Kidurrant a Dubaj-lufi
A tűzijátékok kialudtak, a felszolgált homárok páncélját összesöpörték. A napokban rendezték meg a legújabb dubaji építészeti csoda, az Atlantis Palm Jumeirah Beach sztárokkal tűzdelt átadási ünnepségét. A show után azonban nemcsak a vendégek lettek másnaposak - megtörtént az, amit előre lehetett látni: a Dubaj-lufi kidurrant.
A tűzijátékok kialudtak, a felszolgált homárok páncélját összesöpörték. A napokban rendezték meg a legújabb dubaji építészeti csoda, az Atlantis Palm Jumeirah Beach sztárokkal tűzdelt átadási ünnepségét. A show után azonban nemcsak a vendégek lettek másnaposak - megtörtént az, amit előre lehetett látni: a Dubaj-lufi kidurrant. Eddig csodálkozva és hitetlenkedve néztük, ahogy a kis emírség hatalmasabbnál hatalmasabb építési projektekbe kezdett, legyen az minél magasabb felhőkarcoló, minél nagyobb szálloda, minél nagyobb területű mesterséges sziget - mintha nem is tudnának a globális hitelválságról.
Múlt héten az Architect's Journal arról tudósított, hogy "a Dubajban dolgozó építészek és ingatlanfejlesztők létszámstopot és elbocsátásokat rendeltek el az emírség ingatlanpiaci válsága miatt." A legnagyobb helyi ingatlanfejlesztő cégek, így a világ legmagasabb épülete, a Burj Dubai mögött álló Emaar is leépítésbe kezdett. Eddig agyonreklámozott nagy projektek, például a Palm Deira, azaz az újabb mesterséges sziget építése határozatlan időre leállt, míg a kint tartózkodó külföldi építészcégek, így az RMJM és a Ramboll Whitbyird is karcsúsítanak.
Egy brit építész szerint, aki két hete még Dubajban járt, a helyzet rosszabb, mint aminek látszik. "Teljesen szétszedik a projekteket, mindent át kell terveznünk olcsóbb anyagokból, és alacsonyabb áron eladni. Azok, akik az első részletet befizették, a másodikat már nem fogják. Sok éppen befejezett épület marad majd üresen. Dubajban azonban a tagadás módszerével kezelik a krízishelyzetet, és inkább határozatlan időre elhalasztják a projekteket, mint sem kimondanák, hogy végleg visszavonják azokat" – mondja.
A reklámok egész eddig jól működtek: Dubaj szinte lehetetlennek tűnő építészeti csodáival világszerte ismert lett. Még David Beckham is vett házat a Palm Jumeirah-n, igaz, azóta se látta ott senki. Mégis, a Palm ingatlanjai hatalmas összegekért keltek el még elkészültük előtt. Áruk az akkori 5 millió fontról mára alig 2 millióra csökkent. Várhatóan azért is leállnak majd az építkezések, hiszen kevesen lesznek, akik megengedhetnek maguknak egy itteni nyaralást, nemhogy egy ingatlant. A hotelszobák árából komoly engedményeket várhatunk.
Nem érdemes azonban ezzel azonnal leírni Dubajt. Igen komoly helyzetben van ahhoz, hogy világszerte domináns globális pénzügyi központ váljon belőle. És az is biztos, hogy jó darabig még a Burj Dubai marad a világ legmagasabb épülete...
Steve Rose - The Guardian
11:44
Nem lesz több Dubai, világ legmagasabb, pálmasziget, sípálya és arany, arany, arany. Bedől az egész, mint az Asset Backed Securities gagyikötvények, jelzáloghitelek, termék nélküli részvények, Citibank wc papírnak sem jó részvényei. Becsődölés, menekülés, pénzkimentés lesz, de már nincs mit kimenteni. A befektetők az üres felhőkarcolók csaptelepeit szerelik le és árulják majd az interneten, hogy legalább valami visszajöjjön. Kell valakinek egy kilincs a Burj el Arabból? 80 centért viheti. Vagy inkább egy mosdó kell 2 $ 50 - ért? A luxus megfizethetővé válik, a dubai felhőkarcolók üresen állnak a sivatagban, amíg össze nem omlanak. Vagy a mostani nagyfőnök el nem adja őket célpontnak, hátha még egy egyszer meg tudja tankolni a Rolls Roycet. Mert hiába van olaj, ha nincs finomító, ha nincs szállítás csak drágán, ha nincs senki, aki ott él és már látott csavarhúzót életében. Nincs több vendégmunkás sem, rég hazamentek, otthon szotyoláznak a piacon. Üresen áll az utolsó erőforrások felhasználásával épített metró. Mitsubishi önnemműködő. Talán Belgrád megveszi, ha olcsón adják.
Hiába a félelem, hiába a duma, hiába a kétségbeesés, a lufi kipukkadt, több pénzt már nem tesznek bele. Az ingatlanügynökök annyi pénzzel sem rendelkeznek, hogy eljussanak egy olyan helyre, ahol legalább víz van. A sivatagban fognak elpusztulni. Akik nyakán maradtak az értéktelen ingatlanok elveszítik mindenüket. Akik a 100 milliárd $ - t hitelt adták szintén. Ez lesz. Már elkezdődött.
Homokra építettek.
Csak homok marad az egészből. A pálmaszgetet néhány év múlva úgy fogják mutogatni, mint ma Csernobilt. De csak annyian is lesznek rá kiváncsiak. Az aranyat, a csekonics mentalitást a halálhörgés és a sivatagi szél hangja váltja fel. Leáll és soha nem indul újra, meghalt és már fel nem támad. A muszlimok elpusztították Bizáncot, felépítették a saját Bizáncukat és azt is elpusztították a saját ostobaságuk révén. De az eredeti Bizáncból legalább szép ikonok maradtak, ebből a Bizáncból semmi sem marad.
17:03
Tehát akkor: építünk a dubai-i tengerparton végig tengervíz-lepárlókat, szélerőműparkokat, szivattyúállomásokat, meg akkor már só finomítására szolgáló üzemeket is. a szárazföld felé eső határszakaszokat pedig beborítjuk napelemekkel.
A szél és napenergia a tengervíz lepárlására fordítódik és arra, hogy felszivattyúzzák a vizet az ország legmagasabb pontjára, onnan meg már bárhova el lehet juttatni. Hogy mennyi szélkerék és hány négyzetméter napelem kell, azt egy energetikai szakember ki tudja számolni.
Nekem tetszik.
Akkor mondjuk meg nekik.
Amúgy ha működik, akkor meg lehet csinálni nagyobban is.
Pl. a Jemeni-Szaudi határra (magashegység) szivattyúzzuk fel a vizet és onnan engedjük le észak felé. Egy olyan Arab-félszigetet szivesen látnék. Ráadásul Szaud-Arábiának volna is rá pénze.
14:56
:) Szóval azt el tudom magyarázni egy beduinnak, hogy mit ronthat a tengeren? :) Én aki Budapestről jövök, ahol a szennyvizet tisztítatlanul öntik a Dunába (pedig az édesvíz, iható) vagy én mint európai, ahol habzik a Rába ciános a Tisza, a Rajnában nincs élőlény stb. stb. :)
Szóval miután én itt Európában folyamatosan tönkreteszem az ivóvizet, menjek oda a beduinhoz és mondjam el neki, hogy miért kell vigyázni a tengerre? Valahogy nem érzem az erkölcsi alapot......
Amúgy Velence az Velence és tökmindegy milyen a víz ott....éppen aktuális a téma....jelenleg áll a víz a város főterén, de halakról nem szólt senki (még döglöttekről sem), szóval milyen lehet ott a vízminőség? És hogy hat ez a turizmusra (amiből él az a város)?
Persze mehetünk tovább is a földet és a vizet úgy érzem kipipáltuk.
