Épületek/Középület
Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola, Nyíregyháza
2002.03.06. 16:18
Tervező: Balázs Tibor ("A" Stúdió ´90 Építésztervező Kft., Nyíregyháza)
Balázs Tibor építész az 1997 novemberében kiírt meghívásos tervpályázaton nyerte el a megbízást a Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola tervezésére. Helyéül egy városképi szempontból is igen fontos területet jelöltek ki a Vay Ádám körúton, szemben a Bán Ferenc által tervezett művelődési központtal, a Domus Áruház mellett, ahol a telket oldalt és hátul a Tavasz utca és a Selyem utca határolja.
A nem csak országosan, de külföldön is ismert iskolában már korábbi helyén igen magas szintű oktatási és művészeti tevékenység folyt. Az alapfokú képzés mellett emelt szintű zenei képzésben részesülnek a diákok, aminek eredményeként világhírű gyermekkórusok működnek az iskolában. Az iskola igazgatója Alexa László, a főleg leány növendékekből álló kórusokkal legnagyobb sikereket elért karnagy Szabó Dénes. Természetes tehát, hogy a tervezési program összeállításakor a megbízók igyekeztek megfelelni az általuk irányított, negyven fős tanári karral folyó, komplex tevékenységnek.
1/8
Az új iskola legfontosabb építészeti és funkcionális eleme a 400 fős hangversenyterem, ami természetesen nem csak oktatási célra szolgál, hanem a város közönsége számára is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően alakította ki az építész az alaprajzi struktúrát. A kellően nagy területen jól tagolt, széthúzott U-alakú beépítést alakított ki, aminek súlypontjában kapott helyet a hangversenyterem. A körúti főhomlokzat tagolása szintén ehhez igazodik, és nagyon jó arányú, aszimmetrikus arculattal fordul a jelentős városi tér felé. Kellően hangsúlyozott és részleteiben is szépen megoldott a bejárat, amelynek szélfogóján át a nagy belmagasságú, többszintes, galériás előcsarnokba - aula-utcába - jutunk.
A nagyvonalú, teljes főhomlokzati épülethosszon végigfutó aulából könnyű áttekinteni az épület belső rendszerét, és izgalmas térfolyamatokat átélve juthatunk innen tovább akár a két szélső szárnyba, kiemelten kezelt lépcsőkön az emeletekre, vagy pedig a bejárat tengelyébe állított hangversenyterembe. Az épületre egyébként is jellemző visszafogott anyaghasználat itt éri el csúcspontját. Az elsősorban kórushangversenyekre kialakított terem a nemzetközileg is igen elismert finn térképzési gyakorlattal mutat rokonságot, színeiben és formáiban egyaránt.
8/8
Az oktatási szárnyak helyét és rendszerét a tájolás határozta meg. Az alsó tagozatos és felső tagozatos oktatást szolgáló tömbök a két telekhatáron vannak, s minden tanterem keleti tájolású. Az igazgatási, oktatói terek ennek megfelelően középen kaptak helyet, hasonlóképpen az ének-zenei oktatási termekhez, közvetlenül a hangversenyterem közelében.
A ház építészeti igényességét jelzi a belső udvarok formálása. A főhomlokzat kellő hangsúlyt kapott, de emellett egyáltalán nem játszanak alárendelt szerepet sem a további külső homlokzatok, sem a belső, udvari homlokzatok, sőt még ott is rejt a ház finom részleteket, izgalmas térélményeket. Az iskola épülete két külső megközelítésű funkcionális egységet foglal magába. Balra, a Városi Galéria melletti utcafronton, a földszinten van a Pál Gyula kiállító terem. Az épület dél-nyugati sarkának felnyitása kellő hangsúlyt ad a kiállító terem bejáratának. Az épület jobb oldalán, a Dómus Áruház felől pedig egy kis Japán Kulturális Centrumot alakítottak ki, ami jelzi, hogy a híres iskola milyen kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Tehát nem csak építészeti, hanem általában véve a kultúra szempontjából igen örömteli tény a nyíregyházi Kodály iskola létrehozása, amely remélhetőleg hosszú távon hozzá járul ahhoz, hogy hazánk őrizze szerepét és hangját a zene világában.
Vargha Mihály
08:54
Kedves Nád Norbert!
Én nem ismerem az épületet, sem a tervezöjét, de a felvetett (nyilván valós) problémákra azért reagálnék: nos, bármilyen furcsán hangzik, a legtöbb dolog, amit kritizálsz ("Nincs aulája(...), nincs elég terem(...), ruhatár, stb.) valójában nem az építész feladata. Mielött egy építészt kiválasztanak (jobb esetben pályázat útján) el kell készíteni az épület helységprogramját. Ehhez végig kell gondolni, hány és mekkora teremre van szükség, milyenek és mekkorák legyenek a közösségi terek, illetve az egyes terek egymáshoz való kapcsolatát is át kell gondolni. Ezt a házi feladatot a használóknak kell elvégezniük. Ha valaki családi házat épít, neki kell megmondania az építésznek, hogy mekkora legyen a nappali, hány gyerekszoba kell, és hogy a terasz a konyhához kapcsolódjon, vagy inkább a hálóhoz.
Persze egy ilyen komoly épületnél ez egy igen összetett feladat, amivel laikusok nehezen birkóznak meg: ezért mielött egy építész bármit is rajzolna, kell egy szakember (ez is lehet építész) aki segít a feladatot megfogalmazni. Mert ha egy jó választ akarunk, akkor jól kell feltenni a kérdést.
Ha ezek után kiírnak egy pályázatot, ahol a gondosan elökészített program alapján sok eltérö javaslat születik, akkor azok közül ki lehet választani azt, ami a leginkább megfelel az elképzeléseknek.
Néhány dolog persze felróható: az 150-es folyosóra nincs mentség. Az akusztika, föleg egy zenei iskolában, valóban elemi dolog, erre speciális szakemberek vannak, akiket be kell vonni a tervezésbe. De hogy központi ruhatár van, vagy a termek melletti decentralizált, azt már bocsánat, de nem az építésznek kell eldöntenie, azt bizony az építtetönek kell megmondania.
Egy kissé sánta hasonlattal élve: ha egy sportcoupét vett valaki, akkor miért szidja a mérnököket, hogy kicsi a csomagtartó, pazarló a motor, és nincs hely a hátsóülésen...?
07:00
@MZ: Kedves MZ!
Értem, és örülök a válaszának. A költő nyelvén szólva: "nem rád, érted haragszom" Lehet, hogy nem jött le pontosan, de az építész felelősségére kívántam felhívni a figyelmet. Persze tudom, "létezik annyi pénz, amennyiért korpás lehet a hajam". A közember és majdan az utókor, nem a megrendelőre fog így vagy úgy emlékezni, hanam az építészre. Ez tetten érhető pl. a szoc-reál betonborzalmakban és panelekben. Eltelik 30 év és nem büszkén mutogatja az utókor, hanem azon töri a fejét, hogyan semmisítse meg drága pénzen. Ez a különbség sok más munka és az építészet között."Erkölcsileg" is maradandót kell alkotni, nem csak fizikailag. (pl.:Velence)
13:55
@nád norbert: Kedves Norbert!
Ugyanmár, definiáld részletesen a szocreál borzalmak fogalmát! Szerinted, mint nem építész szerint ez mit jelent? Mitől borzalmas a szocreál, és miért is nem maradandó erkölcsileg annak a kornak például az iskolaépítészete?
14:44
@beton: Bocs, hogy beleszólok, de úgy gondolom, hogy a közvélemény a szocreál építészetet a blokk- és panelépítészettel azonosítja, (ami elég borzasztó) általában nincs fogalmunk, hogy mi is tekinthető szocreálnak. Sajnos azt tapasztaltam, hogy még építész-tervezők sincsenek tisztában a szocialista realizmus mibenlétével. Miért is lennének? Tanítanak az egyetemen művészettörténetet? Egyáltalán azt, hogy milyen épületállomány vesz körül minket itthon, vagy csak az Ile de France katedrálisokat kell tudni álomból felriasztva lerajzolni? Mert ez utóbbi szép, de úgy elég ciki, ha közben a Havanna lakótelepet a szocreállal azonosítják.
15:40
@nád norbert: Velence és Erkölcs... hmmm?
Ez érdekelne részletesebben is...!
18:08
@Műkedvelő: Párdon, én is általánosítottam, de egyszerűen ez egy annyira rossz indulatú megközelítés volt, ami merőben bosszantó.
"Tanítanak az egyetemen művészettörténetet?" Ezt meg sem hallottam ... Van tantárgy amiben ezt a korszakot "tanítják" (de csak a posztgraduális képzésben,de talán válaszható tárgy is), ámde van számos könyv, de abból viszony annyira sok, hogy nem is emelnék ki egyet sem. (talán csak; Bonta 45-60 de lehet nem minden tekintetben jó példa)
"... elég ciki, ha közben a Havanna lakótelepet a szocreállal azonosítják." - Nem ez a ciki, hanem közvélemény, ami mindent elítél ami abban az elmúlt 45 évben történt, és megbélyegzi azt válogatás nélkül ...
07:31
@beton: "mindent elítél ami abban az elmúlt 45 évben történt, és megbélyegzi azt válogatás nélkül ..."
Egyetértek, de a fentiek alapján: "Van tantárgy amiben ezt a korszakot "tanítják" (de csak a posztgraduális képzésben,de talán válaszható tárgy is)" - az oktatás nem igazán fektet súlyt egy építész széleslátókörének tágítására, a közelmúlt építészetének megfelelő módon való értékelésére, egyáltalán megismerésére, így állításomat vélem igazolva látni, mely szerint egy egyetemről kikerülő fiatal építésznek annyi fogalma van az elmúlt 45-50 év építészetéről, mint a megbélyegző közvéleménynek. És ez ciki! Tisztelet a kivételnek!
07:49
@Műkedvelő: Akit építészhallgatóként érdekelt egy teljesebb kép, annak megvan a lehetősége arra hogy megtalálja az egyetemen ezeket a tárgyakat, vagy részt vegyen a posztgraduális képzésben. Persze vannak akiket nem érdekel ez ... (ez nem az építészképzés generális hibája, hanem az egyéné ...)
17:44
Ha én lettem volna a tervezője ennek az iskolának, gyorsan letagadnám. Valószínű a tervező tanyasi iskolába járt, az egyetemet pedig levelezőn végezte, így nem volt alkalma megtapasztalni, milyen is a jó közösségi épület pláne kisiskolások számára. Az akusztika ismeretlen fogalom számára, végülis nem neki kell ott megőrülni a zajban minden nap. Sokónknak a gyerekei oda járnak sok éve, így van tapasztalat bőven.
Hát kezdem: Nincs aulája. Tudni kellene az építésznek, hogy egy 500-600 fős koncertterem elé nem lehet egy 5m x 30m-es aulának nem nevezhető előteret tenni, mert általában ennyi gyerek és vendég van egyszerre a nagyteremben és ha ez kitódul, pláne úgy hogy ennyi ember megvendégelésére megterített 20db, 0,6m x 2m-es asztal is itt van, hát mit mondjak, a fele rögtön hazamegy mert nem fér be. Persze a belmagasság 20m, de hiába tanítja a tesi tanár őket, nem tudnak egymás tetején elhelyezkedni. Mint utólag kiderült légköbméterre fizették az építészt. Irdatlan pazarlás folyt. Ez a 20m-es vb, üveg, acél égbetörő baromság persze több tízmillióba került feleslegesen az adófizetők pénzéből.
Nincs elég terem. Korrepetálást, felkészítést, zeneórákat, próbákat stb nincs hol tartani, a folyosókon semmi hely nincs még közlekedni sem (1,5m széles ), nem hogy még a gyerekek munkáit kiállítani, vagy csak a kabátaiknak szekrényt elhelyzni lehetne. Így a földszinti ruhatárat hastnélják, így azután este vegy megvan a kabát, vagy nincs mivel már felvételi nélkül betelepített az önkormányzat egy csomó kisebbséget is. (Pusztuljatok elitek! felkiáltással.)
A szögletes, primitív, fantáziatlan, fungció nélküli belső terek (igen sok pénzbe kerültek), iszonyatos belmagasságok, sok száz légköbméter tér amit fűteni kell (persze nem a tervező fizeti), ha ez mind egy jól átgondolt aula, hangszigetelés, fungcionális kistermek, egy méhsejtszerkezet centrikus elrendezés, vagy átriumkert szerü aula növényekkel, virágokkal igazi közösségi épületet teremthetett volna.
De "nekünk ez is jó".
Lehet, hogy elfelejtették megmondani a tervezőnek, hogy nem atomreaktor , henem iskola? Pláne, hogy zenetagozetos iskola épül ? Gigászi méreteknél gigászi pénzeket lehet eltüntetni. Ki tudja megmondani, hogy egy 15m magasban lévő 15m fesztávú feszített szerkezet 2 millió, vagy 7 millió. A nagyteremről nem is szólok, mert a feladatát képes ellátni, csak 2 x annyiba kerülhetett. 20m magas, értelmetlenül, 125Hz-nél álóhullám alakul ki, "de a miénk".
Sorolhatnám reggelig, de meguntam. Tisztelettel: a szerző
19:31
@nád norbert: nem ismerek olyan szótövet hogy "fungció"