Malmö új központja
Tavaly adták át a svéd Malmö központjában, a White tervezésében azt a városi teret, amely a térség megváltozott dinamikájára kíván a minél rugalmasabb választ nyújtani.
A svéd nagyváros a 2000-ben megnyílt Øresund-híd átadását követően szinte összenőtt Koppenhágával, a két város között napi szinten ingázók száma ugrásszerűen megnőtt. A dán főváros és a svéd Malmö körül kialakult 3,8 milliós régió a legdinamikusabb skandináv terület. Az ingázók legnagyobb része a hídon átfutó vonatokat veszi igénybe – egységes jegy- és bérletrendszere a két országban elterülő teljes régió közösségi közlekedési hálózatára érvényes –, amely korábban Malmőt körbejárva jutott el a város központi fejpályaudvarára. 2010-ban adták át azt az új, 17 kilométeres új vasúti rendszert, amelynek nagy része a város alatti alagútban fut, ezzel lényegesen lerövidíti az utazási időt. A City Tunnel projekt keretében új állomás is épült Malmö központjában, a korábban csak végállomásként működő főpályaudvart pedig az alagútból beérkező vonal bekötésével átmenő forgalomra rendezték át, ezzel lényegesen könnyítve a régó svéd oldalának közlekedési helyzetén.
A város központi elhelyezkedésű, mégis korábban csendes Triangeln kerületében megnyílt új, földalatti vasúti állomás és az itt megforduló napi 37.000 ingázó radikálisan megváltoztatta a térség dinamikáját, épp ezért volt szükség a felszíni térség határozott újragondolására. A S:t Johannesplant és közelében levő művészeti központ terét érintő városi tér kidolgozására kiírt pályázatot a svéd White iroda nyerte. A két térség „összenyitásával" egy olyan teret kívántak megteremteni, ami egyszerre tud programot nyújtani a nyüzsgő hétköznapokon és a csendes vasárnapokon egyaránt.
A teret leginkább meghatározó, egybefüggő betonozott burkolata a hétköznapi eleganciát kívánja megjeleníteni, motívumvilágában a térfalakat alkotó templomra és a művészeti központra reflektál, vonalvezetése a templom északi szecessziós rajzolatait kölcsönzi. A művészeti központ előtti térség pedig bekapcsolódik az intézmény életébe, ott installációs lehetőségeknek, rendezvényeknek kíván flexibilis helyet biztosítani. A tervezők elképzelése szerint a térnek a legnagyobb rugalmasságot biztosítják, ezzel is átadva annak formálását a tényleges használóknak, így a központ művész rezidenseinek, akik a gördeszkázástól a filmkészítésen keresztül a különböző kísérletekig szabadon vehetik birtokba a teret.
A gyerekek számára szökőkúttal felszerelt játszótér létesült, a tér központi eleme pedig egy, a felszínből kiemelkedő hatalmas korong lett, ami szolgálhat színpadként és ülőhelyként is egyaránt, napnyugta után pedig kör alakban különleges megvilágítást kap.
Bán Dávid
14:52
nem hiszem h ezt a tervezők parknak szánták, nem is érdemes annak tekinteni. ez sztem városi tér, tágas, levegős, elegáns, a képeken kifejezetten vonzónak tűnik. a közvetlenül határos területeken három kisebb park van, és nem messze tőle egy igazán tekintélyes méretű negyedik. ezen a környéken sztem nem egy ötödik ligetre vágytak a lakók, hanem egy térszerű térre.
15:19
@zsuppanandras: Placcot, azaz nagy méretű beton- aszfalt- vagy kőborítású teret négy céllal építünk egy város közepén: 1. katonai díszszemlék, felvonulások és nagygyűlések céljaira; 2. piacnak (valaha ez volt a legfőbb cél); 3. hogy könnyű legyen tisztán tartani; 4. csak úgy (ma az utóbbi kettő a legfőbb indok).
A kopár kőborítású terek hervasztóak. Egy tér akkor jó, ha térfalai érdekesek és arányosak a méretével, továbbá ha a tér rendelkezik kitüntetett nézetekkel, tehát ha van egy vagy több kedvelt rápillantási és áthaladási iránya. Ez létrehozható félig-meddig művi úton is, pl. szobor vagy szobrok, netán szökőkút elhelyezésével, illetve a burkolat strukturálásával. A burkolat strukturálásának valaha kedvelt módja volt a füvesítés: ez annak a zöld, egyszikű, sűrűn vethető növénynek a jelentős felületen történő, sétautakkal szabdalt telepítését jelenti, ami régebben a parkok, kertek, nyilvános terek hűsítő és esztétikus alapborítása volt. Vigyázat! A füvesítés nem azonos a törpecserjék kihelyezésével, ami a hajléktalanok és a dolgukat végző kutyák távoltartására szolgál! A távoltartásról hajdan a parkőr (csősz, csüge) gondoskodott.
A városi tér "bútoraival" tanácsos csínján bánni. Talmi dolog a kihelyezett dézsás növény és alig jobb megoldás a kőbe vésett, magasított virágágyás. Padok és árnyékolók ugyan szükségesek, de nem alapvető tér-osztásra: inkább csak kísérjék, ne pedig meghatározzák a tér osztásának kontúrjait. Vendéglátó célú épület, pavilon, szaletli elhelyezése kockázatos, de átgondoltan mégis lehet sikeres, ld. a budapesti Szabadság tér közepén a kávézót.
15:59
Előre egy új városi parképítészet felé! Zabolázd meg a fránya növényeket, viszont engedd szabadon terjeszkedni a követ és a murvát. Így lesz az általad megtervezett táj nyáron forró tepsi, télen körvonalazatlan jégpálya. Kiváló példa minderre a keszthelyi főtér és a pesti Kossuth tér. Gratula a malmői követőknek.
09:43
Én nem sok fantáziát látok benne, hiszen mindent lebetonoztak, amit csak lehetett. Emberek is alig látszanak a képeken.
09:10
szerintem tok jo hogy 'szabadon hasznalhato', es nincs pl. korbekeritve szogesdrottal.
12:31
@másik: :-) jogos, cseréltük a címet! Köszönjük, üdv, Erika