Közélet, hírek

Magyarország: irodapiaci nagyhatalom

2013.05.10. 08:31

IFK elemzés a magyar irodapiac kilátásairól.

Magyarország irodapiaca több szempontból is vonzó befektetési-és bérlési célpont a hazai és nemzetközi cégek számára; köszönhetően az Európai Unión belül egyik legolcsóbb munkaerőköltségének, az ország központi elhelyezkedésének, földrajzi és logisztikai adottságainak, valamint, szakképzett munkaerejének. Emellett nálunk a legalacsonyabb az egy főre jutó irodabérlési költség a régión belül – derül ki az Ingatlanfejlesztési Kerekasztal Egyesület nemzetközi elemzéséből, amely a DTZ ingatlan-tanácsadó közreműködésével készült.

A legújabb ingatlan-tanácsadói felmérések szerint a globális és régiós befektetési piacokat vizsgálva Magyarország helyzete nem éppen rózsás: az alacsony befektetési volumennel rendelkező országok között foglalunk helyet, a lista végén; Csehország és Lengyelország előkelőbb pozíciókon szerepelnek hozzánk képest.

„Legújabb elemzésünkben több olyan szempontot azonosítottunk, amelyek alapján egyértelműen kiderült, hogy a magyar irodapiac drasztikus változás előtt áll. Akár befektetési, vagy bérlési szándékkal keresne külföldi vagy magyar vállalat irodát a régión belül, hiszek benne, hogy hamarosan Magyarország lesz az első a képzeletbeli listájukon." – hangsúlyozta Takács Ernő, az IFK elnöke.

Mitől vonzó a magyar irodapiac?

Budapest a régió egyik legnagyobb városa
A várakozások szerin 2013-tól az Európai Unió munkaerőpiaca lassú hanyatlásnak indul, csak néhány nagyobb város lesz képes ellenállni ennek a folyamatnak. A csökkenő populáció és az egyre nagyobb mértékű munkaerő mobilitás eredményeképpen a vállalatok kénytelenek lesznek átgondolni az irodabérlési stratégiájukat. Budapest, a maga 1,7 millió lakosságával – és 2,4 milliós agglomerációs populációval - Kelet-Európa legnagyobb városa. Az országon belüli, valamint a környező országokból érkező munkaerő beáramlásnak köszönhetően az előrejelzések szerint a következő 20 évben a főváros és környékének lakossága 6%-al fog megnőni, ez az arány 2,5-szer nagyobb, mint a közép-európai átlag.x

Budapest vonzza a szakképzett munkaerőt
Az Eurostat szerint 2010- és 2030 között Budapestre várhatóan 267.000 külföldi munkaerő áramlik be, ami a legmagasabb értéknek számít Kelet- Közép-Európában. Az emigránsok többségét a szomszédos országokból - Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából - származó szakképzett munkaerő alkotja, megerősítve ezzel Budapest vezető szerepét a régióban.

Nálunk alacsony a munkaerőköltség…
Az EU egészében az átlagos óránkénti munkaerőköltség az egész gazdaságra - a mezőgazdaságot és a közigazgatást kivéve - vetítve 2012-ben 23,4 euró, míg az eurózónában 28 euró volt.xx Ezek az átlagok azonban jelentős különbségeket takarnak a tagállamok között: az egy órára eső munkaerőköltség 3,7 és 39 euró között szóródik, előbbi Bulgáriában, utóbbi Svédországban. Magyarországon a hatodik legalacsonyabb, 7,5 euró az egy órára jutó munkaerőköltség, messze az európai átlag alatt.

…és az egy főre jutó irodabérlési költség
A DTZ elemzése szerint a vállalati kiadások közel 9 százaléka az ingatlannal, irodabérléssel kapcsolatos költségekre megy el. Kelet-Európában a bérlők nagyobb kihívásokkal néznek szembe, mint Európa más területein: a KKE régióban az egy munkavállaló által generált bevétel 12 %-a megy el irodabérlésre, míg Nyugat-Európában ez az arány csupán 7,8%. KKE-ban az irodabérlési költségek 35%-al alacsonyabb, mint Európa más országaiban, ugyanakkor a munkavállalók által generált bevétel is 56%-al kevesebb az európai átlaghoz képest.

Budapesten nem csupán a nominális, ingatlannal kapcsolatos költségek a legalacsonyabbak egész Európában; az Oxford Economics szerint az irodabérlésre fordított kiadások az átlagos munkavállaló által generált bevétel csupán 6 %-át teszik ki nálunk. Ez az arány a fele a KKE átlagnak és még a nyugat-európai értéket sem éri el. Ez jelentős előnyt biztosít a fővárosnak a régió többi városához képest.

Budapest az „Új Európa" központja
Horvátország belépésével az EU-ba, Szerbia és a többi ex-jugoszláv ország stabilizációjával, Közép-Európa központja tovább tolódott délre. Ennek következtében Budapest lehet az „új Európa" középpontja. A magyar főváros ráadásul az összes főbb közlekedési csomópont középpontjában található, közvetlen összekötéssel a régió többi fővárosával

A budapesti irodapiac növekedés előtt áll
Az elkövetkező években az egész KKE régió irodapiaca jelentős növekedés előtt áll, mivel a jelenlegi irodaállomány nem lesz képes kielégíteni a bérlők részéről jelentkező igényt. Amíg az átlagos nyugat-európai fővárosok modern irodaállományában közel 11 négyzetméter jut egy főre, addig Közép-Európában csupán 2,5 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy ezekben a városokban jelentős számú irodabérlő továbbra sem modern irodaházakban bérel területet, ugyanakkor az igény részükről megvan, hogy jobb épületbe költözzenek. A gazdasági helyzet javulásával egyre többen meg is engedhetik majd maguknak a költözést és Budapest a lehető legjobb helyzetben van a régióban, hogy az új irodaigények többségét felszívja.

⃰ forrás: Eurostat
⃰⃰⃰⃰ ⃰ Eurostat becslés

forrás: IFK sajtóközlemény

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk