Letartóztatták a szerb műemlékvédelem vezetőjét, mert okiratot hamisított, hogy Trump veje kedvéért lebonthassák a szerb későmodern egyik csúcsművét

Goran Vasic-ot okirathamisítással és hivatali visszaéléssel vádolják. Az eset párhuzamba hozható a hazai műemlékvédelem idei botrányával, melyben Bátonyi Péter kormányfőtanácsos szintén hivatali visszaélés vádjával perelte Lánszki Regőt és Gulyás Gergelyt, szintén a műemléki véddettség csorbítása kapcsán. A szerb projekt beruházója egyébként Jared Kushner, Donald Trump veje. 

Donald Trump vejének üzleti érdekeltségei miatt feltehetően politikai nyomásra, szakértők bevonása nélkül vonta vissza a szerb műemlékvédelem vezetője, Goran Vasić a műemléki védettséget az egykori jugoszláv hadsereg és a Védelmi Minisztérium központjáról. A Nikola Dobrović által tervezett épület súlyosan megsérült Belgrád 1999-es NATO-bombázása során, de sérült állapotában is a szerb későmodern építészet egyik csúcsművének tekintik. Az épületet a bombázások és a Tito-diktatúrában betöltött szerepe miatt is kiemelt történelmi emlékként kezelik.

A műemlékvédelem korábbi vezetője, Dr. Dubravka Džukanović 2024. június 3-án azért mondott le, mert nem akarta aláírni az épület védettségének visszavonását. Džukanovićtól vette át Vasić a műemlékvédelem vezetését. Vasić a műemlékvédelmi szakértői testületet megkerülve aláírta és benyújtotta a kormányzatnak a védettség visszavonásáról szóló javaslatot.

Tavaly november 14-én Miloš Vučević – azóta leváltott miniszterelnök – megszüntette a műemléki státuszt a jugoszláv hadsereg egykori vezérkara és a védelmi minisztérium részben lerombolt épületei esetében, és engedélyezte a Jared Kushner cégével kötött megállapodást a terület rehabilitációjáról.
Kushner, Ivanka Trump férje, az első Trump-adminisztráció tanácsadója, egy 500 millió dollárra becsült beruházást tervez Belgrád belvárosába, a bontással fenyegetett épületkomplexum helyére, üzleti és lakóépületekkel.

Szerbiában az újvidéki vasútállomás előtetőjének leszakadása 15 ember életét követelte. Azóta az ország történetének legnagyobb tüntetéssorozata zajlik. A szerb oktatási intézményrendszer túlnyomó többsége hallgatói-oktatói blokád alá került, az oktatás szünetel, és bázisdemokratikus plénumok keretében döntenek az egyetemek, valamint a közép- és általános iskolák hallgatói és dolgozói az intézmények működtetéséről. A plénumok több ezres tüntetést szerveztek idén márciusban az egykori Védelmi Minisztérium épülete elé, tiltakozva az épület védettségének visszavonása és az intézményi korrupció ellen.

Vasić pozícióját úgy tűnik, jelentősen meggyengítette a társadalmi ellenállás, ugyanis "a szervezett bűnözés elleni ügyészség a belügyminisztériummal, a bűnügyi rendőrséggel, a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálattal (SBPOK), a szervezett pénzügyi bűnözés elleni osztállyal, és a hatalmi korrupcióellenes osztállyal együttműködve gyűjtötte be a szükséges bizonyítékokat, amelyek alapján megalapozottá vált a gyanú, hogy Goran Vasić vádlott, hivatali személyként, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet megbízott igazgatójaként túllépve saját hatásköreit és visszaélve hivatali helyzetével közokirathamisítást követett el, és meghamisította a kulturális örökség megszüntetésére irányuló javaslatot" – írja a Nova és a Szabad Magyar Szó.

Magyar párhuzam 

Az ügynek ad némi pikantériát, hogy idén januárban Magyarországon egy hasonló ügy robbant ki. Bátonyi Péter kormányfőtanácsos és műemléki referens a Partizán videoriportjában mutatott be három dokumentumot, melyeken a szerbiai esethez hasonlóan a műemlékvédelmi védettséget csorbítja a hivatali vezetés, a beruházói akaratnak megfelelően. Az egyik a Földművelésügyi Minisztérium kiemelten védett épületegyüttesének védettségének módosításáról szólt. A 2020-as dokumentum 35 oldalban taglalja, hogy az épület védendő, de az utolsó utólag csatolt oldalon mégis arra a következtetésre jut a Lánszki Regő vezette minisztérium, hogy a műemléki védettség lefokozható a bontás érdekében.

A másik a Hild József által tervezett Kilián laktanya 2023-ban kezdődő ügye, melyben Bátonyi szintén a kiemelt védettség visszavágásának jogszerűségét vitatta. Ebben az ügyben Lánszki Regő szintén megkerülte a műemlékes szakértők véleményét. Ebben az esetben is elutasították a leminősítés és a bontás gondolatát, de – Bátonyi elmondása alapján –  az Országos Főépítész nyomás alatt tartotta a dolgozókat és saját kézzel írta rá az aktára hogy minősítsék le a kiemelt védettséget. Ezt követően a műemlékvédelem munkatársai visszacsempészték a dokumentumba a védendő részeket, amelyet végül valaki (?) tollal áthúzott és kommentált Lánszki kézírásához hasonló betűvetéssel. Egyébként Lánszki húga, Lánszki Csenge tervezte volna át a laktanyát a bontásokat követően. A Kilián-laktanya kiemelt műemlékről való visszaminősítését érintő rendelet 2024 augusztusában lépett hatályba.

A harmadik feljelentés a Henrich-udvart érintette. Ebben az esetben lényegében ugyanaz történt, mint a fent ismertetett szerb ügyben: semmilyen műemléki dokumentáció nem született, pusztán egy rendeletbe foglalva engedtek utat a bontásoknak. Itt Bátonyi elmondása alapján okirathamisításra akarák rábírni a Lechner Tudásközpont egyik munkatársát, hogy utólag hozzon létre egy a bontásokat és a leminősítést igazoló műemléki szakvéleményt. Ezt az érintett visszautasította. 

forrás BTA és Szabad Magyar Szó