Közélet, hírek

Kortesbeszéd? - Mónus János programja a MÉK alelnöki posztjára

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Kortesbeszéd? - Mónus János programja a MÉK alelnöki posztjára
Közélet, hírek

Kortesbeszéd? - Mónus János programja a MÉK alelnöki posztjára

2012.04.17. 10:54

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Mónus János

Vélemények:
1

A MÉK megüresedett alelnöki posztjára május 18-i rendes küldöttgyűlésén alelnökválasztást tart. Mónus János a BÉK elnökség jelölésével, BÉK alelnökként jelentkezett a poszt betöltésére. Jelentkezési anyagából az „alelnöki program" szerkesztett változatát közöljük.

MÉK Alelnöki Program – Mónus János

Jelentkezésem az alelnöki poszt betöltésére kétféle indítékból táplálkozik: az egyik elvi, (szimbolikus) jellegű, a másik gyakorlatias.

Először az elvekről…

Majdnem 8 éve a BÉK alelnökeként (és több mint 12 éve a BÉK szakmafelügyeleti bizottságának elnökeként) a kamarák törvényileg kialakított struktúrájának (szabályozott kapcsolatrendszerének) ellentmondásait megtapasztalva viseltem – viselem annak terheit.

Legellentmondásosabbnak e tekintetben azt érzem, hogy míg a területi kamarákat természetes (tervező) személyek, addig az országos kamarát jogi személyek (területi kamarák) alkotják.

Így a területi kamarák csak nagyon közvetve kapcsolódnak országos érvényű ügyekhez (jogalkotáshoz, az államirányításhoz), viszont tagságuk személyes szakmai problémáihoz annál inkább.

A MÉK ezzel szemben a felügyeleti szakmairányításhoz lényeges kérdésekben   kapcsolódhat, de a természetes személyekből álló tagságokhoz kevésbé. Tehát szükségszerűen az országos kamara erős „felfelé", míg a területi kamarák erős „lefelé" irányultságokkal kell, hogy működjenek, látómezejük ezért eltérő. Ez az eltérés leginkább a nagylétszámú BÉK és a MÉK viszonylatában a legkarakteresebb és hagyományosan ellentéteket szül (amit csak tovább mélyít a kamarák szintén ellentmondásos finanszírozási rendszere).

Lefokozódó tendenciájú építészszakmánkban az ellentmondásos struktúra következtében fellépő szembenállások különösen gyengítik az építészet-társadalom viszonyt. Mivel a struktúra belátható időn belül nem változtatható meg, ezért a működésekben, kapcsolatokban kell új utakat találnunk, az adott keretek között, megegyezésekkel, rugalmas viselkedésekkel. Azt hiszem, hogy alelnökként a két szervezet egymáshoz közelítését el tudom érni. Ezért gondolom jelentkezésemet szimbolikus értékűnek (talán ez felfogható a Budapesti Építész Kamara új együttműködési ajánlatának is).

Általában a jelenleginél a területi kamarákra jobban támaszkodó MÉK-működést vizionálok a programalkotásban, a működésben, a konkrét munkavégzésben. A jövőben érdemes lenne megkísérelni feltárni a területi kamarák (tagságaik) helyi problémáit, és azokat összegezve, rendszerré téve „beemelni"  az országos kamarai működésbe. Megkísérelni átláthatóvá, egyfolyamúvá tenni a működést a kamarai tagtól egészen a szakállamtitkárig. Nyilvánvaló, hogy ez így leírva illúzió, de mégis irányultsági alapul szolgálhat. Meg kellene kísérelni egy szakmai demokratizmust (melyet természetes személy tag is érzékelhet) kialakítani.

Jelentkezésem gyakorlatias indítéka szakmafelügyeleti tapasztalataimból táplálkozik, amelyet a MÉK szolgálatába szeretnék állítani. Arra az 1200 iktatott ügyre gondolok, melyet az elmúlt évtizedben a BÉK  szakmafelügyeleti  bizottsága „kezelt": azokra a „közpénzes" nagyberuházásokra gondolok, amelyek sajnos szinte kivétel nélkül kamarai vizsgálatot igényeltek (feszült, kényes helyzetekben), különböző eljárásokat vonva maguk után; azokra a kiírt, vagy nem kiírt tervpályázatokra gondolok, amelyek balul sültek el. Szolgálatom - az én értelmezésemben - megelőző jellegű volna: nevezetesen, hogy milyen szakmairányítási elvek szorgalmazásával kerülhetők el az ilyen helyzetek.

Véleményem szerint a „tagságérzékeny" országos kamarának mindent meg kell tennie azért, hogy:

  1. kötelező érvényű (minimál) díjszabásunk lehessen,
  2. a kedvezőtlen jogi környezet ellenére (közbeszerzési törvény, tervpályázati rendelet), még az építési recesszióban is legyenek lényegre törő formájú, bonyolítású tervpályázatok,
  3. az építészeti tervezések túldokumentáltsága csökkenjen,
  4. igazán szakmai alapú minőségértékelési rendszerek épüljenek ki (tervek, személyek, tervező szervezetek, díjak megítéléséhez),
  5. összefogott állami szakmairányítás (megfelelő hivatallal) alakuljon.

A felsorolt pontok bármelyikének patronálására, programalkotására, végrehajtási stratégiáinak megalkotására vállalkozom, a területi kamarákkal kialakítandó új együttműködési rendszer megalapozásán túlmenően. Megválasztásom esetén a területi kamarák delegáltjának tekintem magamat a MÉK elnökségi munkájában.


Mónus János
2012 április

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2012.04.17.
13:37

És remélem, hogy kiabálni fog ilyen esetekben, mint most egy az ÉTV módosításhoz beterjeszett javaslatnál: Az Étv. 32/A. §-a a következő d)-f) pontokkal egészül ki: (Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre a Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy) „d) a c) pont szerinti eltérő rendelkezés esetén a megrendelő díjfizetési kötelezettségének a határideje nem haladhatja meg a tervező teljesítésétől számított 60. napot, Ryhe

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.