Nézőpontok/Kritika

Martinkó József: Zöld az isten

1/1

?>
1/1

Martinkó József: Zöld az isten
Nézőpontok/Kritika

Martinkó József: Zöld az isten

2007.08.17. 11:24

"A győztesként kihirdetett Janesch Péter és a japán Kengo Kuma, valamint a fiatal magyar építészekből álló minusplus_architects által jegyzett koncepciónak igen sokan örültek szakmai berkekben, és ez a kijelentés igaz azokra a honi építészekre is, akik ez alkalommal vesztettek. Miért is?"

Martinkó József teljes írása az ÉS-ben olvasható

Zöld az isten

...az öltönyök alá izzadt testekből kiszakadó sóhaj dinamikáján volt érezhető a 2009-re felépítendő új kormányzati negyed tervpályázati eredményének valódi súlya. Végül a győztesként kihirdetett Janesch Péter és a japán Kengo Kuma, valamint a fiatal magyar építészekből álló minusplus_architects által jegyzett koncepciónak igen sokan örültek szakmai berkekben, és ez a kijelentés igaz azokra a honi építészekre is, akik ez alkalommal vesztettek. Miért is?

Egyfelől az általam nemrégiben az ÉS hasábjain is leírt építészeti establishment képviselői örültek annak, hogy magyar építész dolgozatát tartotta legjobbnak az a zsűri, ami Daniel Libeskindet, Hans Stimmant, Berlin egykori főépítészét és Josep A. Acebillo Marint, Barcelona jelenlegi főépítészét is a soraiban tudhatta. Másfelől örültek annak, hogy mindez nyílt, nemzetközi világpályázaton történt, és örömükben kissé sem zavarta őket, hogy személyes véleményem szerint a kiírás annyira bizonytalan, kommunikációja annyira erőtlen lett, hogy a világ több tízezer építésze közül csupán mintegy harmincheten regisztrálták magukat, és végül ezek közül is csak tizenhét pályamű érkezett be.

Ne ködösítsünk! A végeredmény ismeretében nem egy városrész tervezésének roppant feladata hárult volna az indulókra: egyetlen főépület megtervezése is célhoz vezethetett, és a városrendezés válhatott ajánlásszintűvé. Vagyis nem igaz az a kijelentés, miszerint a feladat nagysága rettentette el a potenciális pályázókat, hiszen a zsűri szemrebbenés nélkül rendelte Janeschék terve mellé a Finta-iroda városrendezési koncepcióját, így még az is elképzelhető, hogy végeredményben Finta József irodája, illetve a Westend bevásárlóközpont folytatásában lévő Demján-telkek beépítése dominálja majd a városrész rendezését, míg a kormányzati tömb egyetlen épülete arról leválik...

A hazai építészelit számára még egy örömteli, önigazoló részlet: Janesch és csapata olyan pályázaton győzött, amire a beadott anyagot értékelő zsűri külföldi tagjai azt mondták, összességében "arctalan", ám a díjazottak racionális, megépíthető terveket nyújtottak be, tehát egyfajta konszenzusos középérték volt a nyerő...

Janesch azoknak az összefüggéseknek az analízisében alkotott zseniálisat, amitől a hazai elit elfordul. Amikor ugyanis egy Budapesten megrendezett nemzetközi építészkonferencián előadást tartó japán sztárépítész - Kengo Kuma - kapcsolatba került Janeschékkel, létrejött az a multikulturális, globális tér, amiben a progresszív kortárs építészet manapság születik. Ráadásul az 1954-es születésű Janesch akkor már a minus_plus iroda huszonéves építészeivel dolgozott. Tehát eloldotta magát ötvenes, hatvanas éveiben járó nemzedéke óhatatlan gondolati szűkösségétől. Létrehozta azt a fúziós, multikulturális, pluralista modellt, amit magyar építészek közül valószínűleg csak a Kínában dolgozó Bachman Gábor ismer, fogad el. A többiek, kétségbeesetten kapaszkodva a regionalizmus eszméjébe, tudomást sem hajlandóak venni minderről.

Valószínűleg nem árulok el nagy titkot azzal, hogy az építészet, az építés aktusa természeténél fogva minden esetben magában hordozza a hatalom aspektusait. Ennek illusztrálása, megerősítéseképpen talán kapóra is jött egy véletlen, ami révén a kormányzati negyed tervpályázata amolyan segédkönyvféleséggel gazdagodott. Történt ugyanis, hogy szinte a kiírás hetében jelent meg magyarul Deyan Sudjic Épület-komplexus című esszékötete, amiben a kiváló angol művészettörténész, lapszerkesztő, múzeumigazgató időnként igen nyersen és provokatívan ír a mindenkori pénz- vagy politikai hatalmat az építés, a fejlesztés-fejlődés ürügyén kiszolgálni, támogatni, propagálni stb. hajlandó építészgéniuszokról. Lehet persze esztétizálni az építészet és demokrácia viszonyáról, azonban úgy még soha nem raktak egyetlen méter falat sem a világtörténelemben, hogy a kőműves kikérte volna a segédmunkás véleményét a kötésrenddel kapcsolatban, hogy az építész az alaprajzi elrendezés milyenségéről konzultált volna a kőművesével, vagy a beruházó megkérdezte volna az építészt a banki finanszírozás problémáiról. Az építést kísérő döntések nem a demokráciáról szólnak, épp ellenkezőleg. Még a leginkább konzultatív építés során is eljön a pillanat, amikor valakinek igent vagy nemet kell mondani...

A zöld növények, napos, levegős udvarok, a talajszondákkal megoldott épületenergetikai kérdések ecotech stílusú masszája kioltja a lépték problémájának kérdését. Ráadásul azzal, hogy a vasúti terek, a köztes részek és az Eiffel-csarnok rehabilitációját Janeschék a japánokra bízták, a kormányzati épülettömb narratíváját, bátran és igen szimpatikusan a Podmaniczky utca tengelyéből, pontosabban az azon túli, gangos, belsőudvaros bérházvilágból vezették le. A monumentális tömeg szabdaltságát biztosító, a tizenegy minisztérium helyét szervező tizenegy belső udvar kialakításával tehát ritmikailag átkötötték, ráfordították az épülettömböt a Terézváros épületszövetének karakterére...

"A budapesti Nyugati pályaudvar térségének kormányzati negyedként való fejlesztésére vonatkozó városrendezési tervjavaslatok elkészítése és a kormányzati épület[együttes] tervezése." A KVI-pályázat győztes terve.
Alkotók: Janesch Péter, Kengo Kuma, minus_plus architects

Martinkó József teljes írása az ÉS 2007. augusztus 10-i, 32. számában jelent meg

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk