Könyvesház - a huszonegyedik század intellektuális remetéinek

Kicsi, szerény, illeszkedő: pont olyan, amilyennek a könyvet szerető ember elképzeli álmai könyvesházát, ahova elmélyülni, írni, olvasni, előadást hallgatni, kávézni jár. Bemutatjuk Garay Márton 2009-ben készült diplomatervét.    

Környezet

A tervezett épület Vác belvárosában, a főtér és a Duna-parti sétány által közrefogott Katona Lajos utcában található. A csendes, szűk keresztmetszetű utcák, és a környékre jellemző zártsorú beépítés kellemes kisvárosi hangulatot kölcsönöznek a városrésznek. A házak zömében földszint plusz egy emeletesek, a tetőtér általában nincs beépítve. Jól nyomon követhető a beépítés rétegződése: míg az utcai szárny kétszintes, kéttraktusú az utcára merőleges esésű tetővel kialakított tömbök láncolata, addig a hátranyúló, félnyeregtetős udvari szárny általában csak egyszintes kialakítású. Az így létrejövő belső udvarok mindegyike egy-egy külön világot rejt magában.

 

 

Tervezési helyszín

A tervezési helyszín két irányból közelíthető meg: délnyugati oldalon a Katona Lajos utca határolja, északnyugatról a Március 15. tér felől induló múzeum passzázs. A tervezett épület tömege a telket három részre osztja, az így kialakult udvarok mind funkcionálisan, mind építészeti karakterükben, mind nyitottságukban jól elkülönülnek egymástól.

Ahogy a kíváncsi látogató az főtérről indulva fokozatosan feltárja ezeket a tereket, a terek sorolása egyre mélyebb színtérre vezetik őt. A kiindulópont az utca, a tér, a főtér. Ez a köztér, a városnak az az arca, mely a váci képeslapokról visszaköszön, ez az a kép, amely minden Váccal foglalkozó cikket és tanulmányt illusztrál. De a város arca nem csupán e közismert (egyébiránt szépen felújított) térben rejlik. A Március 15. teret elhagyva egy barokk lakóház csehsüveg boltozatos kapualján keresztül pillanthatjuk meg a múzeum passzázst, mely a város forgalmas közteréhez képest egy belső, csendes, külön világ. Igazi kincs, ide nyílik a Memento Mori Kriptamúzeum, a görög templom, amely kiállító térként funkcionál, és egy 1700-as évek közepén épült barokk lakóépület, ami jelenleg üresen áll, de későbbiekben galériának ad majd otthont. Az átkötő passzázs fejlesztése szerves része a Főutca projektnek nevezett városfejlesztési programnak. Az idetévedő érzi, ez még nem a végcél, beljebb még számos felfedeznivaló várja. És nem csalódik.

 

 

Elhaladva a görög templom tekintélyt parancsoló kőfala mellett, egyszer csak kinyílik a tér, és ismét megtelik élettel. Ez a „külső udvar". Vízmedencével, árnyas fával, padokkal és a könyvesház kávézójához kapcsolódó székekkel és asztalokkal. Ám a téren egy kávé mellett megpihenve a látogató automatikusan tovább szemléli a környéket, és megpillantja, hogy a tér nemcsak annyi, amennyit elsőre megmutat magából. A könyvesház homlokzata mentén befelé haladva egy átkötő kapun keresztül érjük el az „előadó udvart". Szabadtéri színpad, kiállítótér, kővel burkolt felületek.

Innét nyílik a könyvesház előadó szárnya, mely egy-egy szabadtéri előadás számára egyfajta „szkénothékeként", háttérépületként szolgálhat, míg a szomszéd épületek sziluettje hátsó díszletévé válik az itt rendezett műsornak, színdarabnak. A legbelső tér a „belső udvar", a többi udvartól lezárt, egyfajta intim tér, mely az épület szerves része. Páció, melyet pihenő felületek, olvasásra és beszélgetésre egyaránt alkalmas utcabútorok öltöztetnek. Burkolatában a zöldfelületek dominálnak, szemben a másik két udvar kőburkolataival. Ide, a könyvesházban megvásárolható könyvek szabadon kivihetők, olvashatók.

A hármas egység nem csupán a telepítés sajátossága, hanem meghatározza az épület funkcióit, belső téralakítását és a helyiségek tájolását is.

 

 

Működés, az épület leírása

A tervezett épület funkciója könyvesház, olyan könyvesbolt, ahol a könyvek eladása és forgalmazása mellett helyet kap még kávézó, előadóterem, olvasó helyiségek, médiatár és szabadtéri színpad.

Funkcionálisan és tömegében három részre tagolható az épület: az utcáról megközelíthető könyvesboltra, a „külső udvarra" tájolt kávézóra és az „előadó udvarra" nyitott előadó szárnyra. Mindhárom rész külön bejárattal bír és egymástól függetlenül is működtethető, mégis a belső terek szerves kapcsolata révén egy épületet alkot.

A könyvesbolt bejárata az épület északnyugati sarkán található, belépve az eladótérbe érkezünk. Balkéz felé nyílik a kávézó, mely egy acél-gipszkarton szerkezetű „forgófallal" leválasztható a könyvesbolttól, a kávézó külön bejárata a „külső udvarra" nyílik. Az eladószárnnyal való beltéri kapcsolatot az olvasó tér biztosítja, melynek harmonikaszerűen kihajtogatható üvegfalai a belső udvart is az épület teljes értékű terévé alakítják át. Az itt található zöldfelület és az utcabútorok lehetőséget teremtenek az olvasásra és elmélyülésre.

Az előadóteremhez külön bejárat és mosdóblokk tartozik, de fontos szempont volt az épületen belüli kapcsolat biztosítása is. Ez a tér mintegy 30 látogatót tud befogadni és színhelyéül szolgálhat író-olvasó találkozóknak, dedikálásoknak, pódiumbeszélgetéseknek, kisebb előadásoknak.

A légterekkel tagolt emeleten a könyvesbolti eladótér „folytatódik", illetve itt kap helyet a vezetőségi iroda és tárgyaló, teakonyhával, mosdóval kiegészülve. A legfelső szinten a médiatár található, ahol hangoskönyveket, zenei lemezeket, médiával kapcsolatos könyveket és folyóiratokat lehet kapni. Kisebb kiülők, teraszok tagolják a koporsófödémmel fedett, helyenként dupla légterű teret, a helyiségbe a belső udvarra néző tetőablakok biztosítják a természetes fényt.

 

 

Szerkezet, felhasznált anyagok

Az épület tartószerkezete monolit vasbeton fal, ez tartja a monolit vasbeton födémeket és koporsófödémet. A homlokzatra – Magyarországon még ritkán alkalmazott, de nyugaton egyre gyakrabban előforduló – telifúgázott, rusztikusra vakolt kézi vetésű téglaburkolat kerül, melyet szerelt  jelleggel rögzítenek a teherhordó falra. Az utcai oldalon, a nyílászárók mellett a téglaburkolat folytonosságát szerelt jellegű fa homlokzatburkolattal oldom. Az épület héjalása állókorcos fémlemezfedés, melyet az alacsony hajlásszögű tetőszakaszokon (kávézó-, olvasószárny) alátét szellőzőpaplanra helyeznek. A belső padlóburkolat az eladótérben ragasztott parketta, az olvasóban – geometriai síkok egységesítése miatt – falappal burkolt álpadló. A kávézóba és az előadóterembe beltéri mészkő burkolat kerül, míg a vizes és a gépészeti helyiségekbe kerámia greslap. A belső falfelületek vakoltak, illetve az alaprajzokon feltűntetett szakaszokon látszóbeton kialakításúak. 

Garay Márton, 2009

Konzulensek:
építész konzulens: Boros Pál DLA
épületszerkezettani konzulens: Takács Lajos
tartószerkezettani konzulens: Cséfalvay Gábor
épületkivitelezési konzulens: Huszár Zsolt
gépész konzulens: Viczai János
villamos konzulens: Vidovszky Ágnes

opponens: Dobos Botond