Nézőpontok/Vélemény

Konferencia a dunai városi tájról - Tamáska Máté beszámolója

1/13

A Duna régió térképe

A Duna régió térképe
Részlet a századforduló pesti korzójáról (Grand Hotel)
A bécsi Duna szakasz vízrajzi változásai (forrás: V. Winiwarter et al: Two steps back... In: Water History (2013) 5:121–143
A Donauinsel madártávlatból (forrás: www.wien.gv.at)
Az elmaradt Bécs-Budapest világkiállítás egyik látványterve (forrás: www.hollein.com)
Az eltűnt Palotai sziget és a Népsziget a 2. katonai felmérésen (tájékozódásul a vasúti híd nyomvonalával)
Budapest zöld folyosója a Duna mentén (forrás: Budapest Duna menti területének fejlesztési tanulmánya)
A pest-budai repülőhíd működési elve (forrás: Morvay E: A pest-budai repülőhíd. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 19. kötet (1972.) 131-153.
Erdberger Mais mai beépítettsége. A sötétkék csík a Donaukanal, a világos az egykori szabályozatlan meder.  (forrás: F. Hauer, előadása)
Levonuló ár 1975-ben a szabályozott Wien folyón. (forrás: http://penzing.wordpress.com)
A betonágyba helyezett folyómederben a Wiener Stadtbahn is helyet kapott. Ma itt fut az U4 metróvonal (kép forrása: Wikipedia)
A pesti sörgyárak kitelepülése a városmagból 1850 után (forrás: M. Pilsitz előadása)
A budapesti Ferenc József rakpart és a bécsi Franz Josef Kai a századforduló környékén (kép forrása Bp. enciklopédia, Wien auf alten Photographien).
?>
A Duna régió térképe
?>
Részlet a századforduló pesti korzójáról (Grand Hotel)
?>
A bécsi Duna szakasz vízrajzi változásai (forrás: V. Winiwarter et al: Two steps back... In: Water History (2013) 5:121–143
?>
A Donauinsel madártávlatból (forrás: www.wien.gv.at)
?>
Az elmaradt Bécs-Budapest világkiállítás egyik látványterve (forrás: www.hollein.com)
?>
Az eltűnt Palotai sziget és a Népsziget a 2. katonai felmérésen (tájékozódásul a vasúti híd nyomvonalával)
?>
Budapest zöld folyosója a Duna mentén (forrás: Budapest Duna menti területének fejlesztési tanulmánya)
?>
A pest-budai repülőhíd működési elve (forrás: Morvay E: A pest-budai repülőhíd. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 19. kötet (1972.) 131-153.
?>
Erdberger Mais mai beépítettsége. A sötétkék csík a Donaukanal, a világos az egykori szabályozatlan meder.  (forrás: F. Hauer, előadása)
?>
Levonuló ár 1975-ben a szabályozott Wien folyón. (forrás: http://penzing.wordpress.com)
?>
A betonágyba helyezett folyómederben a Wiener Stadtbahn is helyet kapott. Ma itt fut az U4 metróvonal (kép forrása: Wikipedia)
?>
A pesti sörgyárak kitelepülése a városmagból 1850 után (forrás: M. Pilsitz előadása)
?>
A budapesti Ferenc József rakpart és a bécsi Franz Josef Kai a századforduló környékén (kép forrása Bp. enciklopédia, Wien auf alten Photographien).
1/13

A Duna régió térképe

Konferencia a dunai városi tájról - Tamáska Máté beszámolója
Nézőpontok/Vélemény

Konferencia a dunai városi tájról - Tamáska Máté beszámolója

2014.04.29. 08:45

„A Duna Európa legnemzetközibb folyója" – ezzel a gondolattal kezdte köszöntőjét Verena Winiwarter, a konferencia szakmai fővédnöke, az Alpok-Adria Egyetem tájtörténésze, Bécs városfejlődésének vízrajzi alapjait feldolgozó URWATER projekt vezetője. Az előadások a Duna tájképi és nemzetiségi sokszínűségből két várost, Bécset és Budapestet állították a középpontba, illeszkedve a Bécsi Magyar Történeti Intézet bilaterális párbeszédet támogató programsorozatához. 

Mezős Tamás, a BME professzora nyitóelőadásában a budapesti Duna-part kialakulását vázolta fel. Már a rómaiak idejében kimutatható a Duna menti város észak-déli tengelyének alapja, amely Aquincumtól húzódott a mai Március 15. téri Contra-Aquincum erődítményig. Contra-Aquincum manapság egyértelműen limesen túli, bal parti településnek tűnik, de a korabeli vízrajzi viszonyok fényében voltaképpen szigeten feküdt. Később a középkori Magyar Királyságban a terület már nem elsősorban limesként, tehát erődített határként, hanem kelet-nyugati átkelőként volt jelentős. Részben ezzel magyarázható, hogy a városfejlődés fő hangsúlya nem a római város maradványait vitte tovább, hanem Contra-Aquincum környékén született meg az új ikerváros: Pest-Buda. Végül a török idők után újjáépülő várospár kapcsán Mezős Tamás kiemelte a pesti Duna-part arányainak évszázados változását. Egyrészt az egyemeletes barokk palotáktól a két-háromemeletes klasszicista homlokzatokon át az ekelektika monumentális szállodaépítkezéseiig a pesti Duna part vertikálisan terjeszkedett, másrészt utóbbiak kapcsán a Duna irányába is, mivel a szállodasort a régi klasszicista Pest elé építették fel. Harmadikként említhető a térszint feltöltése, különösen a dunai korzó kapcsán, amely a várost hangsúlyosan a Duna fölé emelte.

Budapesthez képest Bécs nem a Duna mentén, hanem a Duna mellett fejlődött. Ennek elsődleges oka, hogy a Bécsi-medencébe érő folyó rendkívül széles, 4-5 kilométeres mederrendszert alakított ki magának, amely ráadásul nem volt stabil, így nem jött létre olyan stabil révhely, mint Budapesten. A 19. századi hetvenes éveiben egyetlen mederbe terelték a Duna vizét, lényegében ettől az időponttól számítható Bécs két-parti fejlődése. A máig tartó expanziós folyamatnak volt kiemelkedő mérföldköve a második Duna-szabályozás az 1970-es években, aminek eredményeként egy jó húsz kilométer hosszú mesterséges sziget keletkezett. Bruno Domany, nyugdíjas várostervező, előadásában a sziget hasznosítása körül kialakult vitát vázolta föl. Voltak, akik gigantikus rakodó pályaudvart, voltak, akik kaszárnyákat vizionáltak a területre. Végül a Bruno Domany képviselte ötlet került ki győztesként, amely részben a természetes vegetáció felélesztésével, részben városi parképítészeti megoldásokkal operálva a város zöld rekreációs folyosóját teremtette meg. A sziget jelentőségét növeli, hogy hosszának köszönhetően tömegközlekedéssel szinte valamennyi sűrűn beépített városrészből 20-25 perc alatt megközelíthető. A Donauinsel kapcsán szóba került az 1995-ös Budapest-Bécs világkiállítás ötlete is, amely, ha megépül, jelentős mértékben leszűkített volna a zöldterületet.

A bécsi Duna szakasz vízrajzi változásai (forrás: V. Winiwarter et al: Two steps back... In: Water History (2013) 5:121–143
3/13
A bécsi Duna szakasz vízrajzi változásai (forrás: V. Winiwarter et al: Two steps back... In: Water History (2013) 5:121–143

A meg nem valósult kiállítás budapesti párját ugyancsak a Duna egykori árterébe terveztek, a mai lágymányosi kampusz helyén. A budapesti Duna-szigetek láncolatáról Szávoszt-Vass Dániel, az ELTE földrajzi doktori iskolájának hallgatója tartott előadást. A parthoz kapcsolt Palotai szigettől a Margit-szigetig szinte egybefüggő szigetláncolat része maga a pesti belváros, illetve a Gellért-hegy után szétterülő Duna-meder zátonyvilága is. A megmaradt szigetsor, a Dunát kísérő zöld sávval együtt Budapest zöld tüdeje, amelynek gyalogos-kerékpáros hidakkal történő összekötése a bécsi Donauinselhez hasonló jelentőségű életminőség javulást hozhat majd, ha egyszer megvalósul.

A további előadások részben már elszakadva a városkép, városképvédelem és településfejlesztés napi problémáitól, történeti esettanulmányokat mutattak be. Géra Eleonóra, az ELTE tanára a 18. századi városi életmód gazdag vízkapcsolatát vázolta fel. A budapesti látképet uraló hidak ugyan még hiányoztak az 1700-as évek városképéből, de a repülő híd, majd a hajóhíd révén a rév a régi Pest-Budának is legfontosabb funkcionális és látványbeli elemét jelentette. Emellett a Duna természetes védelmi vonal is volt, illetve a legkülönfélébb vízigényes szakmák gyűjtőtengelye. Mai szemmel kevésbé tűnik környezetbarátnak, hogy a pesti magisztrátus rendeletben szólította fel a lakókat, hogy a hulladékot az utcákról szállítsák el a Duna-partra. „Cserébe" a part és a víz állandó járványveszélyt jelentett. Elvileg a potenciális veszélyekhez taroztak az árvizek is, bár a 18. század városlakója még sokkal inkább elfogadta a természet szeszélyességét. Az alacsonyan fekvő külvárosokban a csónak éppúgy hozzátartozott a házhoz, mint a cserép vagy az ablak. Az 1838-as árvíz azonban átértékelte a város és a folyó viszonyát, amelyet ettől kezdve az aktív árvízvédelmi szemlélet jellemzett. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy korábban ne lettek volna szabályozó törekvések, inkább a léptékek és a technológiák azok, amelyek a 19. században újak a korábbi évszázadhoz képest.

Erdberger Mais mai beépítettsége. A sötétkék csík a Donaukanal, a világos az egykori szabályozatlan meder.  (forrás: F. Hauer, előadása)
9/13
Erdberger Mais mai beépítettsége. A sötétkék csík a Donaukanal, a világos az egykori szabályozatlan meder. (forrás: F. Hauer, előadása)

Az ármentesítést a vagyon és életbiztonság mellett gazdasági érdekek is motiválták. Egy korai, még inkább látens, mint tudatos gazdasági hatást mutatott be Friedrich Hauer, a bécsi Műszaki Egyetem doktorandusza. Az Erdberger Mais egy veszélyes Duna kanyarulat átvágása után vált szárazulattá. A termékeny földeken a 19. századi Bécs legjelentősebb zöldségeskertje született meg, amely jövedelmezősége okán ellenállt a terjeszkedő város beépítési expanziójának. A parcellákat egészen a 20. század első feléig művelték. A mellette felépülő vágóhíddal együtt ez volt a századfordulós Bécs éléskamrája. Ma itt éri el a Dunát a kelet-nyugati autópálya, amit az elővárosi táj óriási léptékű szürke tömbjei kísérnek.

Nem kevésbé kontrasztos múlt és jelen viszonya a bécsi Duna-szakasz legjelentősebb mellékvize, a Wien folyó mentén, amelyről Pollack Gudrun, az URBWATER fiatal munkatársa számolt be. Bécs számára a Wien folyó történetileg rendkívül fontos városfejlődési alap volt, sok tekintetben fontosabb, mint maga a Duna. Ide települtek a malmok, később, a 19. század elején itt formálódott Bécs első ipari tengelye. A gyárakból és az egyre terjeszkedő lakóövezetekből ideszállított szemét és fekália miatt a folyó olyannyira elszennyeződött, hogy eltűntek a halak a vízéből. Mindemellett a Wien folyó rendkívül változékony vízjárású, akár ezerszeresére is megnőhet a vízhozama, ami rendkívüli árvízkockázatot jelentetett. A Wien folyó szabályozása ezért a Duna szabályozásánál nem csekélyebb mértékben járult hozzá a századforduló nagyvárosi fejlődéséhez. A betonágyba helyezett völgy mind a mai napig több használati zónára oszlik. A folyó megmaradt csapadékvíz elvezetőnek, miközben a városi szennyvizet gyűjtőcsatornák szállítják el. A közlekedési funkció – amely az első elképzelések szerint még hajózható csatornát jelentett volna – a 20. század elején helyérdekű vasútként valósult meg. Az egykori Stadtbahn nyomvonalán ma az U4 metró pályája fut, amelyet a következő években fognak felújítani, a tervek szerint zöld teraszokkal feloldva a Wien folyó kelleténél is mesterségesebb látványát.

Budapestre visszatérve, Martin Pilsitz a BME doktorandusza beszélt az iparosítás, mindenekelőtt a sörgyártás és a Duna kapcsolatáról. Rámutatott, hogy az 1850-es évekig a céhes keretek és a sörgyártás technológiája, valamint a Dunából nyert víz együttesen a pesti belvárosba koncentrálta a sörfőzdéket. 1850 után azonban, a lager típusú sörök térhódításával, előtérbe került Kőbánya, amely állandó hőmérsékletű pincéket tudott kínálni a méreteiben egyre növekvő iparágnak. Nem utolsó sorban az ártézi kutak révén a Duna vízétől is függetlenítette magát a söripar. A gyártás azonban ezután sem tudott végleg elszakadni a folyótól. Egyrészt a hűtéshez még jó ideig a Duna természetes jegét használták, másrészt a keletkező szennyvíz elvezetésére az 19. század végére megépült a kőbányai gyűjtőcsatorna. További kutatás tárgya lehetne, hogy ez a gyűjtőcsatorna miként hatott a nyugat-keleti várostengely kiépülésére.

Összegző előadásában Tamáska Máté Budapest és Bécs dunai városi tájainak összehasonlító téziseit vázolta fel. Rámutatott, hogy a dunai városi táj két szinten értelmezhető. Egyrészt földrajzi értelemben, másrészt társadalmilag, városi térhasználati zónaként. Ha előbbit állítjuk a középpontba, úgy egyértelmű, hogy Bécs és Budapest dunai városi tájai meglehetősen eltérő struktúrát képviselnek, köszönhetően a folyó eltérő topográfiai adottságainak. Miközben Bécstől a középkor óta egyre távolabb került a főmeder, addig Budapesten meglehetősen stabil geomorfológiai alapokra építkezhetett a városparti beépítés. Mikor az 1870-es években a bécsi Duna-medret is stabilizálták, felmerült a lehetősége annak, hogy Budapest mintájára Bécsben is a folyópart váljon az új város főutcájává. A korábbi központtól távol eső terület azonban inkább az ipar, semmint a reprezentatív beépítések számára volt vonzó célpont. Budapest és Bécs ennek ellenére rendelkezik hasonló atmoszférájú vízparti városi terekkel, igaz ezek nem földrajzi, hanem térhasználati okok miatt jöttek létre. A bécsi Donaukanal hasonló módon szeli át a várost, ahogyan a Duna is. Útja során igen sokféle városi zónát fűz egybe, a rekreációs terektől, a modern lakónegyedeken, a századfordulós korzókon át az ipari övezetekig. Nem utolsó sorban ebből a várostengely funkcióból következően mind Bécsben, mind Budapesten igen erőteljes a rakparti forgalom, ami a dunai városi táj talán legtöbb ellentmondást hordozó problémahalmazát generálja.

Budapest zöld folyosója a Duna mentén (forrás: Budapest Duna menti területének fejlesztési tanulmánya)
7/13
Budapest zöld folyosója a Duna mentén (forrás: Budapest Duna menti területének fejlesztési tanulmánya)

Az előadások egyértelművé tették, hogy a Duna és a város kapcsolatának évszázados változásai a tudományos vizsgálatok nem lebecsülendő értékei mellett állandó párbeszédben állnak a 21. század jövőképével, életminőségével. Egy olyan korszakban, amikor a városi életminőség fokmérője egyre több zöld elemet foglal magába, egy olyan adottság, mint a Duna, a város „szelíd versenyképességének" legfontosabb bázisa.

Tamáska Máté


Főszervező: Collegium Hungaricum, Bécsi Magyar Történeti Intézet
Helyszín: A-1020 Wien, Hollandstraße 4.
Időpont: 2014. április 16.
Cím: Donau- Stadt - Landschaften (A dunai városi táj)
Szervezők: Szabó Csaba – Tamáska Máté

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg"

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk