Lebontják a Roma Parlament épületét

A Tavaszmező 6. szám alatti ingatlan, amely 1993-tól a Roma Parlament székhelye, lebontásra kerül. A szűkszavú levélből csupán annyi derül ki, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete „fejlesztési projektről döntött", amelynek következtében a Roma Parlamenttel 2009. június 30-ai határidővel felmondja a bérleti szerződést. Azt ígérik, hogy az épületben található Lotz Károly freskót megmentik.

A józsefvárosi épületben egykor Seenger Béla kőfaragó mester lakott. Ma öt család és a Roma Parlament bérli, de már nem sokáig: jövő júniusig el kell hagyniuk a házat. Az önkormányzat a bontás mellett döntött, de azt ígérik, hogy az épületben található Lotz Károly freskót megmentik.

 

 

A Tavaszmező 6. szám alatti ingatlan, amely 1993-tól a Roma Parlament székhelye, lebontásra kerül. A szűkszavú levélből csupán annyi derül ki, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete „fejlesztési projektről döntött", amelynek következtében a Roma Parlamenttel 2009. június 30-ai határidővel felmondja a bérleti szerződést.

"A fejlesztési projektnek része az épület elbontása, az ugyanis komoly, milliós veszteséget termel évről-évre" – válaszolta kérdésünkre Dr. Iván Roland, a Józsefvárosi Önkormányzat Gazdálkodási Osztályának vezetője. „A Józsefvárosi Önkormányzat a kerület lakásállományának fejlesztése érdekében többségi önkormányzati tulajdonban lévő Józsefvárosi Lakásépítő Társaság létrehozásáról döntött." – tudtuk meg Iván Rolandtól. Az osztályvezető a konstrukció lényegét abban látja, hogy az önkormányzat részvétele garantálja a telkek beépítését és új házak létrejöttét, a spekulatív telekfelvásárlások helyett. Ugyanakkor a befektető garantálja, hogy a piaci körülményeknek megfelelően valósuljanak meg az ingatlanfejlesztések.

 

 

A társaság feladata, hogy kidolgozza a projekteket az önkormányzat által kijelölt helyszínekre. „A projektek biztos elindulásához a fejlesztő partner adja a terveket, szerzi meg a szükséges építési engedélyeket, és szervezi meg a generál kivitelezést, a finanszírozást és az értékesítést. Az önkormányzat ezután dönt a projekt indításáról és a fejlesztendő telkeket biztosítja." – tette hozzá.

Az önkormányzat a gazdasági társaságban az ingatlanfejlesztések során részesül a fejlesztések eredményeiben, azaz a piaci telekáraknál magasabb, úgynevezett fejlesztett értékhez jut hozzá. „Az önkormányzat tehát részesül a kerületi ingatlanok felértékelődéséből származó haszonból. A Tavaszmező 6. szám alatti ingatlan is egyike azon helyszíneknek, amely alkalmas lakásprojektek kialakítására." – tette hozzá az osztályvezető.

Az épület 1850 körül épült, majd Hild Károly tervei alapján két alkalommal is átalakításra került. A 19. század végétől a Seenger családé a ház, második átalakítása ekkor történik. Seenger Béla kőfaragó mester, akit többek közt a Parlament vagy a Zeneakadémia márványmunkáinak és épületdíszeinek elkészítéséről ismerhetünk, ebben a házban élt és alkotott. A telek kinyúlt egészen a József utcáig, ahol a Seenger család műterme állt. Seenger Béla halála után, örökösei íróknak, festőknek, szobrászoknak adták bérbe a műtermi részeket. Itt dolgozott Maróti Géza Róth Miksával a mexikói Operaház kupolájának üvegablakain, vagy Kós Károly állatkerti pavilonjai is itt készültek. Csorba Géza, Beck András szobrászok szintén lakói voltak a József utcai műteremnek, csakúgy, mint az egykori Csók-növendék Cserepes István vagy Ferenczy Béni és később tanársegédje, Martsa István szobrász (kinek özvegye M. Szűcs Ilona festőművész több írásában is emléket állított a József utcai épületnek).

 

 

A Tavaszmező utcai, egykori elegáns, márványlépcsős épület, mennyezetén Lotz-freskóval, napjainkban meglehetősen romos, rossz állapotban van. Az öt lakáson kívül immár tizenöt éve a Roma Parlament bérli az épületet. A Jogvédő Iroda mellett, itt találjuk az Amaro Drom szerkesztőségét, egy színháztermet, egy időszaki kiállítást, és az ország egyetlen, ingyenesen látogatható roma kortárs képzőművészeti galériáját.

Miasnikov Péter, Józsefváros főépítésze, megkeresésünkkor elmondta, hogy nem ismeri az ügyet, véleményét senki nem kérte ki a Tavaszmező utcai ház bontásával kapcsolatban. Hozzátette, hogy „bizonyára érdemes lenne valamit megtartani". Kérdésünkre, amely a Lotz-freskó megmentését firtatta, a főépítész elmondta, hogy „mindig nagyon nehéz az értékek védelme. Szeretném védeni a védendőt, de akkor nem általánosságban kellene erről beszélni, hanem meg kell határozni, hogy mit tekintünk értéknek."

Az önkormányzat a freskó megmentését és a bérlők kerületben tartását ígéri. „Az épületben lakó bérlők mindegyike az önkormányzati lakásrendeletnek megfelelően tudja folytatni bérlői jogviszonyát, döntésnek megfelelően tud választani a felajánlott megoldásokból. Az önkormányzat természetesen a Roma Parlamenttel is egyeztetni fog és ha a feltételek adottak, bérelhet másik önkormányzati helyiséget a szervezet." – mondta Dr. Iván Roland.

 

 

Az osztályvezető hozzátette, hogy az épületben lévő Lotz Károly freskót az önkormányzat mindenképpen meg kívánja őrizni, ennek érdekében a projekt előkészítése során falképrestaurátor szakemberek bevonásával gondoskodik majd a freskó megmentéséről.

Biczó Gabriella (szöveg), Kresalek Dávid (fotó)