Épülettervek/Hallgatói terv

Madárkórház Erdőfűn - Csomor Veronika diplomaterve

1/33

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/33

Madárkórház Erdőfűn - Csomor Veronika diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

Madárkórház Erdőfűn - Csomor Veronika diplomaterve

2013.09.03. 08:22
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Erdőfű

Építészek, alkotók:
Csomor Veronika

Madárkórház Erdőfűn - Csomor Veronika diplomaterve

Tervezés éve:
2013

Stáblista

építész konzulens: Fodróczy József
tartószerkezeti konzulens: Cserpes Imre
épületgépészeti konzulens: Petrikó László
opponens: Szigeti Nóra

MÉD:

Ki ne csodálná azt a finom, spirális ívet, amelyet a légáramlattal felfelé szálló madarak rajzolnak? A következő diplomamunka ezt a lendületet idézi meg és hozza vissza - a madarak életébe is. Bemutatjuk Csomor Veronika (Széchenyi István Egyetem) tervét.

Madárkórház Erdőfűn

„… Gyula ezen is elgondolkozott, de aztán szemét megint csak odavonzotta a nyílás, amely tüneményes mozinak bizonyult, a valóság szereplőivel a végtelenség vásznán, eredeti, színes felvételekkel. Mert soha nem az történt, amit várni lehetett, és soha nem lehetett tudni, melyik szereplő lép fel a színpadra, mikor lesz belőle főszereplő, mikor tűnik el, vagy mikor ölik meg, nemcsak az önkéntelen szerep szerint, hanem a valóságban és végérvényesen.
És ez a szerep nem volt játék, ez a szerep az élet komoly valósága volt. Itt nem voltak fakardok, művilágítás és papírkorona; itt nem uralkodott senki, s az egész színjátékot valami láthatatlan rend igazgatta, a tojástól az elmúlásig. …"
/Fekete István: Tüskevár/

6/33

Ötlet

Diplomatémám kiválasztását nagyban befolyásolta az a környezet, amelyben felnőttem. Édesapám madármenhelyet működtet kölkedi családi házunk udvarában 2000 óta, így nekem is volt részem a madarak ápolásában, nevelésében. Szomorú tény, hogy a bekerülő madarak száma fokozatosan növekszik (gázolás, áramütés, mérgezés következtében), elhelyezési lehetőségük viszont szűkül. Felmerült hát bennem a kérdés, hogy vajon hol foglalkoznak még az országban sérült vadmadarakkal. A válasz teljesen meglepett. A kisszámú fellelhető telepen (Kőszeg, Hortobágy, Górés telep, Székesfehérvár, Körösladány, Pécs) is kivétel nélkül túlnépesített röpdékkel (ketrecekkel) találkoztam. Egyedül a hortobágyi telep rendelkezik önálló, jól felszerelt madárkórházzal, amely viszont a turizmusra épít. Ez pedig - véleményem szerint - nem szolgálja a madarak nyugodt gyógyulását.

Mindezek láttán arra a következtetésre jutottam, hogy lenne igény egy olyan komplett egység megvalósítására, amely befogadja, ápolja, neveli, repatriálja (visszaszoktatja) a beteg, sérült vadon élő madarakat. E cél megvalósítását szolgálná a madárkórház épületegyüttese.

9/33

Helyszín

Egy madárkórház helyszínének kiválasztásánál elsődleges szempont kell hogy legyen olyan környezet keresése, amely bővelkedik vizes élőhelyekben, erdőkben, ebből kifolyólag gazdag madár,- állat,- és növényvilágban. Fontos tényező továbbá a nyugodt, forgalmi zajoktól mentes telepítés. Ezen feltételeknek tökéletesen megfelel a szívemhez és lakóhelyemhez oly közel lévő, a Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsai-tájegységével körülölelt Erdőfű. Az egykori majorsági település üresen álló épületei kínálják magukat a hasznosításra, életre keltésre. Választásom a helyiek által kastélynak nevezett volt erdészlakra és a hozzátartozó mintegy kéthektárnyi, még egy felújítható állapotú melléképületet tartalmazó területre esett. A helyszín pikantériája a horvát és szerb határok közelsége, amely a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetőségét is magában hordozza.

Telepítés

Már a tervezés legelején célul tűztem ki az emberi jelenlét funkcióinak meglévő épületekbe csoportosítását. Vagyis hogy új építményt csak a madarak gyógyulási, huzamosabb tartózkodási helyének szentelek. Így került a volt erdészházba a konkrét kórház, a még felújítható állapotú melléképületbe pedig a madarakat kiszolgáló, tápláléktároló funkció. Az új elemként megjelenő madár-rehabilitációs egység („röpdegyűrű") végső, meglévő településszerkezettől eltérő, kiszolgáló épület köré szerveződő telepítését a gazdasági útvonalak lerövidítésén kívül a belső udvarra törekvés indukálta.

12/33

Főépület (volt erdészlak)

A főépület földszintjén kap helyet a kórház funkció. Itt történik a bekerülő madarak fogadása, orvosi kezelése, rövid idejű megfigyelése a beavatkozást követően, továbbá az adminisztráció. Az emeleten szakmai konferenciák, diákoktatás számára alakítottam ki a teret. A tetőtér pedig kilátóként funkcionál. Elsődleges szempont volt az épület új funkciókkal való megtöltésénél a homlokzatok tiszteletben tartása. A belső térszervezés leglényegesebb változtatása az eredetileg a főbejárattól jobbra lévő lépcső központi helyre áttétele. Mivel ez egy teljesen új elem (nem egyidős az épülettel), így ezt jelezni kívántam bútorszerű kialakításával.

Kiszolgáló épület (volt melléképület)

A madárketrec-gyűrű közepén elhelyezkedő épület funkciója a főépületben orvosi beavatkozással kezelt vagy ilyen kezelést nem igénylő madarak fogadása, megfigyelése, utókezelése. Itt történik a telepi dolgozók munkába állása, a különféle madáreleségek tárolása, a szolgálati autó parkoltatása. Itt is fontos szempont volt a homlokzatok tiszteletben tartása, eredeti állapotának visszaállítása.

24/33

„Röpdegyűrű"

A madárketrecek végleges formájának megalkotását rengeteg előtanulmány előzte meg. Semmiképpen sem szerettem volna a meglévő majorsági épületekhez hasonló ketreceket tervezni, hiszen a madarak nem házban laknak. Célom a madarak egyik természetes élőhelyének, az erdőnek az építészeti megfogalmazása volt. Az erdőt a változó magasságú akác oszlopok alkotta átmeneti tér szimbolizálja. Meg kell különböztetnünk fűthető és nem fűthető-zárt, illetve nem fűthető-nyitott (drótfonatos) egységeket. A nyitott egységek viszonylagos eső elleni védelmét a tetszőlegesen (szarufákra) felhelyezhető deszkázat biztosítja. A tetők váltakozó (hol kifele, hol befele) dőlése az építettség, az emberi kéz hatását hivatott csökkenteni. A ketrecek különböző belmagasságúak a madarak helyigényeinek megfelelően. A legalacsonyabb tömegtől jutunk el a gyűrű végén lévő legmagasabbig, a tréning röpdéig. A tréningeztetés gyakorlatilag a madarak szabaddá engedése előtti utolsó gyógyulási fázis.

Anyaghasználat

A meglévő épületeknél megtartottam a kettős hódfarkú cserépfedést, valamint az eredeti kis,- illetve nagyméretű tégla homlokzatokat, javítva a hőszigetelési tulajdonságot a szükséges helyeken felhelyezett, belső oldali Ytong Multipor ásványi hőszigetelő lapokkal. A belső terekben a fehér szín uralkodna, amely a tisztaság, egészség szimbóluma. Ez egyben kihangsúlyozná a főépület új, tölgy lazúrral kezelt tölgyfa lépcsőjét.

A röpdegyűrű uralkodó anyaga a fa. Az akác tartóoszlopok és a rájuk terhelő rétegelt-ragasztott szelemenek, fenyő szarufák, árnyékoló deszkázatok a szükséges fakonzerválási eljárások után tölgy lazúrral kezeltek. A fűthető és a nem fűthető egységek oldalfalainak hajópadló burkolata szintén tölgy lazúros. A nyitott részek műanyag bevonatos drótfonat fala különböző (13-40 mm) lyukbőségű, attól függően, hogy mekkora a ketrecben tartandó madár mérete. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért választottam a drótot egy lágyan eső (pl.: polipropilén) háló helyett. A válasz egyszerű: a lágy hálóba könnyen belegabalyodhatnak a madarak, illetve a drót jobban véd az esetlegesen a telekre tévedő rókák ellen.

17/33

A kezdet vége a vég kezdete

Minden építész álma, hogy szívvel-lélekkel alkotott tervei egyszer túllépjenek a papírlap síkján, és testet öltsenek a térben. Diplomamunkám most egyelőre megpihen a maga kétdimenziós világában és reméli, hogy szárnyaló gondolati tartalmával elindít egy olyan folyamatot, melynek eredményeként a segítségre szoruló madaraknak nem kell többé aggódniuk sorsuk miatt.

Csomor Veronika


Köszönöm a segítséget:
Fodróczy József építész konzulensemnek
Cserpes Imre tartószerkezeti konzulensemnek
Petrikó László épületgépész konzulensemnek
családomnak
barátaimnak

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk