Közélet, hírek

Köztulajdonba kerül és közösségi funkciót kap Pest elveszett evangélikus temploma

1/4

A pesti evangélikus egyházközösség új temploma - forrás: Vasárnapi Újság, 1863

?>
A pesti evangélikus egyházközösség új temploma - forrás: Vasárnapi Újság, 1863
?>
A Rákóczi út felől ma a Luther Udvar méretes homlokzata rejti az udvaron álló templomépületet. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
?>
Madártávlatból jól látszik a templom a Luther Udvar tömbjének belsejében. Kép: Google
?>
A megviselt templomépület sürgős felújításra szorul. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
1/4

A pesti evangélikus egyházközösség új temploma - forrás: Vasárnapi Újság, 1863

Köztulajdonba kerül és közösségi funkciót kap Pest elveszett evangélikus temploma
Közélet, hírek

Köztulajdonba kerül és közösségi funkciót kap Pest elveszett evangélikus temploma

2020.08.23. 08:26

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Diescher József

Hosszú évtizedek óta nem szolgálja eredeti céljait, a járókelő számára pedig láthatatlan a pesti szlovák evangélikus templom, a város egyik legszebb romantikus épülete. Diescher József munkáját azonban most az állam 765 millió forintért visszavásárolja, és az Országos Szlovák Önkormányzat kezébe adja – a jövőben szlovák-magyar beruházásban színház, múzeum, könyvtár, valamint művészeti és civil csoportok otthonává válhat.

Az augusztus 17-én megjelent, 1542/2020. (VIII. 17.) kormányhatározat értelmében „a Magyarországon élő nemzetiségek felkarolásában, anyagi támogatásában, széles körű jogainak erősítésében és az anyanyelven való megnyilvánulás színtereinek kiépítésében való szerepvállalása fokozásaként" a Magyar Kormány 765 811 715 HUF forrást biztosít az egykori szlovák ajkú evangélikus gyülekezet 1081 Budapest, Rákóczi út 57. szám (34637/0/A/107 helyrajzi szám) alatt található templomának visszavásárlására. A határozat értelmében az ingatlan az Országos Szlovák Önkormányzat kezelésébe kerül.

A megviselt templomépület sürgős felújításra szorul. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
4/4
A megviselt templomépület sürgős felújításra szorul. Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

„Elképzeléseink szerint itt kap majd helyet a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete, a Magyarországi Szlovákok Könyvtára és Dokumentációs Központja, a Vertigo Szlovák Színház és a Ludové noviny című szlovák nyelvű hetilap szerkesztősége. Az épület lehetővé teszi régi tervünk megvalósítását, a Magyarországi Szlovákok Múzeuma létrehozását is. Befogadná továbbá a Budapesten működő szlovák művészeti csoportokat és civil szervezeteket, amelyek jelenleg megfelelő székhely hiányában nem rendelkeznek állandó »otthonnal«. Az eredeti funkció visszaállítása érdekében a kupola részben ökumenikus kápolnát tervezünk kialakítani" – részletezte a jövőbeni terveket az Építészfórum kérdésére Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke.

Az adásvétel lezajlását követően az épület tulajdonosa az Országos Szlovák Önkormányzat lesz, használói pedig a felsorolt, költségvetési szervként működő intézmények – tudtuk meg. A legfrissebb, 2019-es költségbecslés szerint a felújítás 3,5 milliárd forintot igényel majd – teljeskörű felmérésre azonban csak az ingatlan birtokbavételét követően nyílik majd mód. Az eddigi vizsgálatok alapján a legsürgetőbb a tető és a homlokzat felújítása a további állagromlás megállítása és az életveszély elhárítása érdekében. „A beruházás több magas szintű megbeszélés témája volt a közelmúltban és a legutóbbi szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság ülésének jegyzőkönyvében is szerepel az ajánlások között" – tudtuk meg Hollerné Racskó Erzsébettől. A jelenlegi elképzelések szerint Szlovákia és Magyarország 50-50%-os arányban osztja majd meg a felújítás költségeit.

A pesti evangélikus egyházközösség új temploma - forrás: Vasárnapi Újság, 1863
1/4
A pesti evangélikus egyházközösség új temploma - forrás: Vasárnapi Újság, 1863

Az egykori pesti evangélikus templom a budapesti, a magyar és a szlovák történelemnek is emblematikus helyszíne. A 19. század végén Budapest a legfontosabb szlovák központok közé tartozott. A félmilliós városban 1890-ben 27 000 szlovák élt a népszámlálási adatok szerint, az idénymunkások azonban akár 60-80 ezerrel is növelhették ezt. A szlovák építőipari munkások, építőmesterek nagyon komoly szerepet játszottak Budapest mai arcának kialakításában; Michal Milan Harminc, a szlovák modernizmus későbbi mestere is itt kezdte pályáját, Bobula János és hasonnevű fia pedig a város legfontosabb építőipari vállalkozói közé emelkedett. 

A Rákóczi út felől ma a Luther Udvar méretes homlokzata rejti az udvaron álló templomépületet. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum
2/4
A Rákóczi út felől ma a Luther Udvar méretes homlokzata rejti az udvaron álló templomépületet. Fotó: Kovács Dániel, Építészfórum

A szlovák kisebbség jelentős része a Józsefvárosban élt, így az 1850-es években itt épült fel Diescher József tervei szerint az evangélikus iskola, a paplak, majd a két épület közé az ezer fő befogadására alkalmas templom. Oltárképét Than Mór festette; itt kötötte meg második házasságát Mikszáth Kálmán. A létrejött épületegyüttes Budapest legszebb romantikus emlékei közé tartozott, de mivel a beruházás súlyos adósságba verte az egyházközséget, előbb bazársort, majd 1893-1894 között a paplak és az iskola bontásával hatalmas bérházegyüttest emeltek a telken. Az ún. „Luther-udvar" ezzel teljesen elrejtette az udvaron álló templom homlokzatát, amely szép lassan ki is került a köztudatból. A háború után még templomként állították helyre, 1965-ben (más források szerint 1975-ben) azonban eladták az épületet, amely ezt követően különféle célokat szolgált: kiállításokat, vásárokat tartottak benne, de működött Tudomány és technika házaként, kaszinóként és sportközpontként is. A főhomlokzat elé, illetve a templom belsejébe többszintes beépítés került, és közlekedőmagot kapcsoltak az épület oldalához is. Legutóbb a BIF Nyrt. tulajdonában, irodaházként hasznosították. Mivel a rendszerváltást követően egy adminisztratív hiba miatt az épület külső része a ház lakóinak osztatlan közös tulajdona lett, az ő kötelességük lenne a mind sürgetőbb felújítás (a helyzetről idén februárban a Józsefváros.hu írt részletesen). Erre azonban a lakóközösségnek nincs pénze, de a most esedékes rekonstrukció keretében várhatóan ez is megvalósulhat.

Hollerné Racskó Erzsébettől megtudtuk, hogy a templom épületét másfél évtizeddel ezelőtt Szpisák Attila, a Budapesti Szlovákajkú Evangélikus Egyházközség akkori lelkészének kezdeményezésére nyilvánították védetté. Az épület visszaszerzésére akkor tett lépések nem jártak sikerrel, de 2017-ben az épület eladóvá vált – ekkor az Országos Szlovák Önkormányzat országos jelentőségű szlovák műemlékké nyilvánította, és a magyar és a szlovák kormányt is megkereste terveivel a további hasznosítást illetően.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk