésről lépésre ki kellett cserélni. A szép formájú korai vasbeton tartószerkezet a különterem többlet terheit már nem viselte el, így gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni. Szinte csak a főtéri homlokzat maradt meg „változatlan formájában" (az összes nyílászáró és a teljes hájazat cseréjével, természetesen). Nem metafora, hogy a régi épület teljesen újjászületett.

Mindezt azért is említem, mert maga az építés processzusa leírhatatlanul heroikus volt, és bővelkedett a drámai fordulatokban. Le kell, hogy írjam: ha ez az építkezés Budapesten van, és a mindenki által ismert fővállalkozói rendszerben zajlik (a fővállalkozónak nincsenek saját kivitelező emberei, az alvállalkozóit állandóan versenyezteti, és a szereplők gyakran cserélődnek), akkor még ma sem jutott volna túl az alapozási munkákon, de már mindenki perben állna mindenkivel. Itt nem ez történt: a helybeli vállalkozók (az étterem tulajdonosát is beleértve) egytől egyig ismerik – és becsülik – egymást, és kivétel nélkül mindenki profi. Itt nem lehetett hibázni, mert minden nap találkoznak az utcán, ebédelnek az étteremben, és legközelebb megint együtt fognak dolgozni egy másik munkán. Mindenki a tudásának a legjavát nyújtotta. Az építés fordulataival járó infarktus-közeli helyzeteket mindenki tolerálta, senki sem hisztizett, nem próbált meg kibújni a feladatok alól. Megbeszélték, megegyeztek, megoldották korrektül, nagy szakértelemmel.

A tervezés menetében új fordulatot hozott Farkas Zsófi és Weichinger Miklós belépése. Munkájuk nyomán kapott értelmet a korábbi küzdelem. Sikerült megfogalmazniuk egy olyan új építészeti-belsőépítészeti világot, ami a vendégeknek segít abban, hogy a ház „régi" hangulatához is visszataláljanak, nosztalgikus múltidézés nélkül.

Még a főtéri homlokzatról: Az emeletes, nem túlzottan karakteres és színvonalas eklektikus homlokzat földszintje teljesen átalakult. Modern alumínium portálok épültek – amiknek a VM zinklemez borítása még nem készült el (a helyükön is „modern" volt egyébként: Fémmunkás). A modern portálokkal, a nemes tetőfedéssel (VM Zink ADECA) és a visszafogott (egyszínű) színezéssel a homlokzat megnemesedett, a megkopott építészeti fordulatok tartalmat kaptak.

A gyöngyösi közönség azóta kóstolgatja az új ételeket, az új éttermet és az új homlokzatot.
Jó volt ebben a konstruktív, alkotó légkörű – de egyébként nagyon feszes és felelősségteljes! – munkában részt venni.

A megnyitó pazar volt, válogatott finomságokkal és közönséggel, polgármesterrel, papi áldással: úgy, ahogy kell. A kivitelezők, akik még barátok is ráadásul, a megnyitót követően sokáig ott maradtak, és jó bor mellett hosszan beszélgettek. Jól érezték magukat az általuk létrehozott házban: tudták, hogy jól van megépítve. Így volt, magam is ott voltam, hogy most mindezt elmondhassam. Aki nem hiszi, járjon utána!

Sugár Péter építész

---

Kékes Étterem — Gyöngyös

tervezők
építészet: Sugár Péter, Buzder-Lantos Zsófia (RADIUS B+S Kft.)
belsőépítészet: Farkas Zsófia Eszter – Weichinger Miklós
statika: Nagy András (BEND-STAT Kft.)
épületgépészet: Szabó István (Kovács Pál és Társa Kft.)
épületvillamoság: Handó József (MÁTRA –Elektro Bt.)

építtető: Kósa László (MÁTRA PARTY 98 Kft.)
kivitelezés
generál kivitelező (szerkezetépítés, építőmesteri munkák): Kucsera József (Andezit Kft.)
gépészet: Paziczky László (Komfort Plusz Kft.)
elektromos: Nemoda János (Qualitat Kft.)
portálok: Bubori Gábor (VETLANDA Kft.)
tetőfedés: Mayer Tibor (Mayer Bádogosipari Kft.)
asztalos munkák: Szabó László (Galignum Kft.)
műszaki ellenőrzés: Szántó János (Szántó Familia Kft.)