Épülettervek

Kortárs módon működő történeti rakpart

1/16

Arculati elemek - építész: S73 Tervező Iroda

?>
Arculati elemek - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Újlak - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Újlak - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Lágymányos - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Lágymányos - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Lágymányos - építész: S73 Tervező Iroda
?>
Újlak - építész: S73 Tervező Iroda
1/16

Arculati elemek - építész: S73 Tervező Iroda

Kortárs módon működő történeti rakpart
Épülettervek

Kortárs módon működő történeti rakpart

2018.01.19. 11:30

Projektinfó

Duna-Buda építészeti tervpályázat a budai belvárosi Duna-part megújítására

URL:
s73 Kft.

Tervezés éve:
2017

Stáblista

tájépítész vezető tervezők: dr. Balogh Péter István, Mohácsi Sándor, Major József, Tóth Evelin E., Balogh Fanni, Bugnics Ida B., Seres Anna

tájépítész munkatársak: Bálint Krisztina, Fábián Zsófia, Hrabák Luca, Patka Zsuzsanna Kincső, Polareczki Dóra

szakági tervezők: Gergely Antal (építész), Szabó Zsolt (közlekedés mérnök), Glavatity Luca (IVANKA), Ölbei Zoltán (látványtervező) 

Az S73 Tervező Iroda Duna-Buda tervpályázatra beérkezett pályamunkája – a kiírás kereteit elfogadva – a csatlakozó felső-rakparti területek gyalogosbarát, attraktív megújítása mellett a történeti rakpartok, lépcsők hagyománytisztelő megújítására, ugyanakkor installatív kortárs elemekkel való gazdagítására tesz javaslatot. A páyamű II. díjban részesült. 

Bevezető

A felső rakpart meghatározó lehetősége a gyalogos prioritású megújítások mellett a látványkapcsolat erősítése a Dunával és pesti látképpel. Az 1. átmeneti zóna a felső partfal és szűkebb környezete – itt a felső és alsó rakpart közötti kapcsolat/átjárhatóság kialakítása, erősítése lehetséges. Az alsó rakparton a jelenlegi forgalmi rend fenntartása mellett reális új téri minőségek kialakítása (pl. parkoló helyett gyalogos sétány). A 2. átmeneti zóna, amely lényegében az alsó partfal a helye az alsó rakpart és a víz közötti kapcsolat különböző formáinak kialakításának (pl. tartózkodási helyek). Az utolsó zóna maga a Duna vize, amely különböző úszóműveken keresztül válik „tapinthatóvá".

A rakpartok, lépcsők hagyománytisztelő megújítása úgy történik, hogy a „történeti köntös" alatt teljes korszerűsítés hajtható végre, amely mind a fizikai rögzítés, mind közművekkel való ellátás szempontjából képes fogadni a legkülönbözőbb elemeket. Sok félét, de nem akármit – ez utóbbiról a kortárs elemek egységes arculati világa és egységesen magas minősége gondoskodik. Az egyes pályázati szakaszok – mivel karakteresen elkülönülő városi területekről van szó – külön tárgyalhatók, megjelenítve a nyilvánvaló azonosságokat, hasonlóságokat, amelyek az egységes kezelésmódot támasztják alá.


Arculati elemek - építész: S73 Tervező Iroda
1/16
Arculati elemek - építész: S73 Tervező Iroda

 

Újlak - "A zöld ölelésében"

Szépvölgyi úti szakaszon a terv rendezi a fásított, szétszabdalt, parkolónak használt köztér térkapcsolatait, lehetővé téve a meglévő vendéglátó funkció újraéledését. Az északi területrész a rekreációs hálózat egyik kiemelkedő pontja, ahol a háttérterületek kapcsolódnak a meglévő sport- és rekreációs funkciókkal, és a hosszútávú tervekben szereplő gyalogos kerékpáros híd kapcsolatot teremt majd a Margit-szigettel. A délről jövő ill. délre tartó kerékpáros forgalom egyik központja a HÉV megálló mögötti zöldfelület, ami B+R kerékpár állomással és egy kerékpáros pihenő és szervíz ponttal bővül.


Újlak - építész: S73 Tervező Iroda
2/16
Újlak - építész: S73 Tervező Iroda


Újlak - építész: S73 Tervező Iroda
16/16
Újlak - építész: S73 Tervező Iroda

 

Felhévíz - "A török idő óta"

A beavatkozások a terület városba való szervesebb integrációját, a forgalmi viszonyok, a terület külső és belső gyalogos kapcsolatainak tisztázását, a zöldfelületek minőségi revitalizációját, és élettel teli, használható terek kialakítását jelentik. A terület egységként való kezelését, a térrendszerek összehangolását a hosszanti íves összekötő sétány és az egységes arculati elemek segítik. A kerületi fejlesztésekkel összhangban a koncepció a századelős sétányhangulatot ötvözi a fürdőkultúrában megjelent kortárs igényekkel és a lakók igényeivel (pl. parkoló-piac). A Fürdőnegyed az aktív és passzív rekreáció helyszíne, ahol az épületek földszintjeinek keleti funkcionális kinyitása új lehetőségeket teremt. A meglévő játszótéri funkció bővült: a tematikus vizes játszótér Germanus Gyula utazásaira épül. A Duna menti sétány, a „budai Duna-korzó" kiépülése a "Dunával együtt élő város" koncepcióját erősíti. A közlekedési nyomvonal enyhe módosításával létrehozott alsó-rakparti térbővület („Duna oldali térnyerés") közcélú parthasználatot eredményez.


Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda
5/16
Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda


Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda
6/16
Felhévíz - építész: S73 Tervező Iroda

 

Víziváros - "Együtt a történelemmel"

A Bem tér északi és nyugati térfala felé az utca járószintjeinek megemelésével a tér szinte egybeépül a Frankel Leó és Fekete Sas utcával. A „belső sarokból" egy erős keresztsétányon át érkezünk a nagy felületű lépcsős térbe, ahonnan remek a kilátás a Parlamentre. A belső térben az autós keresztforgalom megszűnik, forgalom elől védett pihenőtér jön létre. A Tarasz Sevcsenkó téren és a Szilágyi Dezső téren is az átlátható, tiszta terek kialakítása volt az elsődleges koncepció. A Fő utca fő motívuma a humanizálás, a sebesség csökkentése, gyalogosbarát kialakítás, parkolóöblök a festett parkolók helyett, fasor telepítése a Szilágyi Dezső térnél. Több, a rakpartra merőleges kisebb utca „belvárosi" szintbe hozott díszburkolatot kap.


Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda
9/16
Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda


Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda
11/16
Víziváros - építész: S73 Tervező Iroda

 

Lágymányos - "Egyetemi sodrás"

A lágymányosi fejlesztés egyik védjegye a gyalogos sétány kialakítása a felső rakpart újonnan kialakított pihenőhelyekkel, valamint zöldsávval elválasztott, kétirányú kerékpárúttal. A fonódó villamos építésével párhuzamosan lehetőség nyílik egy nagykapacitású mélygarázs építésére. A felszínen párhuzamos parkolóhelyek csak a legszükségesebb mennyiségben kerülnek kialakításra, a változatlan forgalmi rend 2x1 sávval biztosított. A BME "K" épületének előtere a parkolók felszámolásával találkozótérré alakul át. A gyalogos sétány mentén a zöldfelületbe besüllyesztve pihenőhelyek alakulnak ki, a szennyvízátemelő melletti út felszámolásával és a terület feltöltésével pedig egy összefüggő teret kapunk.

S73 Tervező Iroda


Lágymányos - építész: S73 Tervező Iroda
15/16
Lágymányos - építész: S73 Tervező Iroda


Lágymányos - építész: S73 Tervező Iroda
13/16
Lágymányos - építész: S73 Tervező Iroda

 


 

A Bíráló Bizottság értékelése


Összegzés

A pályamű elemzései helytállóak, jól bemutatják az adottságokat, értékeket és problémákat. Külön dicséretet érdemel a partfalak részletes elemzése, tipizálása, amely a rakpartok megértésének lényegi eleme. A tervlapokon bemutatott előképek nem minden esetben bizonyulnak megfelelőnek, több esetben sem mutatható ki lényegi relevancia a budapesti Duna-partok tekintetében.

A pályázó megértve a kiíró szándékát kis beavatkozásokkal törekedett a tervezési terület környezetének fejlesztésére. A pályamű magas színvonalú, közérthető és egységes szemléletű megoldást ad a budai Duna parton végighúzódó tervezési terület teljes hosszában, ugyanakkor külön-külön definiálja az eltérő funkciójú és karakterű partszakaszok önálló identitását. Javasolt beavatkozásait a racionális mértékletesség jellemzi. Az egyes akcióterületek esetében a részletekből való építkezés jellemző. A pályamű környezet-architektúra elemei ötletesek, szellemesek, a Duna mentén ismétlődve egységes karaktert adnak a parti területnek.


Újlaki akcióterület

A Vízmű terület megnyitása lehetővé teszi a partközeli terület használatának megújítását, ugyanakkor annak időszakos lezárása esetén az észak-déli kapcsolat nem biztosított. A pályamű a rendelkezésre álló területet zöldfelületi funkciókkal, sportpályákkal és kerékpártárolóval rendezi be. A közlekedési csomópont körüli zöldfelületeken az elhelyezett funkciók számossága zsúfoltságot eredményez.

A Szépvölgyi út mentén javasolt, a Duna irányába vezető sétány-tér erőssége a pályaműnek, azonban a térstruktúra a hév vonalában megszakad, a vízparttal való kapcsolat megoldatlan. A vízzel való kapcsolat erősítése érdekében kialakított „Duna-padka" ötletszerű felvetésnek tekinthető, amelynek műszaki kialakítása tisztázatlan, rézsű-állékonysági gondokat felvethet, valamint túl keskeny ahhoz, hogy biztonságos végigjárhatóságot és letelepedésre alkalmas felületet hozzon létre a part mentén.

A Szépvölgyi út meghosszabbításában a pályamű a kiírásnak megfelelően összekötötte a felső és az alsó rakpart közúti forgalmát, ugyanakkor a minden irányú forgalmat biztosító csomópont a fő irányok kapacitását nagymértékben csökkenti. A HÉV megállóban elhelyezett B+R kerékpártároló indokolt, jó megoldás. A Szépvölgyi út menti téren kialakított forgalmi rend megfelelő, ami felszámolja a jelenlegi kaotikus viszonyokat, ugyanakkor a jelentős parkolóhely veszteség nehezíti a helyben lakók parkolási lehetőségeit.

 

Felhévízi akcióterület

A pályamű szigorúan szétválasztja a műemlék épület előtt tervezett gyalogos sétányt, mint egy fürdőváros korzóját, a növénnyel beültetett parkterülettől. A fürdők homlokzata előtt vezetett széles, szabályos formarendű burkolat és sétányrendszer, és az ezzel párhuzamosan, ívesen vezetett sétaút kettőse jól kihasználja a térbeli adottságokat és változatos területhasználati lehetőségeket kínál, ugyanakkor a fürdő épülete előtti burkolat mérete eltúlzott, végpontjai tisztázatlanok, használata ennek okán kérdéses.

A terv a központi teret az út felöli zajvédő dombbal elzárja, amely a látvány szempontjából kedvezőtlen. A kerttörténeti elemek (gyeppad) alkalmazása illik a kert kialakított karakteréhez, illetve a historizáló épülethez, de fenntartási gondokat jelent. A játszótér a forgalmi utakhoz meglehetősen közel kerül, de megfelelő növényzettel védelme és intimitása biztosítható. A Germanus Gyula életét bemutató tematika ötletes, jó gondolat.

Az Üstökös utcai átkelést a kerten végighaladó útvonal jelöli ki, a jelzőlámpás szabályozás szempontjából az átkelés helye azonban kedvezőtlen. A Zsigmond köz meghosszabbításában található gyalogos átkelőhely indokolatlan, mert nincsen kapcsolata a Duna-parttal – ez csak a HÉV szintben történő gyalogos keresztezését követően lehetséges. A Császár-Komjádi Sportuszoda előtti parkolás biztosítása jól megoldott. A Margit hídnál az alsó rakparti útpálya elhúzása és az ott kialakult teresedés szintén pozitív eleme a tervnek.


Vízivárosi akcióterület

A Bem József tér kialakításakor a pályamű a gyalogos mozgásokat veszi figyelembe, amelynek eredménye a nagyvárosi környezetben idegenül ható alaprajzi elrendezés. A téren a zöldfelület-burkolat közötti arányok a burkolt felületek túlsúlyát mutatják, azonban azok logikus kialakítása révén elegendő hely marad a szobor előtti megemlékezések biztosítására. A Bem szobor elé került a park burkolt felületének súlypontja, ami alkalmassá teszi, az esetenkénti ünnepi megemlékezések megrendezésére. Az ünneplőtérnek a forgalmas közlekedési felülettől való lehatárolása indokolt eleme a pályaműnek.

Méltánylandó a történelmi értékkel bíró tér forgalmi úttól való megemelésére tervezett díszlépcső, azonban az itt elhelyezett ülőfelületek a környező forgalmi terhelést figyelembe véve használat tekintetében vetnek fel kérdéseket. A terv a meglévő közműveket megfelelően illeszti be a gyalogos utak és zöldfelületek rendszerébe, ami költséghatékony módon, feltehetőleg szükségtelenné teszi azok átépítését vagy áthelyezését. Támogatandó az elégséges számú parkolófelületek biztosítására tett törekvés. A Fő utca kialakításakor a parkolófelületek jelentős részének megtartása miatt csak szerényebb átalakítás történik meg. A Nagy Imre tér zöldfelületi megújítása kedvező, kialakítása megfelel a pályázati dokumentációban leírtaknak. 

A pályamű a Szilágyi Dezső téren új, kis gyalogutakkal szabdalja fel a parkot, amelyek azonban bizonytalan kezdő- és végpontjaikkal nem illeszkednek környezetükbe. A terv figyelmen kívül hagyja a terepviszonyokat, amely révén az új gyalogos irányok nem egyszer bevágásba kerülnek. Előnye a tervnek a tér déli végén található pihenőtér. A tér északi és déli irányból határoló útjainak kialakítása parkolási szempontból kedvező. A déli oldali határoló utca szintje változatlan marad (nem kerül felemelésre a gyalogos felületek szintjébe), így a tér déli oldalról jobban elválik a környezettől.


Lágymányosi akcióterület

Az egyetem főépülete elé tervezett rendezvénytér megfelelő arányú, amelyen több kiszolgáló funkció is elhelyezésre került. A növényzet telepítése átgondolt, jól tagolja vele a funkcionális területeket, bár nem teljesen hagyja szabadon az egyetemi épület impozáns bejárati homlokzatát. A part menti fasor bejárati főtengely előtti telepítése nem támogatható. A terv erőssége, hogy a Lágymányosi szennyvízátemelő melletti rendezetlen területen, illetve út felszámolásával és a terület feltöltésével értékes, Duna-menti közterületet alakít ki. A rakparti villamos helybiztosításával a tervpályázati dokumentációban leírtaknak megfelelően foglalkozik a terv. A közlekedési módok szétválasztása révén biztosítja a balesetmentes közlekedést – a kedvező keresztmetszeti kialakítás közlekedési szempontból a terv erőssége.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk