Helyek

Kiegészítő gondolatok Veszprém belvárosának új koncepcionális tervéhez

1/35

Brusnyai utcaképe a templom felől.

Brusnyai utcaképe a templom felől.
Brusnyai utcaképe megyeházával.
Egyetemi lakótelep.
Egyetemi lakótelep.
Egyetemi lakótelep modellfotó.
Építész lista, életmű kiállítás.
Iskola
Kiegészítő gondolatok Veszprém belvárosának új koncepcionális tervéhez. Marton István
Kiss Lajos lakótelep.
Kiss Lajos lakótelep modellkép.
Könyvborító
Köztér a mozival és a megyeházával.
Köztér a mozival és a megyeházával.
Köztér a mozival és a megyeházával.
Mozi a kórház utca felől.
Mozi és lakóegyüttes távlati képe.
Paneles lakótelep.
Mozi
Régi városközpont megépült épületei.
Régi városközpont műemléki koncepció.
Régi városszerkezet.
Tömeges lakásépítés.
Tömeges lakásépítés.
Tömeges lakásépítés.
Városközpont beépítés környezet terv.
Üzletek, mozi, megyeháza
Városközpont beépítés környezet terv.
Városközpont beépítés környezet terv.
Városközpont beépítés környezet terv.
Városközpont rekonstrukciós terv.
Városközpont rekonstrukciós terv.
Városközpont rekonstrukciós terv.
Városközpont rekonstrukciós terv.
Városközpont terület felhasználás.
?>
Brusnyai utcaképe a templom felől.
?>
Brusnyai utcaképe megyeházával.
?>
Egyetemi lakótelep.
?>
Egyetemi lakótelep.
?>
Egyetemi lakótelep modellfotó.
?>
Építész lista, életmű kiállítás.
?>
Iskola
?>
Kiegészítő gondolatok Veszprém belvárosának új koncepcionális tervéhez. Marton István
?>
Kiss Lajos lakótelep.
?>
Kiss Lajos lakótelep modellkép.
?>
Könyvborító
?>
Köztér a mozival és a megyeházával.
?>
Köztér a mozival és a megyeházával.
?>
Köztér a mozival és a megyeházával.
?>
Mozi a kórház utca felől.
?>
Mozi és lakóegyüttes távlati képe.
?>
Paneles lakótelep.
?>
Mozi
?>
Régi városközpont megépült épületei.
?>
Régi városközpont műemléki koncepció.
?>
Régi városszerkezet.
?>
Tömeges lakásépítés.
?>
Tömeges lakásépítés.
?>
Tömeges lakásépítés.
?>
Városközpont beépítés környezet terv.
?>
Üzletek, mozi, megyeháza
?>
Városközpont beépítés környezet terv.
?>
Városközpont beépítés környezet terv.
?>
Városközpont beépítés környezet terv.
?>
Városközpont rekonstrukciós terv.
?>
Városközpont rekonstrukciós terv.
?>
Városközpont rekonstrukciós terv.
?>
Városközpont rekonstrukciós terv.
?>
Városközpont terület felhasználás.
?>
1/35

Brusnyai utcaképe a templom felől.

Kiegészítő gondolatok Veszprém belvárosának új koncepcionális tervéhez
Helyek

Kiegészítő gondolatok Veszprém belvárosának új koncepcionális tervéhez

2011.03.21. 15:13

Hosszadalmas pályáztatás, közbeszerzés és egyéb erőpróbák után lassan ténylegesen is elkezdődik Veszprém belvárosának rehabilitációja, ám az aktuális tervek megosztják mind a szakmabelieket, mind a sétálóutca valódi használóit. Alábbi tanulmányban Márton István Ybl-díjas építész, a város mai karakterének kialakításában jelentős szerepet játszó szakember fejti ki véleményét.

Az építészfórum szerkesztősége lehetőséget adott arra, hogy a 2009. november havában megjelent „Veszprém belvárosa" című tanulmányhoz érdemben hozzászóljak. Tettem ezt annak érdekében, mert az elmúlt évtizedekben kialakult városrehabilitáció és újjáépítés témaköre megérdemel egy objektív értékelést. Kihangsúlyoznám, hogy a városépítésben kialakult egy szemlélet, amely már nem a város mindenkori érdekeit képviseli, hanem a történelmi múlt és a modernizáció harcaként jellemezhető. A rendszerváltás előtti és utáni gazdasági és politikai háttér tényként kezelendő

Brusnyai utcaképe megyeházával.
2/35
Brusnyai utcaképe megyeházával.

 
Előzmények:

Az említett tanulmány egy történeti áttekintéssel korrektül kitér arra, hogy – a belváros igen leromlott állapotára tekintettel – a múlt század második felében két kísérlet történt a város komplex felújítására és fejlesztésére.

Az egyik az 1965-1970-es években készült el, amely a korszerűtlen általános rendezési terv hagyományos „főtéri koncepciójával" – a meglévő pártházzal, szállodával, áruházzal, piaccal, autóbusz-pályaudvarral és kisvasúttal – szemben a teljes városközpontot tekintette feladatának, annak minden műemléki, építészeti, városrendezési vonatkozásaival együtt. A megbízók elvárásainak megfelelően, egy korszerű beépítési terv alapján az építés beindult, szem előtt tartva, hogy a fejlesztés egy fejlődő város távlati igényeit is kielégítse majd.

Mozi és lakóegyüttes távlati képe.
16/35
Mozi és lakóegyüttes távlati képe.

A másik a történelmi múlt hagyományos, eredeti szövetszerkezetének egy tömbjét jellemző elemeiből építkezett, ezzel kívánta megoldani a vár karakteres műemléki együttesének kapcsolatát – az új építészeti együttes korszerű városszerkezeti megoldásaitól eltérő szemlélettel, annak mintegy ellenreakciójaként!
                                      
A hozzászólás azzal a szándékkal készült, hogy történelmi, társadalmi és szakmai tájékoztatást adjon arról, hogy „Veszprém városközpontja a történelem során folyamatosan változott mind funkciójában, mind a városközpont elhelyezkedésében. Tudomásul kellett venni, hogy az elmúlt század négy utolsó évtizede során a város megváltozott szerepköre igen nagy mennyiségű városi, illetve megyeszékhelyű feladatot eredményezett mind városigazgatási, mind gazdaságszervező és tudományos területen."

Iskola
7/35
Iskola

A város ilyen nagyságrendű funkcióváltásakor hozták meg azt a döntést – sok vezetői és szakmai vita után –, hogy a feladatok meghatározásánál nem csak a múltról, hanem a jövőről is beszélni kell, annak ellenére, hogy kialakult egy olyan kritikai szemlélet, amely az átépítést csak a rehabilitáció és a konzerváció szemszögéből kívánta vizsgálni. Meggyőző érvekkel állást kellett foglalni, miszerint az építésnek, fejlesztésnek alapvető feltétele, hogy hangulati elemektől függetlenül valósuljanak meg azok a jövőt formáló városrendezési és magasépítészeti elvek, amelyek egy belátható időre egy összefogott beépítési tervet meghatároznak.

A város korabeli állapotának és fejlesztésének jellemzői:

Így merült fel a város akkori gazdasági és szakmai vezetésének azon igénye, hogy a tervezés az egész városra készített „Terület-felhasználási javaslat" alapján tegyen javaslatot olyan korszerű városfejlesztésre, amely az akkori társadalmi igények és gazdasági lehetőségek keretein belül megvalósítható nem csak a belvárosra, hanem az egyetemi és tömeges lakásfejlesztésre is.

A bemutatott terv- és képanyag alapján látható, hogy az adott történelmi város belső magjában egy olyan beépítést – építészeti együttest – javasolt, tervezett meg, amely a 8-as sz. fő közlekedési utat új nyomvonalon vezette, s így lehetővé tette a közúti forgalomtól mentes városközpont kialakítását. Ez a tendencia elsőnek jelent meg a hazai városközpontok kialakításának gyakorlatában, majd a közlekedési funkciósémája minden későbbi rekonstrukción áteső városban általános elvvé vált.

Ez az elv tette lehetővé a mai Kossuth Lajos utcai sétálóutca kialakítását és a kétszintes kereskedelmi központ gyalogos utcára való felfűzését. Ez logikusan további funkcionális igények megoldásához vezetett, a vásárlói forgalmat nem zavaró szerviz- és gazdasági betápláló utakat, a forgalmi és városszerkezeti utakat teljes értékűen biztosította. A beépítési terv javasolta azon forgalmi csomópontok korszerű kialakítását, amelyek Veszprém városának akkor is, ma is kulcsfontosságú helyei. A felszíni kereszteződések mellett megoldotta a terv a gyalogos alul- és felüljárókat, amelyek a város öt tömbjének kapcsolatát biztosították.

Köztér a mozival és a megyeházával.
12/35
Köztér a mozival és a megyeházával.

A kialakult kereskedelmi központ kétszintes épületébe – amely passzázsaival, tetősétányaival egy kissé a régi Veszprém hangulatát hozza vissza – szolgáltató létesítményeket, éttermeket és bárokat javasolt a terv. Mindennek kihangsúlyozására, a kereskedelmi központ és az egész város centrumának hangsúlyos elemeként helyezte el a beépítés a városközpont és a kor szimbólumaként megjelenő 16 szintes magas lakóépületét.

A beépítésből az is látható, hogy a kereskedelmi központ köré egyik oldalon a földszinten üzletsorokkal, átjárókkal megoldott lakóházak kerültek, míg a másik oldalon pontházak lazán váltakozó ritmusa enged betekintést a régi főtér átformálása után kialakult központba úgy, hogy különböző tér és földplasztikák kialakításával veszi figyelembe a terület geológiai terepadottságait. Ez a gondolat tette lehetővé, hogy a sétálóutca olyan építészeti funkcióval – mozi, kereskedelem, lakóépület –, tömegformálással és térképzéssel folytatódjon, amely a Megyeháza épülettömegét a Kórház eddig megoldatlan kapcsolatával együtt be tudta illeszteni az új koncepció városszerkezetébe.

Mozi a kórház utca felől.
15/35
Mozi a kórház utca felől.

Ugyanez történt a rendezési terv alapján megépült régi főtér, Jutasi út és épületegyütteseinek beillesztésével, új helyre telepítve az autóbusz-pályaudvart, csúcsparkolókat és a süllyesztett garázst. A terv így biztosította azt az egységes építészeti gondolatot – korszerű szövetszerkezetet –, melyben a műemléki vár karakteres tömegével egy egységet képviselve csatlakozik a XXI. század  új szerkezetéhez és korszerű épületegyütteseihez.

Veszprém városközpontja ma, annak megépítése, és elemzése

Az 1960-as és 1970-es években kibontakozó rekonstrukció során megállapítható volt az a tény, hogy úgy a rendszerváltás előtt, mint azt követően nem annak megfelelően épültek meg azok a városrendezési és magasépítészeti elvek, ahogyan azokat egy belátható időre az összefogott beépítési terv meghatározta. Ez a tendencia látható volt már 1972-ben, amikor is csak szenvedélyes viták árán sikerült érvényre juttatni mindazokat az alapelveket, amelyek egy új rekonstrukciós városközpontra, Veszprémben a királynék városára is jellemzők:

  • a városon áthaladó fő közlekedési út nem szeli át a városközpontot, hanem mellette halad el, ellentétben a vita záró gondolatával, mert a Kossuth Lajos utca, a mai sétálóutca fő közlekedési út volt.
  • a terület geodéziai adottságai – sziklás altalaj – kötelező erővel írták elő a beépítés szintmagasságának meghatározását, olyan léptékváltás igényével, amely a gazdaságos terület-felhasználást igazolja.
  • a nagy szanálás eredményeként – amely rossz állagú, korszerűtlen épületállományra vonatkozik, de nem műemlékre, még csak műemlék jellegű épületre sem – az új városra jellemző szövetszerkezet meghatározó jelleggel rendezte a korábbi rendezési tervek heterogén beépítését.
  • rendet teremtett a terv a különböző építéstechnológiák területén, az anyagok felhasználásában, az épülő létesítmények megjelenési formáiban.
  • a régi városszerkezetből adódó műemléki tömbök meghagyása is lényeges szempont volt, és a területre javasolt építési programok a megfelelő építészeti formával és technológiával harmonikus illeszkedést tudtak biztosítani a ténylegesen műemlék értékű vári és közintézmény-együttesekhez.

Ennek a tervnek szellemében kellett volna a városrendezőnek, az építész szakmának, műemlékvédelemnek együttműködnie. Ma ott tartunk, hogy ha az esztétizálások helyett a tényleges szándék és készség jellemezte volna mindazokat, akik e témához hozzászóltak, akkor nem uralkodott volna el a városban a bizonytalanság, a mind gyakrabban változó vezetés körében nem terjedt volna el a „korszerűtlen – érdek" gondolkodás, továbbá az évenkénti koncepcióváltás igénye, akkor ma inkább a befejezettség jellemezné Veszprém város központját, feledtetve a kompromisszumos adottságokat.

Régi városszerkezet.
21/35
Régi városszerkezet.

Ma is vallják, akik ebben a munkában részt vettek, hogy a tervezés Veszprém központjában – amely nem egyéni koncepció, hanem kollektív csapatmunka – nem azt akarta elérni, hogy az új megépítésével kitörölje a múltat a város életéből, hanem belvárost az eddig meg nem valósított, de megtervezett elképzelésekkel a múlthoz kívánta kapcsolni.

Az előzőekben elmondottak lényege, hogy egy társadalmi és gazdasági helyzetben azért építünk, hogy szükségleteket elégítsünk ki, s amikor ezt meg tettük, új értékeket, új formákat hozunk létre. De még ezek is egy idő múlva avulnak, nem tudván kielégíteni a holnap használóinak szükségleteit. Tény, hogy ebben a városban az átépítés, rekonstrukció során az építészeti múlt megvédése alapvető erkölcsi kötelesség. Azonban emellett fontos annak ténynek meghatározása, hogy mi az érték s mi az, ami csupán megszokott utcakép. Az alapvető értéket meg kell őrizni, de mint ahogy minden korszak a maga funkcionális igényét és városrendezési elveit valósította meg, úgy a mi kötelességünk a mai kor igényének és funkciójának formálása.

Városközpont beépítés környezet terv.
27/35
Városközpont beépítés környezet terv.

Veszprémben folyik a városközpont építése. Látható azonban, hogy egy 21. századi koncepció elvi, majd ezt követve szakmai küzdeni akarása önmagában még nem hordozza a megvalósítás lehetőségét. Pedig a tervezés 1965-ben úgy indította el a város fejlesztési folyamatát, hogy gazdaságos terület-felhasználással egy korszerű Veszprém forgalmi és építészeti karakterén dolgozik.

Városközpont rekonstrukciós terv.
30/35
Városközpont rekonstrukciós terv.

Tette ezt úgy, hogy felelősséget érzett a vár 1000 éves műemlékegyütteséért, stílusos középületeiért, morfológiai adottságaiért.  

A kiegészítő gondolatokat és képanyagot összeállította:

Márton István építész


Szakirodalom:  MÉ 79/5
                       MÉ 69/2
                       Városépités 1972.6.
                       Veszprém index.hu 2008 nov.16
                       Belváros Veszprém Wikipedia.hu
 

 

Vélemények (10)
balintcili
2011.03.29.
14:24

Kedves Látogatók!

A szöveget újraszerkesztett változatban olvashatják.

üdvözlettel: a szerk.

FenyvesiHK
2011.03.30.
11:10

@balintcili: Ez sajnos a lényegen nem változtatott semmit. Inkább menjünk el és gyújtsunk gyertyát a Bazilikában, hogy nem 1971-et írunk, és nem elvtársi közösségben pusztítja el - tatárdúlás, török világ, sok idegen uralkodó gyarmatosító szelleme nyomát nyögő, majd német, szovjet, amerikai szőnyegbombázások után megmaradt, még meglévő - történelmi városainkat egy hatalom, amely a "nép nevében" saját hazáját zsigereli ki.

objectiv szemlélö
2011.03.25.
16:58

Én mint internetes érdeklődő szívesen szoktam olvasni a magyar építészetről szóló cikkeket. Így olvastam el Veszprém városról szóló több ízben már leírt szakmai anyagokat. Tettem ezt 2008 nov 18án veszprém index.hu a „ regional trade center of veszprém „ című eszmefuttatásával, és ugyancsak a közeljövőben volt módomban a várossal foglalkozó másik cikket is elolvasni, „ veszprém belváros” wikipedia.hu cikket. Én mint nem szakember örömmel olvastam, hogy ebben a városban komoly építés történik, megítélésem szerint évtizedek komoly szakmai munka eredményeként. Ezért leptek meg az előző hozzászólás rendkívül durva okoskodó szakmai hozzá nem értést tükröző mondatai, megállapítva, hogy tulajdonképpen amihez hozzászól annak lényegét nem érti. A cikkben én úgy látom, hogy rendkívül megalapozott szakmai leírással mutatja be, hogy a városépítés, különösen egy történelmi városközpont nem könnyű feladat. A magam részéről csak elismerő szavakkal tudom illetni azokat a szakembereket, akik a bemutatott képanyag alapján a történelmi múltat megtervezve, a jövőt formáló városépítésre tettek javaslatot, amely lényeges dolgokban nem mutatkozik a jelenlegi városban. Legutoljára megjegyezni kívánom, hogy a wikipedia cikk egyértelmű történelem magyarázatot ad az előzőekben kifejtett modorának nem méltó magatartására. Különösem a történelmi múlt kultúrált leírásával. Én elvárnám a hogy a szakmát ne csak azt ilyen laikus hozzászólók védjék meg a durva ízléstelen hozzászólásoktól.

