| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Kőnig Tamás levele, válasz a HVG cikkre

1/1

CET

Hirdetés
?>
CET
1/1

CET

Kőnig Tamás levele, válasz a HVG cikkre
Nézőpontok/Kritika

Kőnig Tamás levele, válasz a HVG cikkre

2011.01.17. 09:26

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Kőnig Tamás

Vélemények:
4

Kőnig Tamás levele a HVG 2011. 01. 15-én megjelent cikkével kapcsolatban.

Tisztelt Uraim,

hetilapjuk január 15-i számában érdekes és fontos cikket közöltek a hajdani Közraktárak területén készült kultúrközponttal kapcsolatban. A cikk sokoldalúan tárja fel egy ilyen létesítmény telepítésével, építészeti megfogalmazásával és funkcionalitásával kapcsolatos kérdéseket, mindazonáltal a második bekezdés bizonyos sugallata hozzászólásra késztet.

"Budapest progresszívebb szárnya" valóban évek óta várja az építészeti jeleket, de ezek hiánya nem a "sztárépítészektől tartásra" vezethető vissza.

 

 

 

Az említett nagy nevek közül Egeraat nem panaszkodhat, két fontos és hangsúlyos munkája is elkészült a történeti városban. Az általa jegyzett Városháza-program, és különösen az eredetileg (állítólag) Norman Foster által tervbeöntött Zeppelin nem a "műemlékvédelem köntösébe bújtatott konzevativizmus" miatt került a - szerintem is jogos - támadások kereszttüzébe, hanem a csatlakozó, a város legfontosabb köztereit szinte semmibevevő, és mellesleg egyetlen érvényes szabályozásnak sem megfelelő volta, a belvárost az elviselhetetlenségig terhelő méretei miatt. (Itt most nem foglalkoznék értékes történeti épületek életével, funkcióváltásával, a bontás, vagy átalakítás rengeteg helyen - az Önök lapjában is - elemzett kérdésével.)

"... az Oosterhuis-Lénárt tervezőpáros vitte át a műemlékvédelem köntösébe bújtatott konzevativizmus akadályait." Nekik szerencséjük volt. A pesti oldal utolsó közvetlenül folyóparti kapcsolatú, a rakpart vagy a vasútvonal áthelyezési igénye nélkül is hasznosítható területén, amúgy is évek óta revitalizációra váró házakat építhettek tovább, jó közlekedési kapcsolatokkal, intenzív egyetemi közelséggel, anélkül, hogy az újonnan létrejövő, és karakteresen nagy kubus bármilyen fontos elemet kitakarna, sőt a szűk környezet kifejezetten háttérként viselkedik. Aktuális építtetőjük valóban építeni akart, és látszólag folyamatosan fizetőképes is maradt.

Korábban is készültek erre a területre tervek, olyanok, amelyek a csatlakozó történeti-eklektikus környezethez talán jobban illeszkedő tagoltsággal és részletgazdagsággal oldották meg a feladatot, és nem a "sztárépítészség" hiánya, vagy a "műemlékvédelem köntösébe bújtatott konzevativizmus" miatt nem valósultak meg. (Pl. Rajk Lászlóé.) Az utolsó részletig való pontos átgondoltság az, ami az egyetlen nagyvonalú építészeti gesztusra készülő házat indokolttá tehet. Az alapgesztus ezen az épületen - szemben például a cikkben szintén említett Zaha Hadid belvárosi buborékjával - minden nézőpontból érezhető és látványos, a "szoborszerűség" létrejön, éppen ezért nagyon kínos, és sajnálatosan "hazai" az a kommerciálódást eredményező eseménysor, amely a cikkmellékletben leírt, építés közbeni részletmódosításokkal az alkotó szerinti szerzői jogi problémákhoz vezetett. Ugyancsak kár, hogy "az eredeti tervben szereplő hatalmas beltéri óraszerkezet" mára eltűnt. A nagy magasságú, és gazdagon átlátható belső térből hiányozni fog. (Talán ugyanúgy, ahogyan a Dózsa György út Egeraat házával szembeni oldalán, a Városliget szélén hiányzik az évek alatt le-föl sétáló - és nem esetlegesen telepített, azóta is szoborszerűen álló - óra, az Időkerék.)

 

CET
1/1
CET


 

A fentiek ellenére - vagy éppen ezek miatt is - örüljünk, hogy Oosterhuis háza létrejött, és reméljük, hogy a cikkben felsorolt programelképzelések megvalósulnak, és hosszútávon is fenntarthatóak lesznek, a belföldiek és külföldiek örömére, mellesleg jó példát mutatva arra, hogy a történeti és a természeti környezet, valamint a mindenkori korszerűség nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak.

2011. január 14.

Kőnig Tamás
építész

Az említett cikk itt olvasható.

Vélemények (4)
Garlando
2011.01.18.
05:01

Ha a hazai építészszakma magasabb, sztárépítészekhez hasonló szinvonalon dolgozna, nem kéne a szakmai féltékenységnek eme kifinomult módjával élni..

egy-fo-epitesz
2011.01.17.
19:40

BP ÚJ FŐÉPÍTÉSZE: Kerekes György. Zoboki jelentette be a rádióban... http://klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=121951

anarchitecture
2011.01.17.
18:18

eCET - Lehetőségem volt szintén bent járni a CET-ben. Az a típusú kíváncsiság hajtott, amikor arra számítasz, hogy beleláthatsz a bűvész kalapjába, ahol a csoda lakik. Döbbenetes élmény volt, fájt. Az elszalasztott lehetőségek és a hibás döntések elegye nyomasztó. Megismerni egy primitív bunkó szépségkirálynőt. Azok táborába tartozom, aki nagyon várta ezt a szép, modern, mai, európai, elegáns épületet a Duna partjára. A Millenniumi városrész után megérdemeltünk már valamit. Kecses, légies és még a műemlékekhez is jól nyúl hozzá, mintha nem Magyarországon lennénk. Dicsőítés ennyi! A gyalogos megközelítése méltatlan, gépjárművel a bejutás körülményes körbejárás. Az északi bejárat egy süllyesztő a pincébe. A belső térben kevés volt a GLA, ezért a téglahomlokzatokat elfelejtve új üveg shopfront készült, de a belső ferde vaskos vasbeton alátámasztás ezt gyorsan feledteti. Igazából ezt az egészet visszaérve a földszintre az acélcsarnoksága teszi tönkre. Azt hitted, hogy egy üvegcsarnokba érsz, de ami a leginkább döbbenetes, hogy a várost, a Gellért-hegyet vagy a Dunát sehonnan se látod. Ami kívülről helyes kis háromszög textúra, az belülről őszinte, átláthatatlan vas. Egy buta csarnok mozgólépcsővel és liftbucival. Ekkor még azt hiszed, hogy majd a cet szájánál az a jó nagy buborék majd kárpótol, de nem. Az több szint pure vb. födém. Közelebb hajolva átgondolatlan gagyin kivitelezett csomópontok, kolosszális vasszerkezet és ahhoz pacsmagolt üveg. A tűzoltó meg majd sírva fakad a födém-üvegfal csatlakozásokon. Felérsz a tetőteraszra és az eget is alig látod a vasszerkezettől, de a várost azt végképp nem. Levegőt akkor kapsz először, amikor a Duna parti faterasz csíkra érsz a party sétány mellett, miután három izmos lépcsőfokon lebukdácsoltál. Itt vetheted magad a Dunába szégyenedbe, hogy ejnye mit sikerült ide progresszívózni. Nem a belső téri óra, hanem a belső tér hiányzik, nem a sztárépítész, hanem az építész hiányzik, szívszorító szégyen az egész... PPP-ben nyögjük még 30 évig a 30 milliárdot mindannyian és messziről mutogatjuk a külföldi rokonoknak, hogy milyen szép, de savanyú eCET.

Uhrin Imre
2011.01.20.
06:31

@anarchitecture: Teljes mértékben egyetértek soraiddal! Nagyon sokszor látogattam meg a bontást és az építketést. Még annyival egészíteném ki soraidat, hogy a régi éületet teljesen felesleges volt megtartani, mert nem mutat semmit. Mégegy! Mielőtt ott bármit is csináltak, el kellett volna készíteni a Csepeli és Ráckevei HÉV bevezetését a Kálvin térre.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.