Helyek/Tájépítészet

Kiépülés

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Kiépülés
Helyek/Tájépítészet

Kiépülés

2005.08.01. 22:00

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Erő Zoltán

Földrajzi hely:
Ajka, Sümeg, Hatvan, Magyarország

Sümeg A sümegi Belváros a középkori vár tövében csupán a 18.sz. során alakult ki. Létrejöttét voltaképpen a veszprémi püspöknek, Bíró Mártonnak köszönheti, aki szerette volna nyári palotája körül látni a környék nemeseit, így városi kúriák építésére ösztönözte őket egy vékony fallal körülvett kis belső területen.

Sümeg
A sümegi Belváros a középkori vár tövében csupán a 18.sz. során alakult ki. Létrejöttét voltaképpen a veszprémi püspöknek, Bíró Mártonnak köszönheti, aki szerette volna nyári palotája körül látni a környék nemeseit, így városi kúriák építésére ösztönözte őket egy vékony fallal körülvett kis belső területen.Ami a palotakert és a porták között megmaradt, az lett a közterület (itt és a továbbiakban is Miklósi-Sikes Csaba szíves megállapításai alapján). Látni kell, hogy a városka átmenő országútja, kereskedelme később is elkerülte ezt a területet - a Belváros "faluvégi" hangulata máig megmaradt. Ez egy olyan Belváros, ahol utca szinte nincs is, csak terek kapcsolódnak lazán egymáshoz. Különösen érdekes a Kisfaludy tér és az Udvarbíró tér szekvenciális térsora, ahol a kúriák egy furcsa "eltolt-fésűs" beépítésbe sorolódtak, ahol az útról leágazó oldalterek ismétlődése a térsornak sajátos ritmust ad.

A palota kertjének sorsát is érdemes figyelemmel kísérni. A fallal körülvett kert előterében nagy terület maradt üresen. Mikor azonban az elmúlt századforduló környékén a reformátusok ide szerették volna építeni városi templomukat, a püspök - voltaképpen érthető módon - gyorsan megvásárolta, saját kertjének végéhez csatoltatta a kérdéses területet, ami a palota felől nézve kielégítő megoldásnak is tűnhetett. A város felől nézve azonban a Szent István tér és a Kisfaludy tér sarokpontja az egész Belváros térrendszerének csuklópontja, így a későbbiekben számos kísérlet történt e hangsúly megfelelő kezelésére. Kisfaludy szobrának felállítása, a kerítésfal fülkeszerű kialakítása, a Népkertté avanzsált püspökkert kapujának bombasztikus kialakítása, majd a kerítőfalak bontása után a szabadon járható parkrészlet jellegtelen sarokmegoldása azt mutatja, hogy a helyzet mindenkor nehezen kezelhető maradt.

Nem alakult egyszerűbben a Szent István tér rendszerének sorsa sem: a Ferences templom és a Püspöki Palota főbejárata előtti tölcséres téralakzat először Erzsébet királyné fáitól gazdagodott - sokfelé találunk városainkban gesztenyefasorokat, melyeket a nemzet a szeretett Sissy halálakor ültetett az ő kedvenc fáiból. Később, az 1930-as években a templom előtti tér rendezése érdekében egy meglehetősen durva mészkő-betonfedlap rendszerű támfalrendszerrel alakítottak ki teraszokat, melyekre szabályos rendben hársfákat ültettek. A támfalak mai szemmel nézve drabálisak (épp ilyenekkel küzdöttem a pécsi Kálvária alatt is), a gyönyörű hársfa-raszter a műemléki felügyelő szerint nem hagyja érvényesülni a kolostoregyüttest. (Igaza van. Ugyanezzel a gonddal találkozhatunk megannyi középület és családi ház előtt is: egyszer jó ötletnek tűnhet a főbejárat elé egy ezüstfenyőt-gesztenyefát-jegenyét ültetni, de 30 évvel később ezt már másképp gondolhatjuk...).

 

1/12

2/12

3/12

4/12

 

Hatvan
A város valódi középkori vár környezetében jött létre, úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: mezővárosi kereskedőhely a falak tövében és védelmében. Tanulságos mindazonáltal egybevetni a középkori városképet a későbbiekkel: a Vár helyén áll a Grassalkovich kastély, előterében a nagy piactér. Jelentősen változtak a városba be- és kivezető útvonalak. Kialakult a főtéren átmenő országút képlete, a későbbi 3-as út. Látni kell, hogy az M3 autópálya átadásáig voltaképp egész Kelet-Magyarország - és részben Kelet-Európa - közúti forgalma a hatvani Főtéren keresztül zajlott (egy másik jelentős része pedig a pályaudvaron át, de ma már az is régmúlt...). Mindez nem múlhat el nyomtalanul.

(A Grassalkovich (ejtsd: grassalkovics, de metternihh és bahh) birodalom létrejöttéről sokat tudunk pl. Búza Péter írásai nyomán: Mária Terézia azzal bízta meg G.-t, hogy a törökdúlás után 100 évvel rendezze végre a magyarországi birtokviszonyokat. Voltaképpen ennek köszönhetjük, hogy ma Magyarországon a földhivatali-kataszteri rendszer létezik és működik. Olyan esetekben azonban, amikor G. úr nem találja a török előtti jogos tulajdonost, az adott terület őreá száll. (Lehet, hogy Hatvan ilyen esetté minősült - és nem biztos, hogy az apparátus nagy igyekezettel dolgozott az ellenkező bizonyítékok felkutatásán.))

A teret a 19.sz. szépítő szándéka városi parkká igyekezett alakítani. A plébániatemplomra szimmetrikusan megkísérelt egyfajta rendet vinni a parkszervezésbe. Látni kell, hogy a formális képi szimmetriát alapvetően szétverte a funkcionális aszimmetria: ha az egyik irány csendes, szinte "falusi" utca, a másik pedig országút, a hangsúlyok idővel eltolódnak. A 3-as út teljes forgalma a plébániatemplom és a plébánia épülete között zajlik, s ezt az útpálya, a járda, a világítás és a buszpályaudvar kiépítése is követte.

A 20.sz. során ez a Főtér - mint megannyi más Főtér a világban - funkcióit árnyaltan változtatta: piactéri funkciója megszűnt, szimbólumhordozó funkciója felerősödött. A Kastély-ból Kórház lett. Meghatározóvá vált vagy maradt a Plébánia és a Templom, a Városháza és a Járásbíróság. Ide került a Múzeum, a Buszpályaudvar, a Könyvtár. Szimbólumhordozó lett a Honvédemlékmű, az I.vh. emlékmű, a szovjet II.vh. emlékmű, a demokratikus II.vh. emlékfelirat, a városmúlt emlékszobra. Más hellyé vált a Piac, a Szálloda, a Patika, a Mozi.

 

5/12

6/12

7/12

8/12

 

Ajka
A város több település konglomerátumaként jött létre. A város akár Bódé, Berénd, vagy Babucsa névre is hallgathatna, ha a pipettáról a konglomerátumot összerántó és összeragasztó cseppet a gondos kéz nem éppen Ajka vasútállomás környékére hullajtja le. Tósok, Csékút, Padrag, Csinger, Ajkarendek, Bakonygyepes a távolabbi körből tapadnak a konglomerátumhoz. Mit tesz egy vasútállomás!

A városképző erők későbbi koncentrációja, mondhatnánk a város genezise pontosan írásba foglalva látható a csingervölgyi Bányamúzeum fali üvegtárlójában két A4 papírlapon. Az 1940 környékéről származó dokumentum hosszútávú szövetséget köt Szén, Áram és Bauxit/Timföld között. Ilyen egyszerű, kétoldalas Megvalósíthatósági Tanulmányt azóta sem olvashattunk. A "Föld Méhének Kincsei", a "Háború", a "Repülőgépgyártás", pláne a "Hidegháború" kifejezések a dokumentumban nem szerepelnek. Mégis, e dokumentumok alapján rendszereket átívelően létrejöhetett egy konglomerátum-város. A városban lakó- és ipartelepek formájában építészeti remekeket találunk a 40-es évek elejéről, az 50-es és a 60-as évekből. Ha Dél felé tekintünk, a városkép, mint termelési folyamatábra rajzolódik a dombok tövére: amott középen érkezik be a Szén, mindjárt osztályozzák, a meddőt balra viszik, jobbra pedig Áramot csinálnak belőle, amiből ott túl az Alumínium - más néven a Magyar Ezüst - készül. És ez így igenis szép!

Persze ily módon egy egész térség függ a KGST-től, vagy a szén, az áram és a bauxit világpiaci árától, a Kormánnyal kötött szállítói szerződésektől. (Az utolsó ajkai szénbánya-aknát 2004 augusztusában zárták be.) Ne felejtsük el persze az Üveg-gyárat, a Kripton-gyárat, vagy az úrkúti Mangán-bányát, ezek szerencsére nem tartoznak szorosan a folyamatábrához, így a kistérség több lábon állásának fontos szereplői. Mindezt a fejlődést persze részben a Környezet, részben a szomszédos Devecser városi fejlődése bánta.

Ajka városközpontja e konglomerátum legfőbb összetartó erejeként, már a lakóterületek kiépítését követően jött létre. Léteztek már a város új lakótelepei - a bányászkolóniák, az erőművi lakótelep, a bauxitos lakóházak, kulturált városépítészeti megoldásokkal, sok-sok platánfa-csemetével -, fontos iskolái, de igazi központja még nem volt. A Városközpont az 1960-as évek elejétől, tudatos városfejlesztési lépések során alakult ki. Lényegében a teljes koncepció, a Szolgáltatóház, a Szálloda, a Tanácsháza Ruttkay Gyula munkájaként jöhetett létre. A kezdeti koncepció az idők változásával kisebb-nagyobb kompromisszumok árán tovább élt (ezt mutatja Ruttkay Gyula makettfotója, mely egy korábbi továbbfejlesztési szándék kapcsán ad javaslatot a lehetséges tömegalakításra). Változó keretek között, változó megrendelők számára, néha a korábbi építész közreműködésével, néha őnélküle, a központ tovább fejlődött. E központhoz tartozik a Művelődési Ház - voltaképp az együttes legrégebbi eleme - a Posta, a Buszpályaudvar, több iskola, a Templomdomb és a Helytörténeti Múzeum, az Egészségház és az idetelepített lakóegyüttesek földszintjének kereskedelmi vagy irodai helyiségei. Kissé távolabb található a Piac és a Vasútállomás. Az egész együttes szemmel láthatóan úgy működik, ahogy azt elvárnánk - városként, városközpontként.

 

9/12

10/12

11/12

12/12

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk