Épületek/Lakóépület

Kenji Ido lakóépülete Tamatsuban

1/35

Helyszínrajz

?>
Helyszínrajz
?>
Alaprajzok
?>
Utcafront - nappal, fotó: Kenji Ido
?>
Utcakép - nappal, fotó: Kenji Ido
?>
Utcafront - este, fotó: Kenji Ido
?>
Utcakép - este, fotó: Kenji Ido
?>
Tetőterasz, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Felülvilágító, fotó: Kenji Ido
?>
 Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Lépcső, fotó: Kenji Ido
?>
Tetőterasz, fotó: Kenji Ido
?>
Fürdőszoba, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
?>
Belső, fotó: Kenji Ido
1/35

Helyszínrajz

Kenji Ido lakóépülete Tamatsuban
Épületek/Lakóépület

Kenji Ido lakóépülete Tamatsuban

2013.07.23. 14:23

Projektinfó

Földrajzi hely:
Japán, Osaka

Építészek, alkotók:
Kenji Ido

Ház Tamatsuban

URL:
Kenji Ido

Tervezés éve:
2012

Építés éve:
2012

Bruttó szintterület:
32 m2

Stáblista

szerkezettervező: Masakazu Taguchi

Sűrűn lakott külváros Osaka szélén, magyar viszonyok közt elképzelhetetlenül apró telkek és nagy beépíthetőség adták a tervezés alapját, amikor egy helyi háztulajdonos megbízással kereste fel Kenji Ido építészt. A meglévő helyére teljesen új, a lehetőségeken belül tágas és világos otthont álmodtak meg. Az épületről maga Kenji Ido írt.

A házat egy négytagú, két gyermekes család számára terveztük.
Városi környezetben, mindössze 43,21 m2-es telken áll Osakában, Japánban. A környék vegyes felhasználású terület, kis házakkal, üzemekkel és irodákkal, melyek minden összhang nélkül léteznek egymás mellett.

Utcafront - nappal, fotó: Kenji Ido
3/35
Utcafront - nappal, fotó: Kenji Ido

A megbízó korábbi otthona, ami ugyanezen a telken állt, kétszintes faház volt. A szomszédos épületek közé beszorítva természetes fény alig jutott be a régi házba. Ennélfogva a tulajdonos fontos igénye volt, hogy a lakótér (nappali, étkező, konyha) a lehető legtágasabb legyen, pillérek és falak nélkül, valamint hogy a lehető legtöbb fény jusson be a házba, különösen a nappali terekbe.

Belső, fotó: Kenji Ido
35/35
Belső, fotó: Kenji Ido

A kicsi, keskeny telek meghatározta a telepítést: a beépíthető alapterületet maximálisan ki kellett használni. Az épület fehér kubusa teljesen eltér a szomszédaitól. Oszlopszerűen magasodó tömegébe ékelődnek a második emelet kissé elforgatott helyiségei. A család életmódjából adódóan a szülői háló és a vizesblokk a földszintre került, a nappali az első emeletre, a gyerekszobák pedig a másodikra. A tetőt teraszként hasznosítottuk.

Tetőterasz, fotó: Kenji Ido
7/35
Tetőterasz, fotó: Kenji Ido

Szerkezeti okokból az első emeleti nagy megnyitások nem nézhettek az utcafrontra, ezért a második emelet tömbjét az épület tengelyéhez képest 14 fokkal elforgattuk. Az így kialakuló köztes terek az elforgatott falak és az épületkontúr közt megnyílhattak az ég felé, természetes, felülről érkező
fénnyel árasztva el a nappalit. Mi több, a második emeleti falak egyike is kimozdul a merőleges rendszerből, ugyancsak 14 fokkal.

Belső, fotó: Kenji Ido
11/35
Belső, fotó: Kenji Ido

A dobozszerű, konzolos lépcső az egyik "fényudvarban" lebeg. Az azt határoló falszakasz origamira vagy csiszolt kristályszerkezetre emlékeztető térformát hoz létre. Játékosabb, szabadabb elemként lazít a ház szigorán, és indirekt, visszavert fényt juttat a belső terekbe.

Kenji Ido

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk