Közélet, hírek

Lyukas zászlót formáló 1956-os Emlékmű, Veszprém

2006.10.15. 11:01

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Veszprém, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rajk László

Nappali felvételek a befejezés előtt álló Emlékműről, melyet az alkotók október 13-ról 14-re virradó éjjel felállítottak. A Rajk László által tervezett Emlékmű felállítását az újonnan megválasztott önkormányzat vezetése mandátuma átvétele után 2 órával, 2006. október 13-án délben hatósági úton leállíttatta. Cikk a Veszprémi Naplóból.

 

Amint arról már tegnap hírt adtunk, a Veszprémben befejezés előtt álló, lyukas zászlót formáló 1956-os Emlékmű - tervezője Rajk László - felállítását az újonnan megválasztott önkormányzat vezetése mandátuma átvétele után 2 órával, 2006. október 13-án délben hatósági úton leállíttatta.

A város új vezetése az Emlékmű felavatását nem tervezi.

Az Emlékművet az alkotók 2006. október 13-ról 14-re virradó éjjel felállították.

forrás: Rajk László, M.Arch., RIBA, RAIC
Köztigon Építész Stúdió


 

A Veszprémi Napló szombati cikke a témában:

"Inog az alapja?
Megjelenés dátuma: 2006. október 14. 04:29.00
Szerző: PLT

Veszprém (vdp) - Félbehagyták az 56-os emlékmű építését, a leendő helyszínen, a színházkertben a munkások tegnap délután már csak az építési terület biztonságossá tételén dolgoztak.

Lapunk információi szerint az építkezést a polgármesteri hivatal városépítészeti irodája állíttatta le. Telefonon felhívtuk az irodavezetőt, és az okról érdeklődtünk. Lindemann István közölte, tudomásukra jutott, hogy az engedélytől eltérően folyik az építkezés, ezt a helyszínen megvizsgálták, és megállapították, hogy valóban így van.

Az idevonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően nem volt más lehetőségünk, mint felszólítani a kivitelezőt, hogy csak az engedélyben lefektetett paraméterek szerint végezheti a munkáját - mondta az irodavezető.

Lindemann Istvántól azt is megkérdeztük, miben tért el a kivitelezés a tervtől.

Szerkezeti jellegben az alapozás fajtájában, helyében, nem szerkezeti jellegű eltérés pedig az építmény megjelenése - közölte Lindemann István. Kérésünkre az utóbbit a következőképpen pontosította: a zászló jellegű motívumok felületképzése eltér az engedélyezettől, mert míg a tervben saját anyagában matt felület szerepel, az ide szállított elemek fújt, korrózióvédett, matt, lakkozott felületként vannak előkészítve. Hozzátette viszont, hogy mivel ezeket az elemeket még nem állították fel, ez önmagában még nem jelentene eltérést az engedélyezettől. Megerősítette, hogy a korábban említett eltérések egyértelmű jogkövetkezménye az építkezés leállítása. A hivatal első szinten felhívta az építtető figyelmét a tervtől való eltérésre, mire a kivitelező jogkövető magatartást tanúsított, és abbahagyta a kivitelezést.

Arra a kérdésünkre, hogy ez a döntés veszélyeztetheti-e a tervezett 23-ai átadást, azt a választ kaptuk, hogy elképzelhető, de ezzel kapcsolatban a városépítési iroda vezetője nem hivatott nyilatkozni. Viszont, ha időben kijavítják a kifogásolt hiányosságokat, viszonylag rövid idő alatt rendeződhet az ügy, soron kívül hoznak döntést. Cáfolta, hogy a mostani eljárásnak politikai vonatkozása lenne, mert ha minden az engedélynek megfelelően történt volna, nem létezik olyan politikai hatás, ami miatt leállították volna az építést.

Arról, hogy itt miért volt olyan határozott a hivatal, a rendezvénycsarnoknál pedig, ahol építési engedély nélkül zajlanak a munkálatok, miért nem, megtudhattuk, hogy míg ebben az ügyben a veszprémi, addig a példaként hozott esetben a balatonfüredi polgármesteri hivatal járhat el. Erről tehát Lindemann István nem tud nyilatkozni.

Szerettük volna megkérdezni Rajk Lászlót, aki nem csupán tervezője az emlékműnek, de a kivitelezés fővállalkozója is. Az építész azonban közölte velünk, hogy most még nem nyilatkozik."

forrás: naplo-online

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk