Nézőpontok/Kritika

Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között

1/2

Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között borító

?>
Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között borító
?>
Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között borító
1/2

Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között borító

Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között
Nézőpontok/Kritika

Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között

2016.01.15. 09:02

Cikkinfó

Szerzők:
Körmendy Imre

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Körner Zsuzsa

2004 tavasza óta az urbanisztikai könyvek olvasói immár az ötödik (ill. hatodik) Körner Zsuzsa művet vehetik a kezükbe. Most A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között címen jelent meg legújabb kötete, melyben városépítés háromnegyed évszázadának történetét bontja ki. Körmendy Imre recenziója. 

Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között
BME Urbanisztikai Tanszék, 2015
(Könyvbemutató: FUGA Budapesti Építészeti Központ, 2016. január 12.)


A számítás „bizonytalanságát" az okozza, hogy a szerző maga is inkább „könyvecskének" nevezi az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal Egyesület részére írt 66 lapos művet, A budapesti bérházépítés aranykora c. kiadványt.

A most megjelent mű logikus folytatása, újabb állomása az írói életműnek, ami a talán kevésbé ismert Urbanisztikai Füzetek második kötetével, A városrendezési szabályozások története Magyarországon c. művel vette kezdetét 2004-ben, majd még ugyanebben az évben A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850 -1945 között c. kötettel folytatódott, s további állomásai A telepszerű lakásépítés nemzetközi és hazai története 1945-től napjainkig 2006-ban, a Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok 2010-ben s a már említett könyvecske 2015-ben. Egyenes folytatás és egyértelmű előrelépés: az első műben a szerző (társával, Nagy Mártával – aki később még egy művében volt alkotótársa) a városrendezési szabályozás hazai történetével foglalkozva még egyértelmű elhatárolást tett, s a szabályozásnak a várost ténylegesen alakító tervi megoldásaira koncentrált, azaz a megvalósult tervekre. A II. világháború előtti telepszerű lakásépítés feldolgozásában már érinti a társadalmi és gazdasági összefüggéseket is, a mostani műben pedig már a szabályzatokban, jogi előírásokban történő változásokat, a társadalmi és szakmai küzdelmeket, valamint a térképeken és felvételeken érzékelhető konkrét megvalósulásokat együttesen, komplexitásukban tárja az olvasó elé.

A könyvekben megnyilvánuló életút töretlennek és folyamatosan építkezőnek tűnik: elsőként a közterületek alakulásával és – többnyire - az új beépítésre kijelölt területekkel foglalkozott, majd a nagy lakásépítési akciókkal, továbblépve a városi háztípusokkal, e kötetben meg ezt a felhalmozott tudást mintegy egyesítve - és reagálva napjaink egyik évtizedek óta sarkalatos kérdésére, a városmegújításra - komplex ismeretekkel gazdagítja az olvasót.

Körner Zsuzsa művei nem könnyű olvasmányok – ahogy ez sem az: hihetetlen adatbőséggel szembesül, aki veszi a fáradságot, hogy elmélyedjen benne. Jeles alkotók, a szakma úttörői, kiváló művelői kerülhetnek be a mű által a magyar szakmai közismeretbe (pl. az ismert Camillo Sitte tucatnyi kortársa), városok kerülhetnek fel ismeretünk horizontjára (köztük eddig „elkerült" vidékek Svéd- és Finnországtól Skóciáig és Csehországig és kisebb települések is), gazdagodhat tudásunk a társadalmi – szakmai harcokkal, törekvésekkel, divatokkal, egy-egy népszerű szakembert követő iskolákkal; újra kell gondolnunk eddigi rögzült ismereteinket, evidenciákat. A szerző izgalmas ismereteit, felfedezésszámba menő információit elrejti a szövegben: úgy ír le egy-egy újdonságot – pl. a városi tömb átalakulásával kapcsolatban (hogy annak átalakulása nem Amszterdamhoz köthető, hanem más városhoz, ahol a folyamat majd’ 30 évvel korábban megkezdődött) – egy röpke bekezdés egyik mondatában, mintha az magától értetődő lenne, bárki belebotolhatna. Azt a folyamatot, ahogy a korábban létező (helyi) építési szabályzat, valamint az ettől csaknem független szabályozási és egyben beépítési terv „egymásra találnak", összekapcsolódnak, integrálódnak vagy legalább valamiféle közelítésbe kezdenek talán néven se nevezve mutatja be a könyv.

Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között borító
2/2
Körner Zsuzsa: A történeti városszövet megújulása 1870 és 1940 között borító






A könyv nagy értéke és érdekessége: egy lényeges, de mégis az egészhez képest részletnek látszó városi elem, a városszövet (tömb, a telkek beépítése) tanulmányozása kapcsán kibontja szinte az egész szakma, a városépítés igen izgalmas időszakának, majd’ háromnegyed évszázadának történetét, jelentős problémáit, jobbító törekvéseit, amelyek napjaink gyakorlatára is tanulságul szolgálnak, szolgálhatnának – ha várospolitikusok, tisztviselők, beruházók és tervezők okulnának ezekből. A szerző ugyanakkor kellően óvatos is: megemlíti, valamelyest utal rá, de nem fejti ki a modernizmus erőteljes hatását, amit a „tömb dekonstrukciója" néven nevez a szakma. A könyvnek ez – megítélésem szerint – nem hibája, hanem érdeme. Ennek tárgyalása ugyanis szétfeszítette, parttalanná tette volna a művet, mint ahogy a valóságban ez az elv szétzilálta magát a várost is.

Hazánkon kívül 13 országba repít el a szerző, azoknak 43 városába, 335 ábra teszi élvezetessé a tanulmányozást (térképek, alaprajzok, homlokzati rajzok, pályázati tervek, távlati képek, légifotók, utcaképek, tömbbelsői felvételek). Kimutatások, adatok, jogszabályi részletek, korabeli vélemények, viták tanulságai, konferenciák, korabeli címlapok; 215 db, fejezetenként tagolt végjegyzet, 80+20 tételes irodalomjegyzék mélyíti ismereteinket (igen örvendetesen az írott művek jegyzéke a lényegesen nagyobb!), segíti „tanulásunkat". Körner Zsuzsa nagy szolgálatot tesz a településtervezési szakmának azzal, hogy nyelvtudásának köszönhetően sok-sok szakmai témát és ismeretet tesz mindenki számára elérhetővé.

Aki belevág a tanulmányozásba – márpedig ezt mindenkinek nyomatékosan ajánlom(!) – az kösse be a biztonsági övét, mert egy térben és időben szálldosó fantasztikus utazásban lesz része.

Egy hiányérzet támadt még a könyv tanulmányozása közben: A Városi Szemle egyik 1930 körül kelt tanulmánya - elemezvén a városok hazai helyzetét – arról ír, hogy a jelentős városi múlttal rendelkező igazi városaink 1920-ban az országhatáron kívül maradtak. Nagyon szeretnénk látni egy olyan könyvet, ahol ezek a városok bemutatásra kerülnek, ahol jeles elődeink alkottak, pl. a Körner Zsuzsa által, Kismarty-Lechner Gyulával egy időben (elsőkként) elnyert Palóczi Antal-díj névadója is. Ezek a városok Pozsonytól Brassóig és Temesvártól Kassáig már a középkor óta gyakran élen jártak a városi építkezésekben, fejlesztésekben. Talán a most tárgyalt időszakban is figyelemre méltót alkottak (ebből 50 évet még hazai keretekben).


Körmendy Imre


 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk