Design/Formatervezés

Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja

1/13

Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja

?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
?>
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
1/13

Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja

Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
Design/Formatervezés

Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja

2014.06.06. 08:34

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Építészek, alkotók:
Márton László Attila, Jakab Csaba

Földrajzi hely:
Velence, Olaszország

Vélemények:
3

Dosszié:

„Az idei kiállítás az építés folyamatát, ember- és közösségformáló erejét, az épített környezetre tett hatását vizsgálja, ami jól kapcsolódik az idei Biennále központi témájához, a fundamentumok fontosságának hangsúlyozásához" – mondta az idei Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar kiállítását megnyitó beszédében Hammerstein Judit, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára.

Hammerstein Judit felidézte: mikor 1980 tavaszán néhány építészhallgató és építész kirándulást tett a Visegrádi hegyekben, és aztán Makovecz Imre vezetésével megszervezték a Visegrádi Tábort, akkor nemcsak a Kárpát-medencei modell, mint az építészhallgatók gyakorlati képzése vette kezdetét, hanem egy szinte elfeledett forma éledt fel. A kalákaépítések egy-egy közösség szükségletére kínálnak megoldást, s közben építés alapjaira irányítják a figyelmet: az anyag ellenállásának nehézségére, a tudás fontosságára, és az összefogás révén létrejövő építmény nagyszerűségére. A hagyományt élesztik fel, nemzeti identitásunkat erősítve.

A pályázati úton kiválasztott kiállítás kurátorai, Jakab Csaba és Márton László Attila az általuk kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert mutatják be olyan konkrét építészeti példákon keresztül, ahol kalákában, közös munka eredményeként jött létre valamilyen hasznos építmény.

Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
5/13
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja

A kiállítás része Kunkovács László Balogh Rudolf- és Magyar Örökség-díjas fotográfus, néprajzkutató felvételeiből összeállított fotósorozat is, mely a népi építészet sajátos és mulandó remekeit idézi fel.

A kiállításba építész szakos főiskolai és egyetemi hallgatók is bekapcsolódtak: egy külön pályázat nyerteseiként hat temesvári egyetemista – Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István – Szakállszárító című projektjük keretében használhatatlanná vált padokat újított fel a magyar pavilon előtt illetve a Biennále területén.

Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja
9/13
Megnyílt a Velencei Biennále magyar pavilonja

Az „építésbe" és jelhagyásba játékos módon a látogatók is bekapcsolódhatnak a belépéskor kapott csipeszek feltűzésével. A kurátorok több százezernyi hagyományos facsipesszel készülnek, és azt remélik, hogy a tárlat emblémája, a facsipesz a város különböző részeibe is eljut.

A Velencei Építészeti Biennále, amelynek főkurátora Rem Koolhaas holland építész, június 7-től november 23-ig várja a közönséget.

 

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2014.10.07.
08:09

A Biennálé másik jeligéje (a "Fundamentals" mellett) a "Modernity 1914 - 2014". Ezzel Rem Koolhaas nem igazán tudott mit kezdeni – az Arsenale központi anyagát megtekintve, inkább kortörténeti, mint építészeti kiállításon éreztem magam. Bezzeg, a nemzeti pavilonok, különösen azon országoké, amelyekben a modernizmus meghatározó irányzat volt! Ilyen mindenek előtt Brazília, amelynek a kiállítása a modernizmus, elsősorban Costa és Niemeyer (és még vagy öt, korabeli kiválóság) megdicsőítésének tekinthető. Láthatóan, máig roppant büszkék rájuk, fittyet hányva a Jan Gehl-i élhetőségi aggályokra. Itt jegyzem meg, hogy Koolhaas nyilván nem a modernizmust érti modernity alatt, hanem azt, ami a modern építészeti anyagok és technológiák, no meg a tömegigény nyomán az elmúlt száz év építészetében kialakult.

A modern építészet iránti legkomolyabb kételyeket Lettország kiállítási standja támasztja. Az ő kiábrándult, de nagyon gondolat- és adatgazdag installációjuk egyenesen a mozgalom lettországi létezését kérdőjelezi meg, miközben vagy száz épületet megmutat - többségében lejárt, elavult szocmodernet. Odafigyelve azért kiderül, hogy a kiábrándultság a múlt politikai ágyazó közegének szól, tehát annak, hogy hozzájuk a modern épületek a szovjet uralom intézményeinek foglalataként érkeztek.

E két véglet között feszül a Biennálé modernitásról szóló vonulata, sokféle önkényesen választott hangsúllyal, de összességében igencsak kijózanítóan. A magyar pavilon kimarad ebből a főcsapásból, ám ez nem baj. Emlékszem, volt kiállítási koncepció (talán második vagy harmadik lett) amely, úgymond, a „modernizmus” magyarországi történetét kívánta elmondani, de csakis a szocializmus időszakára koncentrálva. Örülök, hogy nem olyan kiállítást vittünk a Biennáléra, amely "későmodern" vagy "szocmodern" irányzatot terminológiájában összekeverte volna a két világháború közötti, eredeti modernista vonulattal. Félő, hogy az a kiállítási anyag beleolvadna a Biennálén a modernizmus körül kialakult, eszmeileg pontatlan, hevenyészett rendszerezettségű, kicsit lehangoló tarkaságba. Sokkal jobbnak tartom az építész-képzésre és a magyar népi építészetre összpontosítva az alapok felmutatását, tehát hogy a Fundamentals hívószó jegyében hozták létre ezt a kiváló kiállítást.

Azért a legjobban az olasz pavilon tetszett. Egy része - legalább harminc illusztrált példa - a régi és új épületek összeépítésével, nagyrészt "tégla a tégla mellé" típusú egybeforrasztásával foglalkozott. Erről a kiállítási anyagról kurzust kellene tartani Magyarországon. Az olaszok – legalábbis a példák alapján - ebben egyszerűen zseniálisak.

Pákozdi Imre
2014.10.06.
07:17

Először jártam a Velencei Építészeti Biennálén és a magyar pavilon szíven ütött: talán a legszebb épület az egész területen. Még így, borostyántól elmaszkolva, sudár fáktól eltakarva, a fehér kubusok sorától kicsit elidegenedetten is az. A kiállításunk is kiváló, biztos, hogy a legjobbak egyike. Két, igen fontos "Fundamentals"-ról szól (ez a szó az idei építészeti biennálé egyik jeligéje). Egyrészt a sok építészünk számára meghatározó népi alapokról, másrészt a fiatal építészek képzésében itthon évtizedek óta fontos, testi munkát és önépítő-öntevékeny, mégis közösségi élményt jelentő nyári építőtáborokról. A csipesz-gondolat megindító és az egész biennálé egyetlen érdemi kísérlete a közönség - többségükben maguk is építészek - tevőleges bevonására. A nekem legjobban tetsző hat kiállítás egyébként, rangsor nélkül: olasz, brazil, albán, lett, mexikói, magyar. A legrosszabbak: német, belga. Mindkettő kongóan, bosszantóan üres. A német pavilon ürességében ráadásul felfedezni vélem a valamikori, Mies van der Rohe által tervezett barcelonai német pavilon utánérzését (az is üres volt, de micsoda különbség). A belga kiállítás pedig a semmitmondás csimborasszója. Szó se róla, a semmitmondás réme ott leselkedik minden művészi tevékenység sarkában, na de hogy valaki direkt meghívja, vendégségbe…

Két apró, kritikai megjegyzés a magyar kiállításhoz. Sajnos a Biennálé könyvesboltjában nem kapható a Building című, a pavilon anyagáról szóló kiadvány, amelyet pedig sokan megvettek volna. A másik a film, amely az építészeti Biennálé több pavilonjában is alapvető szerepet tölt be. Igenám, de sehol máshol nem a kiállító ország nyelvén beszél. Vagy olaszul, angol felirattal, vagy angolul, olasz felirattal. Erre legközelebb figyelni érdemes, mert a magyar nyelv a külföldiek számára még angol felirattal sem igazán követhető. 

Kuli László
2014.06.07.
09:13

Csaba és MLA! Gratulálok!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk