Helyek/Infrastruktúra

Legyezők a fizika ritmusában – a budapesti Megyeri híd

1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

?>
A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet  a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.
?>
A klasszikus függőhidakkal ellentétben itt a kábelek nem mennek keresztül a pilonokon, hanem egyenként lehorgonyozva állnak a vasbeton falban. Így négy csoportban, összesen 88 darab különálló kábel viseli a szerkezet súlyát.
?>
Az öt, közvetlenül egymás mögé épült acél- és vasbetonhídból álló építmény teljes hossza 1861 méter, ami hazánkban a második helyre elég, a mindössze 11 méterrel hosszabb Kőröshegyi völgyhíd után.
?>
A kábelek és a főtartó túlméretezése lehetővé teszi, hogy egy-egy szál kiesése esetén is megmaradjon a híd normál teherbírása. Ez nem csak balesetnél lehet hasznos, de a távoli jövőben, a kábelek cseréjekor is, vélhetően már a 22. században.
?>
Az építkezés állása 2008 júniusában, három hónappal az átadás előtt. A hatalmas toronydaruk egészen 72Km/h szélsebességig folytathatták a munkát.
?>
A pilonok felső szintjeire az első vázlatokban még kávézó és kilátó került volna, de a tervezés előrehaladtával, a keskenyebbé váló hely, és a magas költségek miatt ezek nem valósultak meg.
?>
A szakaszos előretolással épülő ártéri híd és külső zsaluzata. A munka legnehezebb fázisa 2006 októberében, a budakalászi hídfőnél jött el: az ívben, majd átmeneti ívben fekvő, 0,5% esésű szerkezet keresztmetszete méterről méterre változott.
?>
A mészkővel burkolt hídfőben kiszolgáló helységek is helyet kaptak, többek közt a később átvezetendő közművek számára.
?>
A próbaterhelésen 42 darab nehéz teherautó hajtott a ferdekábeles hídszakaszra, 1800 tonna feletti össztömeggel, a megengedettnél kisebb, fél méteres lehajlást idézve elő.
?>
A Szentendrei-sziget alatti óriási kavicságy Budapest legfontosabb ivóvízbázisát rejti, amit különös gonddal kellett óvni az építőknek, lehajtó pedig nem épülhetett. Az egykori munkaterületre ültett fák mára erdővé cseperedtek.
?>
A vasbeton hídszakaszok és a pilonok egyaránt nagy szilárdságú, C40/50 betonból készültek.
?>
A dunai medernyílás legnagyobb fesztávolsága kereken 300 méter. Ezzel a Pentele híd 308 méteres acélíve után hazánk második leghosszabb hídnyílása, tíz méterrel előzve meg a korábbi csúcstartó budapesti Erzsébet hidat.
?>
A híd mindkét oldalán 2,5 méter széles járdák épültek, az északi oldalon lépcsők nélkül is átjárható kerékpárútként, a délin gyalogútként kialakítva.
?>
A Dunába, és az ivóvizet szolgáltató csápos kutak környezetébe nem kerülhet a híd úttestjéről származó csapadékvíz, ezért azt több, mint másfél kilométernyi csővezetéken, a híd két végén lévő kezelő műtárgyakba vezetik.
?>
A Szentendrei Duna-ági híd a maga nemében szintén hazai rekorder lett: az egyszerű acél szekrénytartós szerkezet minden addiginál nagyobb, 144 méteres nyílást ível át, miközben a főtartóinak magassága nem éri el a négy és fél métert.
?>
A pilon közepén lift könnyíti meg a karbantartók dolgát. Ennek alternatívája 347 lépcsőfok megmászása lenne, az útpályától a pilon tetején kialakított nyitott teraszig.
?>
A Duna-part elkerített csápos kútjai, és a sűrű galériaerdők miatt magas vízállásnál csak távolról látható egészében a híd.
?>
A kapcsolódó útszakaszokkal együtt, a hídon 2008. szeptember végén indult el a forgalom.
1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

Helyek/Infrastruktúra

Legyezők a fizika ritmusában – a budapesti Megyeri híd

2021.02.13. 13:52
1/18

A Megyeri híd vezető tervezője, Hunyadi Mátyás (1933-2018) építőmérnök. Az építmény életének egyik utolsó fő műve. A szerkezet a végleges formáját két építész, Benczúr László és Wéber József munkája nyomán nyerte el.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Hunyadi Mátyás, Benczúr László, Wéber József

Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk