Ljubljana, könyvtár tervpályázat – rangsorolás nélküli dicséret, Marko Studen

2011 decemberében írta ki a szlovén kulturális minisztérium – az építész kamarával együttműködve – a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (NUK II) egyfordulós, nyílt, nemzetközi tervpályázatát, ahol Marko Studen pályázata rangsorolás nélküli dicséretben részesült.

Részletek a pályamű értékeléséből

A 008 számú projekt a Zoisova és Emonska utca sarkán elhelyezett nagy léptékű tervek csoportjába sorolható. Ez a pályázat egyik legjobban kidolgozott és legpontosabb munkája. Az épületet gondosan tervezték és részletezték, a ház és a program minden aspektusát nagy alapossággal és részletes rajzokkal dokumentálták. Emellett a kifinomult prezentáció is hozzájárul ahhoz, hogy ez a javaslat váljon a tervpályázat egyik legjobb megoldásává. A tervezett nagy tömeg koncepciója, az épület kialakítása és egyszerűsége jelentős hatással lenne a városképre, és Jože Plečnik régi könyvtárának valódi emlékművévé és örökösévé válhatna.

Az új könyvtár koncepciója három elkülönülő tömegből áll: egy nagy könyvtárblokk a délkeleti sarkon és két kisebb tömeg a délnyugati, illetve az északkeleti sarkokon. A két kisebb tömeg elhelyezése megfelelő, folytatják és kiegészítik a meglévő sarokelemet, valamint kapcsolatot teremtenek az épület többi részével is. A nagy tömeg, méretéből és léptékéből fakadóan, folytatja a város „landmarkját", és ez a telepítés egyfajta kísérlet is arra, hogy továbbvigye a környező háztömbök lyuggatott szerkezetét. Mindhárom tömeg a régészeti maradványok szintjén van összekötve. Éppen ezen a szinten rejlenek a terv fő funkcionális és szerkezeti hibái is, mivel a merevítőmag a leletek egy részét befedi. Ez sajnos olyan szükségtelen hiba, amit el lehetett volna kerülni.

A könyvtár nagyon tiszta tömege és a különösen jó építészeti kialakítás ellenére a zsűri véleménye szerint a javaslatnak több – a koncepció tisztaságának hiányából fakadó – hibája is van. A bejárat kérdése mindig az egyik legfontosabb probléma a középületek esetén. Annak ellenére, hogy a bejáratot a terv logikusan arra a tengelyre helyezi, mely a Plečnik régi könyvtárától a helyszínre vezető utat folytatja, a zsűri úgy gondolta, hogy telepítése és mérete nem méltó egy ilyen jellegű épülethez. Ugyanígy, a könyvtár megközelítésekor a fogadótér is alkalmatlan helyen várja a látogatókat. Az emelkedő teret egy megfelelőbb lépcső jobban tudta volna hangsúlyozni. A bizottság emellett úgy látja, hogy egy ilyen jó tervnek a fizikai modell tekintetében is jobban kellett volna teljesítenie, ám a rendkívül elegáns fekete doboz mégis érdemes rá, hogy kiemeljék a többi pályamű közül.

Könyvtárprogram, régészeti szint, kulturális örökség, kivitelezés és hatékony energia-használat

Az új könyvtár funkcionális kialakítása nem egy, hanem három különböző méretű épületben kapott helyet, melyek között értékelhető városi terek alakulnak ki. Az egyetemi könyvtár, mint az együttes magja, a legnagyobb tömeg, mely egyszerűen és tisztán elrendezett alap- és kiegészítő rendeltetéseknek ad helyet. Ez viszonylag egyszerű munkaszervezést, illetve mind a könyvtár, mind szolgáltatásai használói számára jó közlekedési útvonalakat biztosít, csakúgy, mint a könyvek szállítására a zárt raktárrészből az információs pontokig.

A projektet flexibilis kialakítása is megkülönbözteti a többitől: az egyes funkciókat el lehet mozgatni az épületen belül, vagy a jövőben a változó tevékenységnek megfelelően kiterjeszteni. A terv a régészeti szintre helyezi a bejáratot, ezt az emeletet rámpák és lépcsők kapcsolják a várossal össze. A leletek bemutatását a mezzaninszintre tervezett galéria és a földszint átlátszó homlokzata teszi lehetővé. A műemlékvédelem szempontjából jelentős hibája a pályaműnek az alapozás, mivel a négy masszív merevítőmag veszélyezteti a régészeti maradványok megőrzését.

A javaslat erényei közé tartozik a precíz alaprajzi kialakítás, a jó anyagválasztás, mely figyelembe veszi a terhelést, és a viszonylag kis szerkezeti súly. Tanácsos volna a nehéz raktárrész külpontosságát kiküszöbölni, és csökkenteni az északi oldalon elhelyezett előadóterem konzolosságát. A vasbeton magok méreteinek meghatározásánál megfelelő teherbírást kell számításba venni, hogy az épület földrengésbiztos legyen. A ház három fő elemből áll: az üvegezett felületek mérete nagy és minden irányban nyitott, a homlokzatburkolat kéthéjú, átszellőztetett szerkezet, mely alkalmas árnyékolók elhelyezésére is. A két réteg közötti zóna aktívan segíti az elszívást. A szellőztetés a lehető legnagyobb mértékben természetes módon működik, melyet hatékony szellőzőrendszer egészít ki. Sugárzó rendszer szolgálja a hűtést-fűtést. A megújuló energiaforrást az üvegezett homlokzaton elhelyezett fotocellák és a melegvíz előállításához használt napkollektorok jelentik. Utóbbi megoldást fel lehet fejleszteni, hogy a fűtést is elláthassa.

A bizottság a fentebb vázolt erényekért a részletesen bemutatott pályaművet rangsorolás nélküli dicséretben részesítette.

Ljubljana, könyvtár tervpályázat –  rangsorolás nélküli dicséret
tervező: Marko Studen – Spacelab