Közösségben tervezett tér

Élményfókuszú városi tanösvény a lakótelep közepén? Világító szarvasbogár? Városi biodiverzitás? Ez mind a salgótarjáni Beszterce-lakótelep felújított terén található, melyet a lakóközösséggel közösen tervezett Holló Mátyás és csapata. 

Salgótarján Beszterce téri lakótelepe 1965-1985 között épült. Többek között a település rendőreinek, kórházi dolgozóinak lakhelyét biztosították az új épületek és lakások. A városrész sajátossága, hogy Salgótarján fogyatkozóban lévő lakosságszáma ellenére is sűrűn lakott. Ennek oka, hogy a lakótelepi lakások, a környezet és a koncentrált infrastrukturális elemek jó lehetőséget biztosítanak az induló, kisgyermekes családok számára, így a lakótelep korgörbéje is kedvezőbb a városon belüli arányokhoz képest.

Az elmúlt harminc évben a központ burkolt tere csak részleges javításokon esett át, ily módon a burkolatok és térbútorok elkoptak, állapotuk leromlott. A tér felújítása rendszeres kérdés volt a lakók és a város önkormányzata körében egyaránt.

Az új tér tervezése 2016-ban kezdődött. Első lépésként felmértük a helyiek igényeit és megvizsgáltuk a térhasználathoz kapcsolódó szokásaikat. A közösségi tervezést többkörös fórum keretében bonyolítottuk le, mely során lehetőséget biztosítottunk a vélemények megfogalmazására és a felmerülő ötletek és irányvonalak tisztázására is. A közösségi tervezés során felmértük a fő közlekedési irányokat, megvizsgáltuk, hogy milyen meglévő útvonalakon történik gyalogos forgalom, és olyan szokásokat is analizáltunk, hogy a gyerekek hol szeretnek kerékpározni. A felhasználói igények szerint meghatároztuk, hogy milyen térhasználati funkciókra van szükség, majd definiáltuk ezek helyét. Így sportolásra alkalmas szabadtéri edzőpálya és két korosztályos játszótér számára is biztosítottunk területet. Meghatároztuk az ülőfelületek szükséges mennyiségét és azok helyét, ezáltal kialakultak a nyugodt beszélgetésekre és az aktív térhasználatra alkalmas területek. A lakókkal közösen átbeszéltük a zöldfelületek bővítésének lehetőségeit, felmértük, hogy hová szeretnének több fát vagy füves területet.

A tér felújítása

Ma a lakótelepi zöldfelületekre országosan jellemző, hogy elavultak, Beszterce zöldfelületei az utóbbi évtizedekben elhanyagolttá, és ebből következően alulhasználttá váltak. A beruházás a lakótelepen lakó széles társadalmi réteg számára adja meg az esélyt egy zöldebb, jól használható és magas esztétikai minőségű lakókörnyezet létrehozására és élvezetére. A tájépítészeti koncepcióban ennek megfelelően hangsúlyos térszervező erőként jelenik meg a kapcsolatteremtés: az ökológiai-, a táji látvány- és a szociális kapcsolatok erősítése. A megújult térszerkezet és a természeti környezet összekötő kapocsként funkcionál a múlt tájhasználati öröksége, a jelen térhasználata és a jövő emberi kapcsolatai között. Az új térszerkezetet ezen szempontok mentén, a közösség igényei szerint alakítottuk ki, a meglévő zöldfelületek teljes megújításával és a zöldfelületi arány növelésével.

A tér identitását megőrízve, a főbb sarokpontokat a közösség kérésére és a tér értékeit figyelembe véve határoztuk meg. A legfontosabb, a lakossági konzultáció során megvitatott tervezési alapelvek szerint a tér újjáépítése helyi anyagokból, a térségi ökoszisztémára építve, a kulturális és természeti örökség megjelenítésével történt. Az alkalmazott térkövek megmunkálásukban és színükben a helyi bazalthegységeket és az innen származó kőanyagot idézik, míg a tanösvények a térség ökológiai örökségére és jellemzőire reflektálnak.

A fejlesztés tervezési fázisában az alapvető természeti és kulturális értékeire építő koncepció további fontos sarokpontja a térhasználati jellemzők javítása és egy karakteres, magas esztétikai minőséget képviselő közösségi tér kialakítása volt. Emellett a lakótelep szociális kapcsolatainak erősítése is kiemelt szempont volt, éppen ezért törekedtünk arra, hogy a teret különböző korosztályok egyidőben, egymással interakcióban tudják használni. Míg az időseknek pihenési lehetőséget alakítottunk ki, addig a gyerekek és fiatalok számára játszóterek, kerékpáros pihenők, pingpong, kültéri edzési lehetőség és közösségi nagyméretű ülőfelületek kaptak helyet a téren.

A közösségben igény volt egy olyan tér kialakítására, mely az átmenő gyalogosforgalom kezelésén túl multifunkcionális használatra is alkalmas, a városi/városrészi szintű rendezvények lebonyolítási lehetőségétől a csendesebb, élhetőséget elsődlegesen szem előtt tartó mindennapi használat kiszolgálása mellett. A Beszterce tér ennek megfelelve minden évszakban és napszakban használható, széles társadalmi rétegek számára nyújt aktív és passzív rekreációs lehetőséget.

A fő térszervező elemként megjelenő növénykiültetés elméleti hátterét a fenntartható városi ökologikus zöldfelületekre vonatkozó előírások adták. A dinamikusan kialakított növényágyak jelentős mértékben hozzájárulnak a városi biodiverzitás növeléséhez. A zöld infrastruktúra fontos részei, hiszen a pollinátorok, madarak és más városi fajok élőhelyei, de emellett a városi klímára gyakorolt pozitív hatásuk is jelentős, továbbá zöld látvány kapcsolatot teremtenek a lakótelepet határoló két erdős hegyoldal közt.

Geológiai tanösvény

A salgótarjáni Beszterce-lakótelepen aktív városi tanösvény készült, melynek kialakítása egyedülálló: urbánus közegben elvétve találkozunk a környék faunájának táplálékláncával vagy a környékbeli hegységeket alkotó kőzetekkel. Az erdők, nemzeti parkok sajátja a tanösvény, azonban most a városban is egymást kergeti a mezei nyúl és a vörös róka, de megjelenik a földigiliszta és a keleti sün is, csakúgy, mint a nagy fakopáncs és a vadmacska.

Az élményfókuszú városi tanösvény három tematikus egységből áll. Egyik eleme a teret övező támfalon elhelyezett idővonal, mely grafikai és szöveges anyaggal ad információt az elmúlt évezredek történelmi, régészeti és geológiatörténeti eseményeiről. Ezt egészítik ki azok a multifunkcionális padok, melyeken a Nógrád megyében található kőzetek is helyet kapnak. Az egyik legizgalmasabb elem a világító üvegbeton térkőből kialakított tápláléklánc, melynek kockáin grafikusan jelennek meg a környék faunájának legjellemzőbb egyedei. Így megismerhető és végigjárható a mezei egér, a fekete gólya, a nyuszt és a széncinege útja, valamint az is kiderül, hogy ki kinek lesz a tápláléka. Az aktív térkövek sötétedés után, játékossá téve a teret, fényt bocsátanak ki magukból.

Kifejezett cél volt, hogy a funkcióval bíró tárgyak és az információt szolgáltató elemek ne váljanak el egymástól. Ennek eredményeként a Beszterce téri városi tanösvény legfontosabb építészeti jellemzője, hogy az informatív alkotóelemek integráltan, a téren egyébként is jelen lévő elemekbe ágyazva jelennek meg: térköveken, padokon, támfalon és ivókúton. A tanösvény így illeszkedik a tér stílusához, alkotóelemei karakteres kortárs design megjelenést kaptak.

Holló Mátyás

Többek között a Beszterce tér felújítása is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.