Nézőpontok/Vélemény

Korlátok közt a vasút felett – az év hídjai 2023

1/32

A Keleti pályaudvar mögötti egykori "százlábú híd", azaz tucatnyi pilléren álló vasbeton gerendahíd utódja 2014-ben épült. Immár egyetlen, 85 méteres nyílással hidalja át a vágányokat.

A három főtartós hídból elsőként az északi oldal épült meg, két ívvel. Ezt követte az asszimetrikus déli oldal, amit a hídfő mögötti területről, részben az északi hídrészen végigfutó sínen toltak a helyére, majd a két szerkezetet végleg összekapcsolták.

A híd főtartói, és a mellette álló, új Puskás Ferenc stadion. A hatalmas terhet viselő új hídfők alapozását az alatta mindössze 11 méterrel futó kettes metró alagútjai tették különlegessé.

Salgótarján déli szélén 2005-ben épült a maga nemében úttörő ívhíd, hazánkban elsőként befelé dőlő, azaz kosárfül elrendezésű főtartókkal, amelyek egymást merevítik.

A 36 méteres nyílású híd főtervezője Pál Gábor volt, aki nem csak a híd erőjátékára, de a külső megjelenésére is gondot fordított. A kosárfül, mint alapvető forma egy évvel később, a Pentele híd 308 méteres nyílásánál is bizonyított.

Az immár 18 éves híd ma is hibátlan állapotban van, a vörös festése több hasonló társával egyetemben, a napsugárzás hatására magenta színűvé változott.

A jelöltek mezőnyének legrégebbi és legkisebb tagja a Drégelypalánk szélén álló téglaboltozatos közúti híd.

Az 1909-ben átadott, egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV vonalán több hasonló híd is épült. A jó állapotú boltozat még nem kapott alapvető felújítást, látható rajta a széntüzelésű gőzmozdonyok nyoma.

A több mint száz éves híd eredeti korlátjait a közúti előírásoknak megfelelő, vasbetonba ágyazott szalagkorlát váltotta fel.

A békéscsabai vasútállomás felújításakor a még a gőzmozdonyok korábban épült híd helyén egy egy méterrel magasabb szerkezetre volt szükség. Az új, ferdekábeles híd két 59 méteres nyílása alatt zavartalanul elférnek a vágányok villamos űrszelvényei.

A híd különlegessége, hogy a fő tartógerendái nem az út, hanem a 25 centivel magasabb járda alatt vannak, így a hídszerkezet magassága ennyivel kisebb, alig egy méter lehetett. Az útpályát hordozó kereszttartók a két járda közé süllyesztve sorakoznak.

Az új híd, mindössze egy méteres szerkezeti magasságával alig igényelt meredekebb felhajtókat a régihez képest. Jobbra az állomás egykori víztornya.

Körmend vasútállomásának keleti szélén közel tíz éve áll az új gyalogoshíd, amely nemcsak az állomási peronok elérését segíti, de az összes vágány fölött áthaladva a város két területét is összeköti.

A mintegy kilencven méter hosszú, három nyílású híd pályája egyetlen darabból áll, acél I tartók közé helyezett vasbeton pályalemezzel. A két nagyobb, 27 és 39 méteres nyílását acél ívek merevítik.

A téli síkosság kivédése kiemelt szempont volt, ezért a lépcsők mind tetőt kaptak, de a hídnyílásokat is méretezték egy esetleges későbbi lefedésre. A megépült változatban viszont a vasbeton járófelületbe épített fűtés tartja távol a jeget.

A budapesti fogaskerekű vasút Széchényi-hegyi végállomása előtt áll az Agancs út 6,7 méter nyílású hídja. Az eredeti, elkorrodált vasbeton lemezes felszerkezetét 2004-ben a Hídtechnika Kf.t szakemberei vasbeton dongaboltozatra cserélték.

A megújult híd az 1920-as évek helyi építészetét idéző korlátokat és felújított kőburkolatot kapott. Közel húsz év után is remek állapotban van.

A székesfehérvári vasútállomáson épülő gyalogos felüljárónak nem volt előzménye, a peronok jobb eléréséhez épült, déli folytatása pedig a város fejlődő déli területeit is könnyebben elérhetővé teszi.

Az új felüljáró 210 méteres hossza alapján akár egy Tisza-híd is lehetne. Itt a hatalmas vasútállomás 28 vágányának, és az üzemi terület egy részének áthidalásához volt szükség ekkora méretre.

A híd peronos vágányok feletti nyílásai még lapos vasbeton lemezből állnak, a rá támaszkodó esővédő tetővel. A tehervágányok fölötti, nagyobb nyílásokban azonban a tető is teherviselő elem, a rácsos acélszerkezet felső öveként.

Kaposvár új legmagasabb építménye a vasútállomás feletti gyalogoshíd ötven méteres pilonja. A hosszú szakaszon egyenes, majd kanyarodó útpálya méretezése a hőtágulás és a földrengésbiztonság számításakor is különleges feladat volt.

A komáromi Duna-híd folytatásában, a vasútállomás vágányait szintén egy ívelt főtartójú, rácsos acélhíd keresztezi.

Erről a hídról sajnos semmilyen adat nem lelhető fel, csak a dunai nyílásoknál láthatóan nagyobb szélessége, és csavarkötésű csomópontjai utalnak arra, hogy az elmúlt néhány évtized standardjai szerint épült.

A híd festése és szép kandeláberei, amelyek a 2006-ra befejeződött felújítása óta szolgálnak, hasonlóak a szomszédos dunai Erzsébet hídéhoz.

Hatvan város központjában 2015-ben készült el a 3-as és 21-es főutak körforgalma, aminek egyik ága a városi vasútállomás felett is áthalad. A töltésre emelt, összetett csomópontban egy nagy és négy kisebb híd épült.

A vasút fölötti hídszakasz egyetlen, íves főtartóval épült, hosszirányban is kanyarodó nyílása egyedülálló a hazai hídépítésben.

A helyszíni adottságokhoz igazodó, bonyolult vonalvezetésű híd pályáján változó sávkiosztással, alatta is kötött űrszelvényekkel maximálisan kihasználta a három dimenzióban tervezés lehetőségeit.

A híd körüli park, és a rajta átvezetett kerékpárút áthalad a körforgalom közepe alatt. A tervező szerint medve formájú vasbeton kerethidak legnagyobb nyílása 18 méter.

A 2023. évi Év hídja díjat végül a legújabban elkészült miskolci Y-híd nyerte. Az idén átadott, nevéhez méltóan Y formájú felüljáró a városi elágazó vasútállomás vágányait három helyen is keresztezi.

Hogy a felhajtók ágai a lehető legrövidebbek legyenek, a híd a vasúti űrszelvények keresztezése után azonnal lejteni kezd, és az útkereszteződést már ferdén, de még az átmenet domború lekerekítésében éri el, még a hatvani hídnál is összetettebb alakkal.

A helyszínen öntött monolit, és előre gyártott vasbeton gerendás hídrészek találkozása. A teljes híd valójában egy monolit vasbeton szerkezetből és a három, hozzá csatlakozó, egyszerűbb gerendahídból áll össze.

A híd egyes szakaszainak hossza a téli és nyári hőmérsékletük szerint akár 6-7 centimétert is változhat. Mindez remekül megfigyelhető a keleti járda lépcsőfordulója melletti hídsarun.

?>
A Keleti pályaudvar mögötti egykori "százlábú híd", azaz tucatnyi pilléren álló vasbeton gerendahíd utódja 2014-ben épült. Immár egyetlen, 85 méteres nyílással hidalja át a vágányokat.
?>
A három főtartós hídból elsőként az északi oldal épült meg, két ívvel. Ezt követte az asszimetrikus déli oldal, amit a hídfő mögötti területről, részben az északi hídrészen végigfutó sínen toltak a helyére, majd a két szerkezetet végleg összekapcsolták.
?>
A híd főtartói, és a mellette álló, új Puskás Ferenc stadion. A hatalmas terhet viselő új hídfők alapozását az alatta mindössze 11 méterrel futó kettes metró alagútjai tették különlegessé.
?>
Salgótarján déli szélén 2005-ben épült a maga nemében úttörő ívhíd, hazánkban elsőként befelé dőlő, azaz kosárfül elrendezésű főtartókkal, amelyek egymást merevítik.
?>
A 36 méteres nyílású híd főtervezője Pál Gábor volt, aki nem csak a híd erőjátékára, de a külső megjelenésére is gondot fordított. A kosárfül, mint alapvető forma egy évvel később, a Pentele híd 308 méteres nyílásánál is bizonyított.
?>
Az immár 18 éves híd ma is hibátlan állapotban van, a vörös festése több hasonló társával egyetemben, a napsugárzás hatására magenta színűvé változott.
?>
A jelöltek mezőnyének legrégebbi és legkisebb tagja a Drégelypalánk szélén álló téglaboltozatos közúti híd.
?>
Az 1909-ben átadott, egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV vonalán több hasonló híd is épült. A jó állapotú boltozat még nem kapott alapvető felújítást, látható rajta a széntüzelésű gőzmozdonyok nyoma.
?>
A több mint száz éves híd eredeti korlátjait a közúti előírásoknak megfelelő, vasbetonba ágyazott szalagkorlát váltotta fel.
?>
A békéscsabai vasútállomás felújításakor a még a gőzmozdonyok korábban épült híd helyén egy egy méterrel magasabb szerkezetre volt szükség. Az új, ferdekábeles híd két 59 méteres nyílása alatt zavartalanul elférnek a vágányok villamos űrszelvényei.
?>
A híd különlegessége, hogy a fő tartógerendái nem az út, hanem a 25 centivel magasabb járda alatt vannak, így a hídszerkezet magassága ennyivel kisebb, alig egy méter lehetett. Az útpályát hordozó kereszttartók a két járda közé süllyesztve sorakoznak.
?>
Az új híd, mindössze egy méteres szerkezeti magasságával alig igényelt meredekebb felhajtókat a régihez képest. Jobbra az állomás egykori víztornya.
?>
Körmend vasútállomásának keleti szélén közel tíz éve áll az új gyalogoshíd, amely nemcsak az állomási peronok elérését segíti, de az összes vágány fölött áthaladva a város két területét is összeköti.
?>
A mintegy kilencven méter hosszú, három nyílású híd pályája egyetlen darabból áll, acél I tartók közé helyezett vasbeton pályalemezzel. A két nagyobb, 27 és 39 méteres nyílását acél ívek merevítik.
?>
A téli síkosság kivédése kiemelt szempont volt, ezért a lépcsők mind tetőt kaptak, de a hídnyílásokat is méretezték egy esetleges későbbi lefedésre. A megépült változatban viszont a vasbeton járófelületbe épített fűtés tartja távol a jeget.
?>
A budapesti fogaskerekű vasút Széchényi-hegyi végállomása előtt áll az Agancs út 6,7 méter nyílású hídja. Az eredeti, elkorrodált vasbeton lemezes felszerkezetét 2004-ben a Hídtechnika Kf.t szakemberei vasbeton dongaboltozatra cserélték.
?>
A megújult híd az 1920-as évek helyi építészetét idéző korlátokat és felújított kőburkolatot kapott. Közel húsz év után is remek állapotban van.
?>
A székesfehérvári vasútállomáson épülő gyalogos felüljárónak nem volt előzménye, a peronok jobb eléréséhez épült, déli folytatása pedig a város fejlődő déli területeit is könnyebben elérhetővé teszi.
?>
Az új felüljáró 210 méteres hossza alapján akár egy Tisza-híd is lehetne. Itt a hatalmas vasútállomás 28 vágányának, és az üzemi terület egy részének áthidalásához volt szükség ekkora méretre.
?>
A híd peronos vágányok feletti nyílásai még lapos vasbeton lemezből állnak, a rá támaszkodó esővédő tetővel. A tehervágányok fölötti, nagyobb nyílásokban azonban a tető is teherviselő elem, a rácsos acélszerkezet felső öveként.
?>
Kaposvár új legmagasabb építménye a vasútállomás feletti gyalogoshíd ötven méteres pilonja. A hosszú szakaszon egyenes, majd kanyarodó útpálya méretezése a hőtágulás és a földrengésbiztonság számításakor is különleges feladat volt.
?>
A komáromi Duna-híd folytatásában, a vasútállomás vágányait szintén egy ívelt főtartójú, rácsos acélhíd keresztezi.
?>
Erről a hídról sajnos semmilyen adat nem lelhető fel, csak a dunai nyílásoknál láthatóan nagyobb szélessége, és csavarkötésű csomópontjai utalnak arra, hogy az elmúlt néhány évtized standardjai szerint épült.
?>
A híd festése és szép kandeláberei, amelyek a 2006-ra befejeződött felújítása óta szolgálnak, hasonlóak a szomszédos dunai Erzsébet hídéhoz.
?>
Hatvan város központjában 2015-ben készült el a 3-as és 21-es főutak körforgalma, aminek egyik ága a városi vasútállomás felett is áthalad. A töltésre emelt, összetett csomópontban egy nagy és négy kisebb híd épült.
?>
A vasút fölötti hídszakasz egyetlen, íves főtartóval épült, hosszirányban is kanyarodó nyílása egyedülálló a hazai hídépítésben.
?>
A helyszíni adottságokhoz igazodó, bonyolult vonalvezetésű híd pályáján változó sávkiosztással, alatta is kötött űrszelvényekkel maximálisan kihasználta a három dimenzióban tervezés lehetőségeit.
?>
A híd körüli park, és a rajta átvezetett kerékpárút áthalad a körforgalom közepe alatt. A tervező szerint medve formájú vasbeton kerethidak legnagyobb nyílása 18 méter.
?>
A 2023. évi Év hídja díjat végül a legújabban elkészült miskolci Y-híd nyerte. Az idén átadott, nevéhez méltóan Y formájú felüljáró a városi elágazó vasútállomás vágányait három helyen is keresztezi.
?>
Hogy a felhajtók ágai a lehető legrövidebbek legyenek, a híd a vasúti űrszelvények keresztezése után azonnal lejteni kezd, és az útkereszteződést már ferdén, de még az átmenet domború lekerekítésében éri el, még a hatvani hídnál is összetettebb alakkal.
?>
A helyszínen öntött monolit, és előre gyártott vasbeton gerendás hídrészek találkozása. A teljes híd valójában egy monolit vasbeton szerkezetből és a három, hozzá csatlakozó, egyszerűbb gerendahídból áll össze.
?>
A híd egyes szakaszainak hossza a téli és nyári hőmérsékletük szerint akár 6-7 centimétert is változhat. Mindez remekül megfigyelhető a keleti járda lépcsőfordulója melletti hídsarun.
1/32

A Keleti pályaudvar mögötti egykori "százlábú híd", azaz tucatnyi pilléren álló vasbeton gerendahíd utódja 2014-ben épült. Immár egyetlen, 85 méteres nyílással hidalja át a vágányokat.

A három főtartós hídból elsőként az északi oldal épült meg, két ívvel. Ezt követte az asszimetrikus déli oldal, amit a hídfő mögötti területről, részben az északi hídrészen végigfutó sínen toltak a helyére, majd a két szerkezetet végleg összekapcsolták.

A híd főtartói, és a mellette álló, új Puskás Ferenc stadion. A hatalmas terhet viselő új hídfők alapozását az alatta mindössze 11 méterrel futó kettes metró alagútjai tették különlegessé.

Salgótarján déli szélén 2005-ben épült a maga nemében úttörő ívhíd, hazánkban elsőként befelé dőlő, azaz kosárfül elrendezésű főtartókkal, amelyek egymást merevítik.

A 36 méteres nyílású híd főtervezője Pál Gábor volt, aki nem csak a híd erőjátékára, de a külső megjelenésére is gondot fordított. A kosárfül, mint alapvető forma egy évvel később, a Pentele híd 308 méteres nyílásánál is bizonyított.

Az immár 18 éves híd ma is hibátlan állapotban van, a vörös festése több hasonló társával egyetemben, a napsugárzás hatására magenta színűvé változott.

A jelöltek mezőnyének legrégebbi és legkisebb tagja a Drégelypalánk szélén álló téglaboltozatos közúti híd.

Az 1909-ben átadott, egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV vonalán több hasonló híd is épült. A jó állapotú boltozat még nem kapott alapvető felújítást, látható rajta a széntüzelésű gőzmozdonyok nyoma.

A több mint száz éves híd eredeti korlátjait a közúti előírásoknak megfelelő, vasbetonba ágyazott szalagkorlát váltotta fel.

A békéscsabai vasútállomás felújításakor a még a gőzmozdonyok korábban épült híd helyén egy egy méterrel magasabb szerkezetre volt szükség. Az új, ferdekábeles híd két 59 méteres nyílása alatt zavartalanul elférnek a vágányok villamos űrszelvényei.

A híd különlegessége, hogy a fő tartógerendái nem az út, hanem a 25 centivel magasabb járda alatt vannak, így a hídszerkezet magassága ennyivel kisebb, alig egy méter lehetett. Az útpályát hordozó kereszttartók a két járda közé süllyesztve sorakoznak.

Az új híd, mindössze egy méteres szerkezeti magasságával alig igényelt meredekebb felhajtókat a régihez képest. Jobbra az állomás egykori víztornya.

Körmend vasútállomásának keleti szélén közel tíz éve áll az új gyalogoshíd, amely nemcsak az állomási peronok elérését segíti, de az összes vágány fölött áthaladva a város két területét is összeköti.

A mintegy kilencven méter hosszú, három nyílású híd pályája egyetlen darabból áll, acél I tartók közé helyezett vasbeton pályalemezzel. A két nagyobb, 27 és 39 méteres nyílását acél ívek merevítik.

A téli síkosság kivédése kiemelt szempont volt, ezért a lépcsők mind tetőt kaptak, de a hídnyílásokat is méretezték egy esetleges későbbi lefedésre. A megépült változatban viszont a vasbeton járófelületbe épített fűtés tartja távol a jeget.

A budapesti fogaskerekű vasút Széchényi-hegyi végállomása előtt áll az Agancs út 6,7 méter nyílású hídja. Az eredeti, elkorrodált vasbeton lemezes felszerkezetét 2004-ben a Hídtechnika Kf.t szakemberei vasbeton dongaboltozatra cserélték.

A megújult híd az 1920-as évek helyi építészetét idéző korlátokat és felújított kőburkolatot kapott. Közel húsz év után is remek állapotban van.

A székesfehérvári vasútállomáson épülő gyalogos felüljárónak nem volt előzménye, a peronok jobb eléréséhez épült, déli folytatása pedig a város fejlődő déli területeit is könnyebben elérhetővé teszi.

Az új felüljáró 210 méteres hossza alapján akár egy Tisza-híd is lehetne. Itt a hatalmas vasútállomás 28 vágányának, és az üzemi terület egy részének áthidalásához volt szükség ekkora méretre.

A híd peronos vágányok feletti nyílásai még lapos vasbeton lemezből állnak, a rá támaszkodó esővédő tetővel. A tehervágányok fölötti, nagyobb nyílásokban azonban a tető is teherviselő elem, a rácsos acélszerkezet felső öveként.

Kaposvár új legmagasabb építménye a vasútállomás feletti gyalogoshíd ötven méteres pilonja. A hosszú szakaszon egyenes, majd kanyarodó útpálya méretezése a hőtágulás és a földrengésbiztonság számításakor is különleges feladat volt.

A komáromi Duna-híd folytatásában, a vasútállomás vágányait szintén egy ívelt főtartójú, rácsos acélhíd keresztezi.

Erről a hídról sajnos semmilyen adat nem lelhető fel, csak a dunai nyílásoknál láthatóan nagyobb szélessége, és csavarkötésű csomópontjai utalnak arra, hogy az elmúlt néhány évtized standardjai szerint épült.

A híd festése és szép kandeláberei, amelyek a 2006-ra befejeződött felújítása óta szolgálnak, hasonlóak a szomszédos dunai Erzsébet hídéhoz.

Hatvan város központjában 2015-ben készült el a 3-as és 21-es főutak körforgalma, aminek egyik ága a városi vasútállomás felett is áthalad. A töltésre emelt, összetett csomópontban egy nagy és négy kisebb híd épült.

A vasút fölötti hídszakasz egyetlen, íves főtartóval épült, hosszirányban is kanyarodó nyílása egyedülálló a hazai hídépítésben.

A helyszíni adottságokhoz igazodó, bonyolult vonalvezetésű híd pályáján változó sávkiosztással, alatta is kötött űrszelvényekkel maximálisan kihasználta a három dimenzióban tervezés lehetőségeit.

A híd körüli park, és a rajta átvezetett kerékpárút áthalad a körforgalom közepe alatt. A tervező szerint medve formájú vasbeton kerethidak legnagyobb nyílása 18 méter.

A 2023. évi Év hídja díjat végül a legújabban elkészült miskolci Y-híd nyerte. Az idén átadott, nevéhez méltóan Y formájú felüljáró a városi elágazó vasútállomás vágányait három helyen is keresztezi.

Hogy a felhajtók ágai a lehető legrövidebbek legyenek, a híd a vasúti űrszelvények keresztezése után azonnal lejteni kezd, és az útkereszteződést már ferdén, de még az átmenet domború lekerekítésében éri el, még a hatvani hídnál is összetettebb alakkal.

A helyszínen öntött monolit, és előre gyártott vasbeton gerendás hídrészek találkozása. A teljes híd valójában egy monolit vasbeton szerkezetből és a három, hozzá csatlakozó, egyszerűbb gerendahídból áll össze.

A híd egyes szakaszainak hossza a téli és nyári hőmérsékletük szerint akár 6-7 centimétert is változhat. Mindez remekül megfigyelhető a keleti járda lépcsőfordulója melletti hídsarun.

Nézőpontok/Vélemény

Korlátok közt a vasút felett – az év hídjai 2023

2023.05.14. 13:40
1/32

A Keleti pályaudvar mögötti egykori "százlábú híd", azaz tucatnyi pilléren álló vasbeton gerendahíd utódja 2014-ben épült. Immár egyetlen, 85 méteres nyílással hidalja át a vágányokat.

A három főtartós hídból elsőként az északi oldal épült meg, két ívvel. Ezt követte az asszimetrikus déli oldal, amit a hídfő mögötti területről, részben az északi hídrészen végigfutó sínen toltak a helyére, majd a két szerkezetet végleg összekapcsolták.

A híd főtartói, és a mellette álló, új Puskás Ferenc stadion. A hatalmas terhet viselő új hídfők alapozását az alatta mindössze 11 méterrel futó kettes metró alagútjai tették különlegessé.

Salgótarján déli szélén 2005-ben épült a maga nemében úttörő ívhíd, hazánkban elsőként befelé dőlő, azaz kosárfül elrendezésű főtartókkal, amelyek egymást merevítik.

A 36 méteres nyílású híd főtervezője Pál Gábor volt, aki nem csak a híd erőjátékára, de a külső megjelenésére is gondot fordított. A kosárfül, mint alapvető forma egy évvel később, a Pentele híd 308 méteres nyílásánál is bizonyított.

Az immár 18 éves híd ma is hibátlan állapotban van, a vörös festése több hasonló társával egyetemben, a napsugárzás hatására magenta színűvé változott.

A jelöltek mezőnyének legrégebbi és legkisebb tagja a Drégelypalánk szélén álló téglaboltozatos közúti híd.

Az 1909-ben átadott, egykori Duna–Ipolyvölgyi HÉV vonalán több hasonló híd is épült. A jó állapotú boltozat még nem kapott alapvető felújítást, látható rajta a széntüzelésű gőzmozdonyok nyoma.

A több mint száz éves híd eredeti korlátjait a közúti előírásoknak megfelelő, vasbetonba ágyazott szalagkorlát váltotta fel.

A békéscsabai vasútállomás felújításakor a még a gőzmozdonyok korábban épült híd helyén egy egy méterrel magasabb szerkezetre volt szükség. Az új, ferdekábeles híd két 59 méteres nyílása alatt zavartalanul elférnek a vágányok villamos űrszelvényei.

A híd különlegessége, hogy a fő tartógerendái nem az út, hanem a 25 centivel magasabb járda alatt vannak, így a hídszerkezet magassága ennyivel kisebb, alig egy méter lehetett. Az útpályát hordozó kereszttartók a két járda közé süllyesztve sorakoznak.

Az új híd, mindössze egy méteres szerkezeti magasságával alig igényelt meredekebb felhajtókat a régihez képest. Jobbra az állomás egykori víztornya.

Körmend vasútállomásának keleti szélén közel tíz éve áll az új gyalogoshíd, amely nemcsak az állomási peronok elérését segíti, de az összes vágány fölött áthaladva a város két területét is összeköti.

A mintegy kilencven méter hosszú, három nyílású híd pályája egyetlen darabból áll, acél I tartók közé helyezett vasbeton pályalemezzel. A két nagyobb, 27 és 39 méteres nyílását acél ívek merevítik.

A téli síkosság kivédése kiemelt szempont volt, ezért a lépcsők mind tetőt kaptak, de a hídnyílásokat is méretezték egy esetleges későbbi lefedésre. A megépült változatban viszont a vasbeton járófelületbe épített fűtés tartja távol a jeget.

A budapesti fogaskerekű vasút Széchényi-hegyi végállomása előtt áll az Agancs út 6,7 méter nyílású hídja. Az eredeti, elkorrodált vasbeton lemezes felszerkezetét 2004-ben a Hídtechnika Kf.t szakemberei vasbeton dongaboltozatra cserélték.

A megújult híd az 1920-as évek helyi építészetét idéző korlátokat és felújított kőburkolatot kapott. Közel húsz év után is remek állapotban van.

A székesfehérvári vasútállomáson épülő gyalogos felüljárónak nem volt előzménye, a peronok jobb eléréséhez épült, déli folytatása pedig a város fejlődő déli területeit is könnyebben elérhetővé teszi.

Az új felüljáró 210 méteres hossza alapján akár egy Tisza-híd is lehetne. Itt a hatalmas vasútállomás 28 vágányának, és az üzemi terület egy részének áthidalásához volt szükség ekkora méretre.

A híd peronos vágányok feletti nyílásai még lapos vasbeton lemezből állnak, a rá támaszkodó esővédő tetővel. A tehervágányok fölötti, nagyobb nyílásokban azonban a tető is teherviselő elem, a rácsos acélszerkezet felső öveként.

Kaposvár új legmagasabb építménye a vasútállomás feletti gyalogoshíd ötven méteres pilonja. A hosszú szakaszon egyenes, majd kanyarodó útpálya méretezése a hőtágulás és a földrengésbiztonság számításakor is különleges feladat volt.

A komáromi Duna-híd folytatásában, a vasútállomás vágányait szintén egy ívelt főtartójú, rácsos acélhíd keresztezi.

Erről a hídról sajnos semmilyen adat nem lelhető fel, csak a dunai nyílásoknál láthatóan nagyobb szélessége, és csavarkötésű csomópontjai utalnak arra, hogy az elmúlt néhány évtized standardjai szerint épült.

A híd festése és szép kandeláberei, amelyek a 2006-ra befejeződött felújítása óta szolgálnak, hasonlóak a szomszédos dunai Erzsébet hídéhoz.

Hatvan város központjában 2015-ben készült el a 3-as és 21-es főutak körforgalma, aminek egyik ága a városi vasútállomás felett is áthalad. A töltésre emelt, összetett csomópontban egy nagy és négy kisebb híd épült.

A vasút fölötti hídszakasz egyetlen, íves főtartóval épült, hosszirányban is kanyarodó nyílása egyedülálló a hazai hídépítésben.

A helyszíni adottságokhoz igazodó, bonyolult vonalvezetésű híd pályáján változó sávkiosztással, alatta is kötött űrszelvényekkel maximálisan kihasználta a három dimenzióban tervezés lehetőségeit.

A híd körüli park, és a rajta átvezetett kerékpárút áthalad a körforgalom közepe alatt. A tervező szerint medve formájú vasbeton kerethidak legnagyobb nyílása 18 méter.

A 2023. évi Év hídja díjat végül a legújabban elkészült miskolci Y-híd nyerte. Az idén átadott, nevéhez méltóan Y formájú felüljáró a városi elágazó vasútállomás vágányait három helyen is keresztezi.

Hogy a felhajtók ágai a lehető legrövidebbek legyenek, a híd a vasúti űrszelvények keresztezése után azonnal lejteni kezd, és az útkereszteződést már ferdén, de még az átmenet domború lekerekítésében éri el, még a hatvani hídnál is összetettebb alakkal.

A helyszínen öntött monolit, és előre gyártott vasbeton gerendás hídrészek találkozása. A teljes híd valójában egy monolit vasbeton szerkezetből és a három, hozzá csatlakozó, egyszerűbb gerendahídból áll össze.

A híd egyes szakaszainak hossza a téli és nyári hőmérsékletük szerint akár 6-7 centimétert is változhat. Mindez remekül megfigyelhető a keleti járda lépcsőfordulója melletti hídsarun.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.