Könyvtár a hegyek között

"A könyvtárak fejlődtek, de egy dolog állandó: a könyv. A könyv alap mindenhez, mert segít, hogy együtt lehessünk, hogy megosszuk az értékeket." Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Renzo Piano a trentói könyvtárat, amely a trentói egyetem, a város és a tartomány kezdeményezésére és finanszírozásával készült. Ordasi Zsuzsanna írása. 

Renzo Piano könyvtárépülete Trentóban

Renzo Piano már korábban is tervezett könyvtárat: a '70-es években a párizsi Bibliothèque Publique d’Informationt a Pompidou Centre-ben, aztán felújította a New York-i Morgan Library történelmi épületét (2006), valamint ő tervezte a 2016. június 23-án felavatott athéni Stavros Niarchos Kulturális Központ épületét is, amelyben 24 ezer nm területet foglal el a Nemzeti Könyvtár.

A trentói Biblioteca Nazionale a 2013-ban átadott, szintén Renzo Piano tervei szerint készzült MUSE (Museo di Scienze) épülete mellett, a régi ipari negyedben található (ex Cte telep), gyalogosan mintegy 15 perc alatt elérhető a via Verdin található egyetemi komplexumtól. Ezzel a két épülettel is készül Trento arra, hogy 2018-ban Európa egyik kulturális fővárosa legyen. 2018-ra az egyetem bővítését is ide tervezik: újabb előadókat, közösségi tereket építenek, és az egyetemi menza is itt lesz, mindezzel lehetőség nyílik egy új kulturális-tudományos központ kiépülésére.

A város, amely Észak-Olaszország egyik leggyorsabban és legeredményesebben fejlődő városa, egyetemével, az új múzeumával és most a könyvtárral, központja annak a Trento-Rovereto-Bolzano-Merano városok fémjelezte területnek, amely egyre fontosabb helyet vív ki magának a kultúra és a tudomány területén.
Ennek a projektnek a keretében valósult meg 2002-ben Roveretóban a MART (Museo di arte moderna e contemporanea di Trento e Rovereto) Mario Botta és Giulio Andreolli tervei szerint. A 20-21. századi olasz és nemzetközi művészetet állandó és időszaki kiállításokon bemutató hatalmas múzeum, fontos képzőművészeti és építészeti archívum és könyvtár. A Roveretóban található Depero múzeum (Casa d'Arte Futurista Depero) és a Trentóban lévő városi galéria (Galleria Civica) 2013-tól részei ennek a múzeumi egységnek. A MART a vele szorosan együttműködő intézményekkel együtt ma megkerülhetetlen művészeti-kulturális központ mind a helyiek számára, mind nemzetközi vonatkozásban is. Építészeti szempontból kifejezetten érdekes, mert a római Pantheont idéző formájával, ami a centralitást közvetíti, egybefog múzeumot, könyvtárat, archívumot, valamint nyitott és zárt közösségi tereket is. Nemcsak különleges formájával, hanem anyagával is kiválik a városi építészeti környezetből, amit mégsem tör meg, mert a történelmi városmag mentén helyezkedik el.

Hasonló módon a trentói MUSE is a város történelmi központjától távolabb, a volt Michelin gyár és ipari negyed helyén, a természeti környezetbe ágyazva emelkedik az Adige folyó partján a Bondone hegy lábainál. Mellette, szintén Renzo Piano tervei szerint, a 18 épületből álló (300 lakás) modern lakónegyed, a Le Albere épült, amely urbanisztikai kialakításával egyértelműen a múzeumhoz kapcsolódik. A MUSE tervezése során az építész számára meghatározó volt a hegyek formálta táj: épületével a város felett emelkedő hegyek vonulatát idézi. A MUSE és a körülötte létesült lakótelep is a 'zöld építészet' jegyében készült, olyan energiákat használ fel, amelyek a helyszínen adottak. Napenergia a tetőkön elhelyezett napelemek útján, összegyűjtik és hasznosítják az esővizet a fűtés, hűtés és öntözés megoldására, tisztítják a szennyvizet, hogy újra felhasználható legyen. Ezek az épületek minden tekintetben energiatakarékos, környezetkímélő megoldásokat mutatnak. Az építőanyag is a környékről származik, a kő a város felett emelkedő hegyekből, míg a fa a területen lévő erdőkből. A hatalmas üvegtáblák a helyi gyárakban készültek, s alkalmasak arra, hogy megfelelő izoláló falként működjenek a külső és a belső terek között, miközben a transzparencia révén összekötik a külső és a belső világot.

A könyvtár is hasonló elképezelések alapján készült és hasonló megoldásokat mutat. Az épület öt emeletes, s mindennek jut elegendő hely. Beosztásában, a funkciónak való teljes megfeleltetésben közreműködtek a könyvtár leendő dolgozói és használói is. A földszint tágas nyitott közösségi térként funkcionál - alatt hatalmas raktár van -, üvegfala kapcsolatot teremt a természettel, s egyben biztosítja, hogy a fény átjárja az épületet. A világos színek, a bambusz és a polcrendszerek kialakítására alkalmazott környező erdőkből származó fák is világos színűek, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a fény szabadon áramolhasson a térben. A földszinten helyezték el azokat a könyveket, folyóiratokat, újságokat, lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, amelyeket helyben lehet lapozgatni, itt taláhatók a katalógusok és itt állítják ki az új szerzeményeket is. Az első emeleten multimediális tanterem van és a könyvtárosok irodái, míg a másodikon sorakoznak az olvasótermek és még egyéb irodák, valamint egy polifunkcionális előadó. A harmadikon folyatódik a kutatóhelyek sora, ezt az emeletet átjárja a természtes fény, ami a tetőablakokon keresztül jut a belső térbe. A negyedik emeleten a szakolvasók vannak az irodalom, a nyelvészet és a tudományok számára, a kristályüveggel fedett ötödiken a történelemtudomány szakkönyvei találhatók. A monumentális építményben 10 km polcon 340 ezer kötetet helyeztek el, a könyvek közvetlenül elérhetők az olvasók számára a nyitott raktárakban. A Biblioteca Universitaria Centrale di Trento (BUC) egyszerre 430 olvasót tud befogadni. 

Ezen kívül a városban még működik egy ifjúsági könyvtár és a Vigilianum, az egyházmegyei könyvtár. Három intézmény, amelyek a városnak a tudomány és a kultúra iránti elkötelezettségét mutatják, jegyezte meg a polgármester, Alessandro Andreatta az új könyvtárat avató beszédében: "a tudás helye, találkozóhely a humán és reál tudományok és kultúrák, a múlt és a jelen között."

Ordasi Zsuzsanna