FenyvesiHK
2011.03.27.
19:30

@objectiv szemlélö: objectiv, tán csak nem rokona, ismerőse...., netán saját maga a cikkíró? (Egyébként ha objectiv akkor spectator, ha meg objektív akkor szemlélő, de ez persze nyelvtani ízlés kérdése.) Ma már az óvodások is tudják, hogy Szent István királyunk Boldog Gizellájának városát a korabeli szocializmus kiemelten kezelte, meg kívánván törni a klerikális tűzfészek uralmát. Ami "építészetileg" történt, az egyszerűen csak politikai demonstráció volt hangzatos koncepciók nélkül, a város párttitkárával való beható együttműködés keretében. A magasháznak vizuálisan le kellett győznie a Várhegy templomtornyait. A többi gigantomán épület(pl.mozi) is ennek igényével fogant. Csak a rendszerváltás állta útját a bulldózereknek, mert ennyi sem maradt volna a korabeli szóhasználattal elszlömösödött városrészekből (értsd :meglévő történelmi városszövet) házakból, utcákból, tehát Veszprém városából. Bizonyára rettenetes ennek kritikáját megélni annak, aki csinálta, de a történelem hálistennek helyreteszi a dolgokat. Ezt pedig tudomásul kell venni és nem ízléstelennek titulálni kulturált hozzászólókat csak azért, mert más véleménnyel bírnak és egy létező demokráciában ennek hangot adnak. Amúgy Veszprémben azóta megszületett istennekhála a magyar építészet néhány valóban emblematikus alkotása, mint például Csomay Zsófia és Nagy György Völgyikút háza. Azt tessék behatóan tanulmányozni, az VALÓDI építészet.

Pákozdi Imre
2011.03.27.
21:22

@FenyvesiHK: Örülök ennek a hozzászólásnak, Fenyvesi úr. Veszprémhez közel van a nyaralónk, így évtizede már, hogy havonta legalább egy napot töltünk a városban. Az a benyomásom: szerencsés az, aki Veszprémben lakhat...

gg
2011.03.29.
06:49

@FenyvesiHK: Fenyvesi fején találta a szöget. Kettőt is!

Pákozdi Imre
2011.03.29.
08:57

@gg: Szöget ütött a fejembe ez a hozzászólás :-)

Pákozdi Imre
2011.03.22.
20:25

Kétszer is elolvastam ezeket a kiegészítő gondolatokat, amelyeket nem tudok mire vélni. Úgy gondolom, hogy Veszprémnek targédiája, nem pedig utólag is méltányolandó építéstörténeti mozzanata az, amit a 16 emeletes toronyház, a kétszintes bevásárló épület és a köré épült szocialista-modernista épület-együttes képvisel. Veszprém csodálatos hely, tele szépen restaurált középületekkel, köztük a sajnos újra Csipkerózsika-álmát alvó, gyönyörű színházzal, az Óváros térrel, a XVIII. századi negyedekkel, a szimpatikus, családiházas alvóvárosi részekkel és a Vár alatt megbújó, újjászületett völggyel. Nekem a kórház épülete is tetszik (belülről kevésbé...), és fekvése miatt elviselhetőnek tartom a nagy lakótelepet is. Ami azonban a Jutasi út elején történt a hatvanas - hetvenes években, azt száz évig fogja nyögni a város. Pont úgy, ahogy Gyöngyös vagy éppen Keszthely nyögi a maga csúf, tízen-emeletes fallikus szimbólumát és az azt környező építészeti sivárságot.

zsuppanandras
2011.03.22.
22:46

@Pákozdi Imre: nagyon zavaros, nehezen érthető szöveg, teli magyartalan, suta fordulatokkal. csak egy jellemző példa: kétszer is leírja a szerző, hogy nem épültek meg ezek vagy azok a "magasépítészeti elvek". el nem tudom képzelni hogy ezt hogy kell érteni. nem ironizálok, tényleg nem értem...

Pákozdi Imre
2011.03.23.
06:16

@zsuppanandras: Egyetértek. Ezért is próbáltam csak a mondandójára reagálni.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk