/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Közélet, hírek

„Lefojtásban élünk” – Ekler Dezső volt az építész embe® vendége

1/18

Ekler Dezső volt az építész embe® január 21-i vendége

?>
Ekler Dezső volt az építész embe® január 21-i vendége
?>
?>
építész embe®: Ekler Dezső
?>
építész embe® beszélgetés
?>
Csete György építész
?>
az építész embe® című beszélgetéssorozat január 21-i állomása
?>
építész embe®
?>
építész embe®
?>
építész embe®
?>
Tasnádi József képzőművész az est meghívott vendége volt
?>
Tasnádi József képzőművész munkája
?>
Tasnádi József képzőművész munkája
?>
Tasnádi József képzőművész munkája
?>
Tasnádi József képzőművész munkája
?>
Tasnádi József képzőművész munkája
?>
Tasnádi József képzőművész munkája
?>
Tasnádi József képzőművész munkája
?>
Ekler Dezső és Pásztor Erika Katalina az építész embe® január 21-én estjén
1/18

Ekler Dezső volt az építész embe® január 21-i vendége

„Lefojtásban élünk” – Ekler Dezső volt az építész embe® vendége
Közélet, hírek

„Lefojtásban élünk” – Ekler Dezső volt az építész embe® vendége

2008.01.23. 11:25

Az építész embe® január 21-én estjén Ekler Dezső furcsa kettős élete került fókuszba: olyan alkotó ő, aki egyfelől mélyen beékelődött a nehézkes hazai szakmai viszonyokba, másfelől szabadon szárnyal a nemzetközi vizeken. Ekler szerint a kortárs magyar építészetnek még az a része is igen szűk mezsgyén mozog, mely jelentősebb kvalitásúnak tekinthető. Nem érezhető igazi szabadság a legtehetségesebbek körében sem.

„Aszaltszilvaszerű összezsugorodottságban élnek a magyar építészek" – így összegezte a hazai szakmai viszonyokat építész embe® című beszélgetéssorozatunk január 21-i állomásának vendége, Ekler Dezső rögtön az est elején. Hozzátette, hogy „valójában egyáltalán nem figyelünk egymásra, mert mindenki a nyugat-európai helyzet, a világszerte egyre szélesebb körben érezhető építészeti forradalom szemszögéből nézi magyar kollégáit." Nem mondott újat azzal a kijelentésével, hogy szakmai szempontból provinciális hely lett Magyarország, mely lemaradt az európai trendektől – ezért aki nem akar belesüppedni a nagy átlagba, külföldre tekintget. Ekler a kaptafájánál maradva, az Alessit hozta fel példaként, mely egyszerűen „kikopott" Magyarországról, mert elvesztette kulturális kontextusát. Szerinte a képzőművészetben is hasonló a helyzet: a fontosabb magyar képzőművészek már régóta bécsi galeristákon keresztül tartják számon egymást.

Ekler Dezső volt az építész embe® január 21-i vendége
1/18
Ekler Dezső volt az építész embe® január 21-i vendége

Ekler Dezső és Pásztor Erika Katalina az építész embe® január 21-én estjén
18/18
Ekler Dezső és Pásztor Erika Katalina az építész embe® január 21-én estjén

2/18

építész embe®: Ekler Dezső
3/18
építész embe®: Ekler Dezső

építész embe® beszélgetés
4/18
építész embe® beszélgetés

Csete György építész
5/18
Csete György építész

A kérdező, Pásztor Erika Katalina Ekler elevenébe hatolt: rámutatott, hogy az építész furcsa kettős életet él, hiszen olyan alkotó ő, aki egyfelől mélyen beékelődött a nehézkes hazai viszonyokba, másfelől szabadon szárnyal a nemzetközi vizeken. Amikor ezt igyekezett firtatni, Ekler egy határozott huszárvágással arról kezdett beszélni, hogy a kortárs magyar építészetnek még az a része is igen szűk mezsgyén mozog, mely jelentősebb kvalitásúnak tekinthető. Nem érezhető igazi szabadság a legtehetségesebbek körében sem: ők mind azt a „kúl", a társadalmi problémákra nem különösebben érzékeny, hűvös formavilágú építészetet művelik, mely egyfajta közös nyelvükké vált (itt főként Nagy Tamás, Cságoly Ferenc, Karácsony Tamás, Turányi Gábor nevét említette). Lényegében egyik friss építészeti irányzat sem jött be igazán országunkba, a biomorf vagy a keményvonalas svájci-osztrák minimalizmus legfeljebb csak valamilyen „letompított" formájában jelent meg. Ennek jelentős mértékben a tervezők kishitűsége, műveletlensége, tájékozatlansága az oka, bár erősen korlátozzák a lehetőségeket a befektetők is, akik között ugyan sok a nyugat-európai, ám azok nem az elit ingatlanberuházói szférát, hanem a "bunkóbb üzleti köröket képviselik" (kivételként az Orcót nevezte meg).

Nem képes érvényesülni az alkotóerő az állami beruházásokban sem, mivel azok terveztetése a korrupcióra lehetőséget adó közbeszerzési eljárásokon keresztül zajlik. Mindez együtt eredményezi a magyar építészek „lefojtottságát, zsugorodottságát". Bár Ekler minduntalan az elméleti és szakmapolitikai kérdésekről akart gondolkodni, Pásztor Erika Katalinát nem hagyta nyugodni a kérdés, hogy miként lett belőle „nemzetközi építész". Mint megtudtuk, Ekler számára akkor nyílt meg a világ, amikor 1989-ben megkapta a rangos Piranesi-díjat a nagykállói épületegyüttesért. Az elismerés nagy publicitást és gyors ismertséget jelentett számára, 1991-ben David Chipperfielddel közösen megkapta a Palladio-díjat is, melynek révén rangos folyóiratokba is bekerültek munkái (pl. a Domusba). Innen lényegében egyenes út vezetett az Alessiig.

az építész embe® című beszélgetéssorozat január 21-i állomása
6/18
az építész embe® című beszélgetéssorozat január 21-i állomása

építész embe®
7/18
építész embe®

építész embe®
8/18
építész embe®

építész embe®
9/18
építész embe®

Persze nem lehetett kikerülni Ekler és az organikusok sajátos viszonyának boncolgatását sem. Mint mondta, 1993-ban megcsinálta utolsó „Makovecz-házát", a tokaji Disznókő borászat garázsát. A 90-es évek közepétől őt is bedarálta a hazai profitorientált ingatlanfejlesztők elvárásainak megfelelő irodaháztervezés (persze azért vannak „szebb" munkái is, mint pl. a nemrégiben elkészült szentendrei családi ház, vagy a péceli iskola). Nem érez határozott leválást az organikusokról, mert soha nem is tekintették őt maguk közül valónak, mondván, ugyanúgy szereti Aldo Rossi, mint Makovecz Imre építészetét.

Kedvenc témája, az építészeti nagyítás is szóba került, az „építészeti perzsaszőnyegeket" szövő Zaha Hadidtól a formateremtő mester Steven Hollig. Lehengerlő stílusával és rendkívüli tájékozottságával, merész okfejtéseivel lenyűgözte a kérdezőt, aki miközben Eklerből, a szakemberből mindent előhívott, amit lehetett, mint magánembert, kevésbé sikerült megközelítenie.

Az est meghívott vendége, beszélgetőtársa és digitális művészeti VJ-je, a házigazda (volt) kollégája a MOME-n, barátja és pályatársa, egy igazán különleges szoftver guru, Tasnádi József képzőművész volt. (Tasnádi József elektronikus kiállítása az Arnolfini Archivumban)

Haba Péter
fotók: Hatvani Ádám

Tasnádi József képzőművész az est meghívott vendége volt
10/18
Tasnádi József képzőművész az est meghívott vendége volt

Tasnádi József képzőművész munkája
11/18
Tasnádi József képzőművész munkája

Tasnádi József képzőművész munkája
12/18
Tasnádi József képzőművész munkája

Tasnádi József képzőművész munkája
13/18
Tasnádi József képzőművész munkája

Tasnádi József képzőművész munkája
14/18
Tasnádi József képzőművész munkája

Tasnádi József képzőművész munkája
15/18
Tasnádi József képzőművész munkája

Tasnádi József képzőművész munkája
16/18
Tasnádi József képzőművész munkája

Tasnádi József képzőművész munkája
17/18
Tasnádi József képzőművész munkája



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk