Közélet, hírek
Két héten belül indulhat a Hungexpo-épületek bontása
2016.03.14. 10:00
Várhatóan két hét múlva kezdődhet a romos Hungexpo-épületek bontása a Városligetben; az egykori irodaházak helyén 2018-ra nyílhat meg a Magyar Zene Háza.
A Városligetben a millenniumtól 1974-ig minden évben nemzetközi vásárokat tartottak, ezek kiszolgálására épültek az 1960-as években a Városligeti-tó közelében egy 10 ezer négyzetméteres telken a most lebontandó irodaházak. A Hungexpo Kőbányára költözése utána a többemeletes épületekben iskola és propagandairoda működött, majd az 1990-es évektől az ingatlan üresen állt - idézte fel a terület csütörtöki sajtóbejárásán a Városliget Zrt. sajtófőnöke.
Horn Márton elmondta, hogy szerdán megkapták a Magyar Zene Háza építési engedélyét, rövidesen megkezdődik a másfél-két hónaposra tervezett bontás, majd várhatóan nyár végén a mélyépítési munkálatok. Mint hangsúlyozta, a felvonulási terület nem terjed majd túl a telekhatáron.
A Sou Fujimoto által tervezett, többfunkciós épület hasonló nagyságú területet foglal el, mint a romos irodaházak, a most elzárt telket ráadásul a Magyar Zene Háza elkészültével megnyitják, a látogatók így mintegy hétezer négyzetmétert visszakapnak a Ligetből - emelte ki.
Horn Márton kitért a Hungexpo-irodák mellett működött Kertem elnevezésű szabadtéri vendéglátóhely jövőjére is: mint elárulta, jelenleg tárgyalásokat folytatnak az üzemeltetőkkel arról, hogy a Kertem valamilyen formában már a nyáron újranyithasson a Városligetben. A Magyar Zene Háza mellé egyébként szabadtéri színpad épül majd a Városligeti-tóhoz, ott egy vendéglátó egység is helyet kap - jegyezte meg.
A Magyar Zene Házának földszintjének nagy részét egy rendezvény- és egy hangversenyterem foglalja majd el, míg az állandó és időszaki kiállítótér, valamint a hangdóm a térszint alatt, az irodák és a múzeumpedagógiai terek pedig a tetőszinten fognak elhelyezkedni - tette hozzá Horn Márton.
Batta András, a Magyar Zene Háza munkacsoport vezetője hozzáfűzte, hogy az épület tartalmát a tervezőkkel közösen alakítják ki. Nagyrészt kidolgozták már az állandó kiállítás tematikáját is. Az interaktív, élményközpontú tárlat szórakoztatva kívánja tanítani a felnőtteket és a fiatalokat egyaránt, miközben áttekinti a hang természetét, az ember és a hang viszonyát, a hangképzés technikáit, majd a zene történetét a természet hangjaitól a 20. század végéig - mondta el a szakember.
Batta András hozzátette: az állandó kiállítás sem csak a klasszikus zene történetét fogja vizsgálni, sőt az időszaki kiállítótérben a többi műfaj még nagyobb hangsúlyt kap majd.
forrás: MTI
18:16
"A nép, és nem pedig a gazdagok továbbélő szabadságunk támaszai. És, hogy megõrizzük népünk függetlenségét, nem engedhetjük meg, hogy vezetõink állandó adósságal terheljenek meg bennünket. Választanuk kell takarékosság és szabadság, vagy tékozlás és szolgaság között. " (Thomas Jefferson, 1816)
(They, and not the rich, are our dependence for continued freedom. And to preserve their independence, we must not let our rulers load us with perpetual debt. We must make our election between economy and liberty, or profusion and servitude.)
"mi nem azért költünk, mert van miből, s nem is magunknak, magunk közt költünk, hanem költünk minden áron, költjük a nemzeti vagyon tőkéjét; pedig a mely nemzet egyszer a nemzeti vagyon tőkéjéhez nyúlt, az irtózatos progressióban [itt: felgyorsulással] sodortatik a közelszegényedés örvénye fölé" (Kossuth Lajos 1844)
07:43
Az új intézmény tartalmi részére sem árt pár szót vesztegetni. Amit eddig a koncepcióról megtudhattunk, az egy kínos, bécsi Haus der Musik koppintás, eredeti ötletek nélkül. Tipikus gombhoz a kabátot szindróma, kitalálták az épületet, de nem találták ki a tartalmat. Lapátolni kell majd ebbe a közpénzt, a Zeneakadémia, az Opera, Erkel, Müpa, BMC után még egy komolyzenei központot eltartani, hát.... Mert ugye ezeket rentábilisan működtetni nem lehet. Az jól látszik ebből a kínlódásból, hogy ez az az intézmény, aminek a létét a világon semmi nem indokolja.
21:12
@mzsblogger: igen , igen. így van, sajnos. én jártam a bécsi haus der musikban, egy századfordulós épületben van, üvegtetővel fedett udvarban, az egész elég felejthető eryébként, semmi különös. Még ott is, azon a helyen is túlzásnak tűnt... az egész program nem igényelt homlokzatot...vicc.
21:57
Azt magyarázza már el nekem valaki, hogy hogyan fog ez a földszint funkcionálisan működni...? Ha koncertet tartanak, akkor majd kordonokkal lerekesztik a Városligeti-tó felőli részt..?? Netán boldog-boldogtalan ingyen odaácsingózhat arra kis dombra hallgatni a zenét..?? (De akkor miből lesz a jól kiszámított bevétel..?)
A PR-szöveg körítő részei is megérnének egy szövegelemzést, a hetet-havat összehordás mintapéldájaként... :(
18:16
@zim: A PR-szövegen kívül egészen pontos koncepciót nem vertek még nagydobra.
Ami viszont tudható, az az: a földszint üvegfalú, ebből következően zárt lesz, tehát ami bent van, nyilván nem hallatszik ki. A szabadtéri koncert pedig egyrészt lehet ingyenes, hiszen látható-hallható sokfelől, másrészt lehet fizetős is, ha úgy lesz kialakítva, hogy legfeljebb csak hallani lehet kintről. Mint a PeCsa fénykorában. (Ez komoly kérdés volt?)
A bevétel a benti dolgokból keletkezik majd feltehetően (?), például a térszint alatti kiállításokból, a zárt koncertekből stb.
14:13
Volt azért gond a sztárépítész tervével,
merthogy Fujimoto nyertes pályaműve egyszerűen nem felelt meg a Városligeti Építési Szabályzat 21. § (3)-ban meghatározott követelménynek, miszerint:
„Új vagy bővített lapostetős épületek födémén zöldtetőt kell létesíteni. Ettől eltérni csak tetőfelülvilágítók és gépészeti berendezések elhelyezése miatt lehet.“
A probléma megoldásán hónapokig dolgozott a Városliget Zrt. agytrösztje. De meg is érte ám, mert végül nagyszerű döntés született: inkább a követelményt igazítják a sztárépítész tervéhez, mint fordítva.
És a főváros most azzal a szöveggel módosítja a Városligeti Építési Szabályzat 21. § (3)-at, hogy
„az „E” jelű építési helyen (Magyar Zene Háza) zöldtetőt nem kell létesíteni“, mert
„A Zene Háza nyertes pályaművének építészeti koncepciója miatt zöldtető alkalmazása nem lehetséges.“
Tapsvihar.
(Persze, ha nem a Városligetben, hanem máshol építenék meg a Magyar Zene Házát, akkor a látogatók 7 ezer négyzetméter helyett 10 ezer négyzetmétert kapnának vissza a Ligetből. De ez csak nagyon mohó embereknek juthat az eszébe.)
18:00
@Mljet: A Liget Budapest és a Vár-projekt pont úgy zakatol tovább, mintha nem lett volna egy Ipsos-felmérés, amelynek során Budapest lakossága az előbbit 55 - 64 - 75%-kal, az utóbbinak a minisztériumok betelepítésére vonatkozó részét 77%-kal, a Galéria Ligetbe száműzését 83%-kal LESZAVAZTA. (A hauszmanni állapot visszaállítására a kutatás nem kérdezett rá.) Bravó, Baán, hajrá Orbán, éljen márc. 15. Javaslom, akár ne is tartsák meg a 2018-as választásokat.
18:07
@Mljet: Ez azért furcsa, mert a Magyar Zene Háza amúgy nem lapostetős... Ezek szerint jogszabályilag annak minősült? A "palacsinta" ugyanis felülvilágítókkal, lukakkal tűzdelt, ráadásul hullámzó izé, semmiképp sem olyan, mint egy Váci úti irodaház laposteteje. No mindegy. Ez legyen a legnagyobb gond az épülettel.
18:11
@Pákozdi Imre: Hát, ha Pákozdi úr két helyen emlegeti ezt, akkor én is két helyen válaszolok.
Az 500 fős reprezentatív közvélemény-kutatás NEM "Budapest lakossága". Egy valódi népszavazásnál lehetne ezt a kifejezést használni.
És nem csak a hauszmanni állapot visszaállítására nem kérdezett rá a kutatás, de a Liget-kérdések is úgy voltak megfogalmazva, hogy félrevihették az eredményt. Kimaradt belőlük ugyanis az, hogy lebontott épületek helyére készülnek újak. Ez pedig, akármilyen Baán- és Projekt-gyűlölő is valaki, azt jelenti, hogy egy nem pontos felmérés készült. Egy közvélemény-kutatás eredménye nagyrészt a kérdések feltevésén múlik.
Ha a statisztikával való bűvészkedést felróják egyesek a Liget-projektnek, akkor a statisztikával való bűvészkedést ennek a közvélemény-kutatásnak is fel kell róni.
Ami kár, mert egy pontos, jóval szélesebb kutatás tényleg érdekes volna.
23:02
@Zolker: Szíveskedjék az Ipsos nevű nemzetközi (80 országban tevékenykedő) közvéleménykutató csoporthoz fordulni a reprezentativitás ügyében, nem pedig saccolgatni, rossz ízlése szerint. Ők, mint a felmérésből kiderül, szavatolják a reprezentativitást.
09:03
@Zolker: Egy módszertani ügyet érdemes tisztázni, mielőtt továbblépünk. Az 500 fős reprezentatív kutatásra azért lehetett kiírni, hogy reprezentatív, mert a közvéleménykutatónak rendelkezésre állnak azok a statisztikai mintavételzési eljárások, amelyekkel egy 500 fős kiválasztott (általuk korra, nemre, Budapesten belüli elhelyezkedésre, végzettségre, vagyoni helyzetre Budapest mai viszonyai alapján leképezett) mintán elvégzett közvélemény-kutatás extrapolálható a teljes budapesti népességre. Ez egy szakma, amelynek megvannak a maga mesterfogásai. Egy valódi Budapesti népszavazás, túl azon hogy rengetegbe kerül, sokkal torzabb eredményt hoz bármelyik reprezentatív közvéleménykutatásnál, mert a szavazók lusták, apatikusak, bimbózó állapotában letört demokráciákban nehezen mozgósíthatóak, időjárásfüggőek, stb. A pusztán a Városligetre kiírt budapesti népszavazás esetén (ahogyan az Margitsziget jogi státusza kapcsán egyszer már végignézhettük) egy helyi népszavazás könnyen fullad érdektelenségbe a magyarországi társadalmi viszonyok között.
Itt inkább annak okait kellene boncolgatni, hogy a Városliget jövőképét formálók, döntéshozók, vagy Baán László kormánybiztosi hivatala miért nem érezte szükségét soha megkérdezni a közvéleményt, mielőtt a reá bízott közterület fejlesztésbe kezdett?
A Liget kérdések négyféleképpen kérdeztek rá ugyanarra, a kérdéseket a szakmai körvonalak meghatározása után a közvéleménykutató több körben csiszolta olyan formájúra, hogy az irányított kérdéseknek még a látszatát is elkerülje a kérdezés, amelyre a Levegő Munkacsoport elnöksége kifejezetten kérte a Szonda Ipsos-t. A kérdésfeltevés eltérőségére adott 55%-és 75% elutasítottság közötti válaszok szórása, a kérdőív általánosból a részletek felé mutató felépítése mutatja is, hogy máshogyan feltett kérdésekre ugyan a válaszadók máshogyan válaszoltak, de a projekttel szembeni elutasítottság legalább egyszerű többségben van, a legkonkrétabb kérdésnél pedig háromnegyedes. Ugyanakkor az is tisztán látszik, hogy a budapesti válaszadókból nem a fejlesztésellenesség szól, hanem nagyon tisztán kinyilvánították azt az akarukat, hogy a Városligetet meg kell újítani, rendbe kell tenni, csakhát mindez új épületek nélkül, közparkként is lehetséges, sőt 97%-os válaszadói arányban ez a kívánatos irány.
Mindezek miatt visszautasítom azt a sugalmazást, hogy a közvéleménykutatás bűvészkedés lenne, a kérdések pedig irányított kérdések lettek volna. Annyi történt, hogy egy csóró civil szervezet elvégezte azt a munkát, amelyet nem neki, hanem az állami pénzzel kibélelt Városliget Zrt-nek, a terület jelenlegi kezelőjének kellett volna elvégeznie minden fejlesztési koncepció és hatásvizsgálat előtt úgy 4 éve.
09:57
@Zolker: Hát, ha Zolker nick két helyen is operál azzal a szöveggel, hogy "lebontott épületek helyére készülnek újak", akkor én is két helyen teszem helyre:
Az Új Nemzeti Galéria esetében ugyanis: „nettó alapterület: 12.000 m2“, „mivel a tervezett múzeum alapterülete (hahó, Zolker!) több, mint kétszerese a Petőfi csarnok épületének, ezért a tervezés során javasolt minél több zöldtető, zöldhomlokzat alkalmazása.“ (ld.: VÉSZ „Alátámasztó munkarész“ korábbi és módosított változat is.)
Tehát az a „helyére“ az a valóságban több, mint kétszer akkora alapterület az ÚNG esetében.
Ugye, ezt is bele kellett volna fogalmazni a kérdésekbe?
10:06
@Zolker: Zolker, létezik a lapostetőre többféle meghatározás is, ezek a hajlásszög, a héjalás, a vízhatlan szigetelés körül vacakolnak.
Neked viszont sikerült egy zseniálisan eredeti kritériumot megfogalmaznod: olyan, mint egy Váci úti irodaház laposteteje. Ami nem olyan, az nem is lapostető. Kész.
Nagy gratula. Te még sokra viszed.
17:15
@Pákozdi Imre: Mint az teljesen világos volt, nem a reprezentativitás fogalmával van a bajom. Hanem hogy maga ezt a reprezentatív közvélemény-kutatást úgy reklámozza itt, miszerint "Budapest lakossága leszavazta"... :)
17:26
@bardóczi: Kösz, tisztában vagyok mind a reprezentatív közvélemény-kutatás mibenlétével, mind a szóban forgó kutatás módszertanával (elolvastam). Abban nem értek egyet, hogy ez valóban extrapolálható olyanná, hogy "Budapest szavazott", hiába hiszi így a szociológia. Abban sem értek egyet, hogy egy valódi népszavazás torzabb eredményt hozna: a direkt elért közvélemény-kutatott lakossággal szemben valóban teljes budapesti képet adna. A lustákkal, érdektelenekkel, de a szavazásra ellátogatókkal együtt.
Mert bár valóban elgondolkodtató az Ipsos-kutatás eredménye, a szerintem rosszul feltett kérdések miatt egyrészt, másrészt pedig a válaszadók Liget-látogatási szokásai (kevesen használják) miatt kérdőjeles is egyben.
Az meg, hogy mikor kellett volna közvélemény-kutatást végezni, szerintem megfordítható: annyi beruházást megelőzően nem volt ilyen kutatás, miért pont ebben? Mert parkról van szó? És ne, ne jöjjetek azzal, hogy "attól még, hogy másutt nem volt, itt kell". Mert ez olcsó ellenérv, és nem áll meg.
17:34
@Mljet: Hahó?
Akkor: hahó! Beszéltem én arról, hogy "pontosan és csakis pontosan a meglévő alapterületre készülő új építmény"? Hát, bocs, nem.
Egyébként hallottunk arról, hogy az Új Nemzeti Galéria közel 20 százalékkal kisebb lesz (elnézést, pontosan 18-cal, a közlések szerint)? Bruttó össz 46 ezer helyett 38 ezer, az 4 szintből (egy a föld alatt ugye) következve (eddig ennyiről volt szó) 12000 (46 ezer /4) helyett 9500 négyzetméter alapterület.
Sokan ugye a korábban megjelent térkép és rajta a pirossal jelölt területek miatt is hisztériás rohamot kaptak. Aztán kiderült, hogy az az építési terület, amelynek a VÉSZ szerint x és y és z százaléka építhető csak be, ergo nem az egészen áll majd egy új böhöm.
De tudod mit? Kövezz meg, tarts sátánfiának, de: tegyük fel, hogy mégis 12 ezer négyzetméter lesz az alapterület. És akkor mi van? Máshol meg teljes értékű új zöld lesz, a lebontott épületek / parkolók helyett.
És tudod mit? Igen, bele kellett volna fogalmazni, hogy a PeCsa helyére, annál X-szel (avagy Y-szor) nagyobb alapterületen. Mert így pontos.
A többit a szomszédban, van még ott, ahonnan ez jött. :)
17:36
@Mljet: Az iróniát sikerült komolyan venned? Szívből gratulálok.
Egyébként ha tűpontosan idézed a VÉSZ-t, abban lapostető és 20% alatti hajlásszögű tető szerepel, egészen pontosan... Azért szólók, hogy te is sokra vihesd! :)
22:15
@Zolker: Nem, Zolker, arról nem beszéltél – ahogy a derék Baánék sem beszéltek/beszélnek arról a sajtótájékoztatóikon. Amivel azt sugalltad/sugallták, hogy körülbelül ugyanakkora alapterületű lesz az új épület. Pedig nem. Az ilyesmi nehezen megbocsátható.
Hallottátok? Ahogy hallottátok azt a "bruttó össz. 46 ezret" is, ugye? Akkor bizony, nagy peched van, kedves Zolker, mert az nem bruttó, hanem nettó szintterület. A 12 ezer m2 alapterület is nettó (ld. VÉSZ módosítása, Alátámasztó munkarész, 5. old.). Következésképpen, még a 18%-kal csökkentett bruttó alapterület is kb. kétszerese lenne a Petőfi Csarnokénak.
De ha már szintterületnél meg alapterületnél tartunk, felhívom minden kolléga figyelmét egy várható ÉPÍTÉSZETI VILÁGSZENZÁCIÓra: a Néprajzi Múzeum épületére. Ha a pályázók teljesítik a módosított VÉSZ Alátámasztó munkarész 8.oldalán megfogalmazott területi elvárást, akkor (figyelem, figyelem!) a Liget Budapest projekt keretében megvalósul a világ első épülete, aminek a nettó (össz.) szintterületénél (22.000 m2) több, mint kétszer NAGYOBB lesz a nettó alapterülete (54.500 m2). Na, ez lesz az igazi "Budapest brand", a turisták özönleni fognak, Baán László megdicsőül.
Tudom, mit, de (lásd, kivel van dolgod) nem kövezlek meg.
És megest tudom, mit. Bizony, bele kellett volna, de mostantól – amíg él még ez a mostani projekt-verzió, addig –, bele is kellene fogalmazni.
22:35
@Zolker: Ööögyes, bár nem eredeti válasz. (Más vitafórumokon néhányan már csinálják: ha a fejükre olvassák valami tévedésüket, butaságukat, akkor azzal vágnak vissza, hogy csak ironizáltak, nem kellett volna komolyan venni.)
Egyébként pedig az itteni legelső beírásomban szó szerint idéztem a módosított VÉSZ Alátámasztó munkarész 69. oldaláról a MZH-ra ("E" építési hely) vonatkozó szövegeket.
Olyan nagyon sokra nem törekszem, már az is elég, ha akkora koponyákkal vitázhatom, mint te, kedves Zolker...
22:48
@Zolker: Igen. Budapest lakossága leszavazta. Hiszen a reprezentativitással és a felmérés eredményeinek szignifikancia-szintjével nincs baj. Ha nem ért hozzá, olvassa el bardoczi módszertanról szóló hozzászólását, amely napok óta itt virít, pillanatnyilag egy centire ettől a bejegyzésemtől, itt, lentebb. És kérem, fejezze be az oktondi piszkálódást.
14:42
@Zolker: Reprezentatív közvéleménykutatásokat akkor szoktak elvégezni, ha olcsón szeretnének megtudni egy célcsoport egészéről valamit. Ehhez statisztikai módszerekkel extrapolálnak. Vállatok százezrei, politikai kampánystábok ezrei hisznek ennek a módszernek a jó statisztikai közelítésében, nem csak a szociológia. Ha nem így lenne, nem fizetnének egy fityinget sem közvéleménykutatóknak, azok meg éhenpusztulnának.
Nem tudom miért él önben az a kényszerképzet, hogy a Ligetet kevesen látogatják, amikor maga a reprezentatív kutatás is láttatja, hogy a válaszadók zöme látogatja, mégpedig véletlenszerű kerületi eloszlásban egy reprezentatív mintából. A liget évi 5 millió látogatója azt jelenti, hogy ha nem számítjuk a külföldieket, akkor éves szinten szinte minden budapesti legalább kétszer ellátogat a parkba. A rosszul feltett kérdések miatt ilyen az eredmény: nyílván, miközben a Pákozdi Imre által beidézett szociológus el van rajta képedve, hogy a kérdések feltevése inkább az igenek felé teregetné a válaszadót és ennek ellenére ekkora az arányú a nem.
"A kérdések mindegyike úgy lett megfogalmazva, hogy ha valamilyet, akkor a pozitív, az egyetértő, az „igen” választ sugallja. Ennek ellenére születtek a többségükben nemleges válaszok."-írja K. szociológus, a Budapest Kör levelezőlistáján. "A kormányzati lobbi – konkrétan a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. - folyamatosan szórja a reklámpamflettjeit a Városliget környékén, alkalmanként több ezres példányszámban. A közszolgálatinak csúfolt média és a kormánybarát sajtó – beleértve a Heti Választ – évek óta folytatja egyoldalú befolyásoló kampányát. Az Ipsos közvéleménykutatásának fenti eredménye mindezek után egyszerűen lenyűgöz. Amint az is lenyűgöz, ha valaki nem ezeket a torzító tényezőket kifogásolja a kérdezés kapcsán, hanem módszertani bakikat vélelmez a kérdőívben" - folytatja.Hogyan hangozhatna ön szerint jól a kérdésfeltevés? Például így:
"Vannak olyanok, akik szerint a Városligetet nem kell fejleszteni. Ön egyetért velük?" - á 'la nemzeti konzultáció?
Szerintem ez a beruházás Budapest teljes szerkezetét átszabó beruházás, amely érinti nem pusztán a Városligetet, de gyakorlatilag a teljes budapesti világöröségi terület távlati sorsát. Bizony, bizony ez nem csak a parkról szól. Állítólag az Orbán kabinet minden fontos kérdésben megkérdezi az emberek véleményét. Budapest esetében ennél fontosabb kérdést ma nem ismerek, az olimpiai rendezésen kívül. Ez utóbbira szerencsére semmi esélyünk, ha a beadott pályázati anyagok minőségét nézem. Ami pedig a többi közberuházást illeti, azzal nem kéne egy kommunikációs stábbal igen jól kibélelt projektnek takaróznia, hogy mások is hülyék voltak megkérdezni az embereket, ergo mi is lehetünk ugyanilyen hülyék. Ami igazán olcsó érv lenne a LigetBudapest részéről, az ez. (Nem egy olyan zöldfelületi beruházást tudok említeni, amelyet a programalkotás előtti közvéleménykutatással támasztottak alá. Ezek azok a beruházások, amelyek később díjat, megbecsülést, hírnevet kapnak, stabilan fognak működni szalagok átvágása után is. A többiek meg azok, amiket megvalósítás után szétszed a felhasználó, mert nem úgy működik, ahogy szeretné.)
15:23
@Zolker: A "teljesértékű zöld" alatt mit értsünk pontosan? A mélygarázsok fölé varázsolt gyepszőnyeget, vagy beleértendő a nyáron jobbára streeball pályaként, davis-kupa csarnokként, nemzeti vágta lóistállóként, zsibvásáros tökipompos sütögetőként üzemelő, télen meg olvadozó korcsolyapályaként fenntartott Városligeti-tó is? Melyik lebontott épület helyett terveződik a teljes értékű zöld? Az ugye vágjuk, hogy nem csak az alapterület terjeszkedik, hanem a szintterület is? Közparkokban mit is enged az OTÉK építeni 4,5 m felett? Miként viszonyuljunk a VÉSZ-ben a Galériát és a Közlekedési Múzeumot szint alatt összekötő (fagyilkos) építményhez. Az is délibáb?
15:36
@Zolker: Mivel a ligetmentők squat-ja miatt azon a helyen már csak vérláldozat árán lehetne megvalósítani a Zene Házát, szeretném itt is felhívni a figyelmet arra, hogy a Liget peremén a hazai késő-modern építészet ikonikus darabja, a MÉMOSZ székház várja sorsának jobbra fordulását, remek függönyfalakkal a Városliget felé és pazar akkusztikájú előadóval (úgyis mint: koncertterem). A hírek szerint ma az előadóban kempingszék raktárat üzemeltet egy kertibútor cég. Ezt is meg lehet kérdezni egy közvéleménykutatáson. Végre lenne sikere is a LigetBudapestnek a reprezentatív közvéleményen belül is, nem csak a döntéshozók és projektfelelősök körében.
16:57
@bardóczi: Tisztelt bardóczi, a háborgásod érthető, de azért ne ragadjon el az indulat. A módosított VÉSZ Alátámasztó munkarész adatai szerint
1.) JELENLEG a „városligeti park“ (Z-VI) övezetben a zöldfelület 2 tételből áll: teljes értékű zöldfelület (549.126 m2) és vízfelület (6.233 m2). Az utóbbi a Városligeti tó felső (az étteremnél lévő) része.
2.) TERVEZETT (a projekt megvalósulásával) a zöldfelület 4 tételből tevődik össze: teljes értékű zöldfelület (585.636 m2), tetőkert min. 81 cm vtg. termőréteggel (5.701 m2), tetőkert 8-20 cm vtg. termőréteggel (7.000 m2) és vízfelület (40.036 m2). Az utóbbi azt mutatja, hogy a Városligeti tavat úgy újítják meg, hogy a műjégpálya területének kivételével mindenhol állandó vízborítottsága lesz.
Zöldfelületi arányt az OTÉK szerinti százalékokkal számolnak.
Joggal feltételezhető, hogy a mélygarázsok fölé szánják a min. 81 cm vtg. termőrétegű tetőkerteket és az új épületek lapostetőire pedig a 8-20 cm vtg. termőrétegű tetőkerteket. A fentiekből következően a mélygarázsok fölötti terület és a vízfelület nem számít bele a teljes értékű zöldfelületbe.
Hogy aztán jelenlegi teljes értékű zöldfelületnek az építkezéssel nem károsított része miféle új teljes értékű zöldfelülettel együtt lesz összesen 585.636 m2, azt talán csak a nagyeszű Baán tudhatja.