Legyen a levegő: úgy kéne,hogy a világbank azért fizet az OPEC országoknak, hogy ne termeljenek olajat (így csökken a levegőszennyezés). Na erről hajlandó vagyok meggyőzni bármelyik beduint. :)
15:31
@Bandido: Legyünk pontosak: a budapesti szennyvíz 1/3-a már tisztított, és épül a budai főgyűjtő, ami után a 90%-a az lesz. Tavaly egy nemzetközi környezetvédelmi cég hajózott végig a Dunán, akik méréssorozatok után megállapították, hogy a folyó vízminősége javult az elmúlt 20 évben. Mindez ugyancsak igaz a Rajnára, aminek a minősége ugyancsak javult, és már vannak benne újra élőlények. 2002 óta van európána vízkeret irányelve. 20 évvel ezelőtt még tabu lett volna olyanokról beszélni, hogy ciános a Tisza, habzik a Rába, most pedig a ciános vállalatnak környezeti hatásvizsgálattal, meghallgatásokkal, közvéleménnyel szemben kell cselekednie, és bár em akar erre hajlani, de bizony muszáj lesz neki. 3 éven belül pedig mindhárom osztrák bőrgyár befejezi a szennyvíztisztó kiépítését. 20 éve még a Temze volt olyan, mint most a Duna. Tessék megnézni, ma milyen. Szóval európaiként bizony van mit nekik elmagyarázni.
16:12
@bardóczi: :)))))))))))))))))
Azért el kell ismernem hogy semmi olyan dologba nem kötünk bele, amiben igazam van :)
Szóval 1/3-a már tisztított, és már épül a főgyűjtő és akkor 90 %-a az lesz? :)
Szóval érveljek azzal, hogy 10 kútból csak egyet mocskolhat össze szegény beduin:)
Szegény beduin ekkor nem igazán érti mit akarok tőle, mivelhogy ő egy kutat sem mocskol be, amiből ivóvizet nyerhet.
A példáim arról akartak szólni, hogy mi még az ivóvizet is bemocskoljuk. De éntőlem összehasonlíthatjuk a Perzsa-öblöt és mondjuk az Északi tengert. Egyiknek sem tudok semmit a vízminőségéről. De fogadni mernék....
800 éve boldog boldogtalan fával tüzelt Európában, Belső-Ázsiában meg szárított kakival. Belső-Ázsiában sokkal kevesebb energiát használtak, nevezzük őket környezettudatosnak?
Ha Európában lefúrsz, akkor édesvizet találsz, ha a Perzsa öböl környékén fúrsz, akkor kőolajat és földgázt. Amiből sok van, azt eltékozoljuk. Egyik a vizet, másik az energiát.
Ahogy a Dubai lufi kipukkan, ugyanúgy kipukkan a Las Vegas lufi. Egyik ezt pazarolta, másik azt.....ami Las Vegasban van az pedig az európai kultúra eredménye (akár tetszik akár nem).
16:21
@bardóczi: Az európaiként való magyarázás élharcosai:
Scipio, Sulla, Pompeius, Caesar, Buillon Gottfried, Balduin, Oroszlánszívű Richárd, Kasztíliai Izabella, Hernan Cortes, Francisco Pizzaro, Hernando de Soto, Alfonso de Albaquerque, Sir Francis Drake, Sir Robert Clive stb. stb. .....személyes kedvenceim azok a még ma is élő belga katonatisztek, akik a belga kormány utasítására mentek a frissen függetlenné vált Belga-Kongóba, ott lázadást szítottak tőrbe csalták a törvényesen megválasztott elnököt, fejbe lőtték, feldarabolták, a darabokat pedig sósavval teli kádba dobták....azután hazajöttek, ki tudja talán elmentek bírónak később a nemzetközi emberi jogi bíróságra...
Kicsit eltértem az építészettől, de nem kell arra büszkének lenni, hogy mi tettük tönkre annyira a környezetünket elsőként, hogy mi voltunk kénytelenek először foglalkozni vele.
17:31
@Bandido: ebben egyet érthetünk, de azért ugye azt se mondjuk a beduinnak, hogy csináld duplán olyan szarul, mint ahogy mi csináltunk. Vagy igen?
09:47
@bardóczi: :)
Tudja-e duplán olyan szarul csinálni?
A sivatag az sivatag mi ugye mérsékelt övi lomboserdővel kezdtük.
A Perzsa-öblöt meg Szaddam Husszein 1991-es tevékenysége után azért elég nehéz radikálisan tönkretenni.
Amúgy meg ez a szakma (építészet a legtágab értelemben) arról szól, hogy van a megrendelő és ő mondja meg nekünk, hogy mit csináljunk.
A dUbai felhőkarcolók hány százalékát tervezte (művezette) arab építész, hányat amerikai és európai?
09:55
@bardóczi: No a vita az jól halad, de az mondom, legyünk konstruktívak.
Adva van a sivatag meg a tenger meg rohadt sok pénz.
Mondjuk meg nekik, hogy mit csináljanak. Mert azt mondtuk, hogy felhőkarcolót, fedett sípályát ne. De akkor vmi alternatívát adjunk már nekik.
Azért az a Makhtoum sejk is csak ember. Ha meg tudjuk neki mondani, hogy tud a sivatagból kertet csinálni (ami fenntartható), akkor sztem inkább azt csinálna inkább, mint felhőkarcolót.
10:13
@Bandido: egyébként tudja duplán: ha megnézed a korábbi vitát, abból kiderül, hogy az emirátusok ökológiai lábnyom tekintetében az élen állnak, kétszer akkora elánnal vágva maguk alatt a fát, mint a második helyezett.
10:17
@Bandido: okés. A sitavatag egy nem lakott, ökológiailag vakfoltnak tekinthető terület, ami viszont bővelkedik megújuló energiában, akár a szelet, akár a napot veszem alapul. Ha ilyen energiával lát neki a sivataból kertet csinálni (ehhez tényleg sok pénz kell kezdeti beruházások és innováció, kutatás-fejlesztés) akkor sikerülni fog neki. Ha a közel kelet las vegasa akar lenni, akkor viszont meg ez lesz, ami most van. Ennyi.
17:19
@bardóczi: A duplázáshoz. Szóval az ökológiai lábnyomot valahogy számoljuk. És jó volna egy kicsit belenézni, hogy esetükben miből áll össze.
Hogy érzékeltessem: az arabok nem vágnak ki komplett erdőket. Viszont ami ingyen van, azzal nem takarékoskodnak (ami hiba, de pl. énrám is jellemző).
19:27
én csak azt szeretném alásan megkérdezni mégegyszer, hogy az elmúlt két évtizedben mit tudott Budapest felmutatni vs. Dubai?
továbbá a kiigazítás után ki fog jobban állni?..
ja és mire költöttük mi azt a rakás adósságot amit ott pl. 200 kilométer automata metróra...
08:51
@gramercy: Például: olcsóbb a víz, mint a benzin. Például nem épült non-stop sípálya a 30 fokban. Például nem építettünk olyan szigetet, amit nem tudunk eladni. Hülyék voltunk, de ennyire nem. Azt a 200 km metrót majd valahogy fenn is kell tartani. Mi még 30 km-t se tudunk. Jobban állnánk, ha erre költöttünk volna?
15:59
@bardóczi: 1. víz: szerinted költözzenek el az otthonukból? nooormális? sivatagban élnek, drága a víz, de nem fognak elköltözni, nem adják fel. az olajat meg csak ki kell pumpálniuk. ez mikroökonómia 1:1-ben, kereslet-kínálat. ha nálunk nem lenne víz viszont lenne olaj, pont ugyanez lenne. nem értem hogy ennek mi a frász köze van az építészeti értékekhez vagy a felhalmozott tudás/pénzügyi tőkéhez..
2. ez egy visszatérő példád mi? maradjunk annyiban, hogy ez egy magánberuházás volt, ami busásan megtérült. innentől kezdve lényegtelen, mert az állam nem bukik rajta semmit, csak a beruházó. namost, budapesten hány felesleges beruházást tudsz sorolni? én mondok egyet: móricz aszfalt majd két év múlva teljes felbontás. és ez nem a magánberuházó kára...
3. mely szigetet nem tudják eladni? én azt olvasom hogy sikeresen túladtak rajta, pl. schumacher is vett egyet. szóval nem tudom hogy mi itt a gond, a burj dubait is már rég kiadták. az új forgó toronyban a lakásokat a jegyzés első pár órájában (!) mind eladták. mi van akkor?
4. dubai egy dinamikusan növekvő népességű város. még akkor sem fog nagyot roppanni, ha pár dolog bedől. nagyon el kell ahhoz -had idézzek- kúrni dolgokat, hogy egy növekvő népességű gazdaság visszaessen. egy olyan városról van szó, ami -budapesttel ellentétben- az elmúlt fél évszázadban laza 2 millió emberrel növekedett. és nem nyugatiak, hanem indiaiak, pakisztániak, közép-afrikaiak. ezekből pedig lesz utánpótlás bőven, mert ha még stagnál dubai, akkor is ezerszer jobbak a lehetőségeik. én nem lennék meglepve, ha dubai előbb-utóbb nagyobb népességű lenne mint madrid, majd abu dhabitól dubaig nyújtózna egy miamihoz vagy los angeleshez hasonló kb. 100 kilométer hosszú gigapolisz.
ja, és mivel nincsen munkabér, szerintem sokkal olcsóbb fenntartani mint a mi metróinkat
és igen, jobban állnánk ha lenne egy s-bahn hálózat, egy 4-es és 5-ös metró teljes egészében és még 3 új híd, munkás körút, külső keleti körút, még 50 km villamos, új buszpark (akkor talán az ikarus se ment volna csődbe) új villamosok (akkor talán a ganz se ment volna csődbe)
15:02
@gramercy: Hát Dubai egy önálló állam Budapest meg nem....
És most tényleg helye van Demszky kedvenc vesszőparipájának, hogy az adó hány %-a termelődik a fővárosban és ebből mennyit kap vissza a város.
Amúgy milyen önkormányzati törvény az, ahol minden 2/3-os, kivéve, hogy mennyi pénzt kapjanak az önkormányzatok?
Szóval én ki bírnék békülni azzal, hogy nem fejlődik Budapest (hogyha közben mondjuk már visszafizettük volna az államadósságot)
Sajnos nem mondhatom azt, hogy Dubai-nak van nyersanyaga nekünk meg nincs.
Csak ők nem adták el a kitermelési jogokat bagóért.
15:42
@gramercy: 1. Nem. De ha drágább lenne a benzin, mint a víz, akkor abból a jövedéki adóból vizet tudnának csinálni. Napkéményt tudnának építeni.
2. A példa azért visszatérő, mert igen jól jellemzi, amit en block Dubai művel, bármibe fog.
3. A sziget 1/3-át nem tudták még értékesíteni, az értékesítettek piaci értéke a The Guardian szerint a harmadára csökkent. Schumaher úgy vett ott egyet, mint Boris Becker vagy a többi "celeb". Ez egy marketing fogás, amit már itthon is elsütöttek egyszer a költözz Kokóval egy lakóparkba címmel.
4. Fő a hit. ez a bizonyos kétmillió ember zöme modern rabszolga, aki elvégzi a piszkos munkát a 40 fokban, amíg a teljes jogúak heréznek az állami apanázsukon. Nincs középosztály csak elit és szolga. Egészséges kis társadalom. A metroban nem a munkabér a tétel fentartást tekintve, ld. még murphy aranytörvényét: ami elromolhat, az el is romlik.
19:49
@bardóczi: 4: FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS
ismerős? hát ja, budapestünk szeretett, féltett kincsei is pont akkor épültek ki, amikor a mi városunk is egy ilyen dinamikusan növekvő népességboom-ot ült meg. az hogy vannak dubaiban visszaélések, ez jogos, de akkor menjél ki bármelyik 4-es metró állomáshoz és számold meg a romániai magyar rabszolgákat
elegem van ebből a képmutatásból, amit a becses NYUGATról pöffeszkedve kényelmes elejteni dubai ellen
ez egy olyan társadalom, ahol EGY generációval ezelőtt ott tartottak, ahol mi a KÖZÉPKORBAN, ehhez képest nem fejeznek le embereket a nyílt utcán (saudarábia), nem idegeskednek attól hogy a lakosságnak csak 9 (!) százaléka helyi, ellenben a franciák viszonya az 10%-nyi arabbal szemben...
egyébként a metrót japánok építették, fat chance hogy elromlik
18:02
Hát, eszembe jut a Magyar nábob Jókaitól. Konkrétan az a része, ahol a pünkösdi királynak felajánlják, hogy egy évig mindent megkaphat, de egy év után ugyanolyan nincstelen senki lesz, mint addig.
Adott egy icipici ország, egy folyó, egy tengerpart, nincs fű, nincs fa egy koszos kikötő van, ennyi. Azután azt mondják, hogy mindent megkaphatnak, amit csak akarnak , néhány évtizedig, azután meg élhetnek ugyanúgy mint addig.
Kiváncsi vagyok, hogy a hozzászólók mit tennének ilyen helyzetben. A fenti két esetben a kiemeltek megpróbálták kihasználni az időt és vmi olyasmit létrehozni, ami lehetővé teszi hogy ne kelljen visszamenniük a "semmibe".
Természetrombolás? Én nem tudom elmagyarázni egy beduinnak, hogy mit lehet rombolni a sivatagon. Holott ésszel természetesen felfogom, hogy tényleg természetrombolásról van szó.
Dubai nem akar fenntartható fejlődést.Sőt, hogy kiábrándítsam a építész szakmát, Dubai nem akar fenntartható építészetet. Dubai fel akarja építeni magát, addig amíg van rá ideje. Azután elfogy minden. Gáz, olaj és a hiedelem, hogy ilyenekre szükség van. Azután marad egy tengerpart, egy kis folyó, egy koszos kikötő.....és esetleg egy város, ami egy monumentális térplasztika, amelynek épületei ugyanúgy lenyűgözik a világot, mint Angkor, vagy Velence. És akkor előfordulhat, hogy nem kell úgy élniük majd mint ahogy manapság Jemenben élnek, hanem élhetnek úgy, mint Velencében, vagy Monaco-ban manapság.
Ha most rögtön leáll minden akkor is van már akora attrakció az az ország, hogy lehessen egy tisztességes idegenforgalma. A turista meg valószínűleg kevésbé fogy el, mint a fosszilis energiahordozó.
08:46
@Bandido: "nem tudom elmagyarázni egy beduinnak, hogy mit lehet rombolni a sivatagon"
De azt talán igen, hogy a tengeren mit ronthat. Illetve rontott. Ha elfogy a "táp", ott nem velence lesz, nem is monaco, de még csak nem is Jemen. Ajánlott irodalom:
http://wergida.blogspot.com/2007/07/nlklnk-vilg.html
http://olajcsucs.blogspot.com/2008/09/fundamentalizmus-vezet-vissza-jvbe.html
16:04
@Bandido: Bravo! Erről van szó...
Én csak annyit fűznék hozzá, hogy: Budapest, 1867-1914
15:04
Nos, a legszebb öröm a káröröm jegyében érdemes némiképp feleleveníteni ezt a vitát a "bezzeg dubai!" korszakból. Szeretem ezt a válságot. Nagyon strukturális. Nagyon sokmindenkit és sok ágazatot újragondolásra késztet. Készíti a talajt egy fenntarthatóbb struktúra felé?
15:23
@bardóczi: na ez a tipikusan, tipikusan magyar hozzáállás
kérlek elevenítsd fel, hogy a 2 milliós Budapest mit tud felmutatni az elmúlt két évtizedből úgy építészeti értékeit mint egy főre jutó gdpjét, infrastruktúráját illetően....
...mert igaz hogy itt nincsenek felhőkarcolók, de egyvalami mégiscsak közös a két városban (országban): az adósságállomány
kivéve természetesen, hogy a kiigazítás után a mind az infrastruktrúra, mind a szellemi tőke tekintetében továbbra is Dubai fog jobban állni
15:42
@gramercy: avagy magasabb polcról lehet nagyobbat esni. Mondom: ez a struktúrális válság sokakat újragondolásra fog ösztönözni. A fenntarthatóságról is. A GDP mindenhatóságáról is. A fejlődés fogalmáról is. A tipikusan magyar hozzáálláshoz annyit, hogy a "dubai lufi" kifejezést a tipikusan magyar The guardian használta.A 2 milliós budapestről és a két évtizedről meg annyit, hogy 1,8 milliós lett az egyébként mérhetetlenül és aránytalanul nagy infrastrukturális beruházásai és a GDP két évtizedes növekedése dacára. Vagy éppen azért?
10:25
@bardóczi: egyetértek, ahogy azt az idézett vitában is megtettem. Dubai akárhonnan is nyalogatjuk a témát, a kivagyiság és a természet megerőszakolásának a tipikus példája volt és lesz is. Ugyan Dubai nem közvetlenül az olajtól lett ilyen gazdag, de a környékén lévő országok ölébe csöppent hirtelen gazdagság leginkább idióta beruházásokat szült. A fél világ hasra van esve ezektől a legjeiktől, mintha ennek volna bármi jelentősége (elképzelni nem tudom, hogy egy hotelszobából kilépve mi a fenét lehet ott csinálni?). Semmit, se történelme, se semmije. Luxusautók garmadáját nézegetni az utcán?