Megújul a Palotanegyed - az elképzelés

Az Európa Belvárosa Program II. keretein belül és a Tér_Köz pályázat segítségével megújul a Palotanegyed. A program célja többek között a kulturális és épített örökség, a közterületek funkcionális megújítása, a városrész turisztikai vonzerejének növelése. Az önkormányzat kifejezett szándéka a helyi vállalkozók és közösségi kezdeményezések támogatása. Alföldi György és Csete Zoltán tervei.

Európa Belvárosa Program II. – a Palotanegyed Kulturális Városmegújítása

A Palotanegyed kialakulása

A program stratégiai célja a kulturális és épített örökség, valamint a közterületek funkcionális megújítása, az egyedi városképi karakter megerősítése, a városrész turisztikai vonzerejének növelése, a környék diáknegyed jellegének erősítése, továbbá a városrész gazdasági versenyképességének növelése. Az önkormányzat a helyi civilek bevonásával szeretné sikerre vinni a programot, s kifejezett szándéka a helyi vállalkozók és közösségi kezdeményezések támogatása. A terület körvonalai az 1700-as évek elején kezdtek kirajzolódni. Bár a főváros határai még jóval beljebb húzódtak, az oda vezető sugaras irányú főútvonalak már ekkoriban is léteztek. Az ekkor még alapvetően kertes, zöldségtermesztésre használt övezet beépülése 1730 után indult meg, s ezzel párhuzamosan alakult ki fokozatosan – előbb hosszanti, majd keresztirányban – a Belső-Józsefvaros napjainkig szinte változatlan utcahálózata. A 19. század első felében még javarészt vályogból épült földszintes házak álltak itt, majd az 1838-as árvíz hatalmas pusztítását követően egy nagyszabású újjáépítési hullám, s egyben a környék városiasodása vette kezdetét. A század végére szinte teljes egészében kiépült a Palotanegyed, s területén több országos intézmény – többek között a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a mai Olasz Kultúrintézet helyén működő Képviselőház – is otthonra lelt. A társadalmi és kulturális szempontból egyaránt meghatározó épületek köré nemesek, s jónéhány arisztokrata család építtetett palotát a korra jellemző eklektikus és szecessziós stílusban. Ezek az épületek a mai napig a Palotanegyed büszkeségei, hiszen Európában másutt nem található ilyen nagyszámú egységes karakterű épület.

A Palotanegyed ma

A józsefvárosi Palotanegyed városszerkezeti elhelyezkedéséből, történelmi szerepéből eredően hangsúlyos, központi szerepet foglal el a fővárosban. A negyed épületei között jellemzően paloták és 4-6 emeletes bérházak találhatók szép belső udvarokkal, amelyek mintegy 30%-a kiemelkedő értékű, s műemléki védelem alatt áll. Míg a Múzeum körút környezetében impozáns, sok esetben restaurált, múlt századi paloták állnak, addig a József körút felé haladva a bérházak száma kerül túlsúlyba.

A Palotanegyed köszönhetően a belváros közelségének – a gazdag társadalmi és történelmi tradícióknak, a kulturális és oktatási intézmények magas számának (ELTE, SOTE), az értékes műemléképületeknek és a hangulatos utcáknak – pezsgő része a városnak. Az elmúlt 15 évben több hullámban zajló megújítási munkáknak hála, egyre népszerűbb mind az egyetemisták, mind a kultúra iránt érdeklődők, mind a turisták körében. A negyed Budapest földrajzi központjában, Ferencváros és Erzsébetváros között helyezkedik el, és közvetlenül kapcsolódik a történelmi belvároshoz, így egyfajta híd szerepet tölt be Józsefváros Nagykörúton túli területei és a belváros között.

Az Európa Belvárosa Program

A környék fejlesztésére 2007-ben indított programot a kerület. Az első ütem legfontosabb célja a közterületek és az épületek megújítása volt annak érdekében, hogy megfelelő környezetet teremtsenek a társadalmi, gazdasági fejlődésnek és a turizmus növekedésének. A program első ütemének sikerét követően az önkormányzat annak folytatásáról döntött, amelyet az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Józsefváros 2010-2014 gazdasági programmal összhangban alakított ki. Az Európa Belvárosa Program II. a korábbihoz hasonlóan a kulturális és épített örökséget, valamint a közterületek funkcionális megújítását, az egyedi városképi karakter megerősítését, és a városrész turisztikai vonzerejének növelését célozta.

Fontos eleme a környék diáknegyed jellegének erősítése és a városrész gazdasági versenyképességének növelése is. A fejlesztések lehetővé teszik, hogy a belvárosi életminőség a Nagykörúton kívül eső területeken is megvalósuljon – igényes lakóhelyet biztosítva az itt élők számára, vonzó látnivalókkal csábítva ide a turistákat –, és a városrész olyan szolgáltatásokat kínáljon, amelyek nem csupán a turistákat célozzák, de a helyi lakosság számára is értéket jelentenek. A program hatására Józsefváros különböző negyedeinek elszigeteltsége feloldódik, ugyanakkor a sokszínűség továbbra is megmarad. Az önkormányzat a helyi civil szervezeteket is bevonja a programba, támogatja a közösségi kezdeményezéseket, a helyi vállalkozásokat, így segítve új és jól működő mikroközösségek létrejöttét, illetve a környék önfenntartó képességének erősödését.

A Tér_Köz pályázat

A kiterjedt és komplex program tíz elemének megvalósítását a Tér_Köz pályázaton elnyert támogatás teszi lehetővé. A benyújtott projekttervben szerepel a Bródy Sándor utca – Gutenberg tér – Somogyi Béla utca – Rökk Szilárd utca és a hozzá kapcsolódó terek egyedi karakterű megújítása, és szükség esetén a kapcsolódó közművek felújítása vagy cseréje is. A projektelem célja a vegyes forgalmú és gyalogos utcaszakaszok által egy egységes közterület-hálózat megteremtése, a turisztikai látnivalók összekapcsolása, az utcák gyalogosbaráttá tétele – járdák kiszélesítése, zöldfelületek kialakítása. Ennek keretében megújul a Pollack Mihály tér, illetve a Bródy Sándor utca – Vas utca – Horánszky utca csatlakozásában és a Gyulai Pál utcában egy-egy új, növényekkel beültetett, utcabútorokkal berendezett köztér születik.

Az építészeti értékek megőrzéséhez a társasházak felújítása is hozzátartozik. Az önkormányzat negyven jelentkező közül választotta ki azt a 22 lakóközösséget, amelyekkel együttműködik. A munkálatok során a külső és belső homlokzatok, az épületdíszek, a kőpárkányok, illetve a bejárati kapuk és kapualjak helyreállítását végzik el.

A belső udvarok rendbehozatala egy önálló program keretében történik, amelyben a lakók aktívan közreműködnek. A Belső Udvar Plusz Program célja, hogy a közösségi szerepüket elvesztett belső udvarok újra élettel teljenek meg, s kifejezetten olyan megoldásokat támogat, amelyek a társasházi udvarok közösségi használatát teszik lehetővé. Kiemelt cél az akcióterületen az egykor jellemző gazdasági aktivitás újbóli felpezsdítése, a kiskereskedők, a helyi vállalkozók és a civil kör „mozgósítása"és helyzetbe hozása, illetve a városban betöltött gazdasági vonzerő stabilizálása és erősítése.

A Mi Büszke Bródy Sándor utcaiak névre keresztelt programelem, az úgynevezett "utcaszövetségek" létrejöttét segíti. Ezek elsődleges célja éppen a helyi vállalkozások, a kiskereskedők és a vendéglátóipari szereplők összefogásának serkentése, illetve egy közös üzleti-etikai szabályrendszer kialakítása, amely mindannyiuk tevékenységét sikeresebbé teszi. Ennek része a közös marketingstratégia és egy helyi "brand" megteremtése is.
Az utolsó projektelem a környék személyes vonatkozásait igyekszik feltárni. A Megélt Történelem Program arra kínál lehetőségeket, hogy a környék történelmét egyedi történeteket összegyűjtve, azokat a nyilvánossággal megismertetve tegye emberközelivé, megélhetővé.

Rothman Gabriella

Adatlap

A projekt címe: Európa Belvárosa Program II., a Palotanegyed Kulturális Városmegújítása

Projektgazda: Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat
Projektmenedzser: Rév8 Zrt. – Alföldi György, Csete Zoltán
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport

Partnerek: Társasházak, Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CAPE), JóHír Józsefvárosi Média, Rendezvény Galéria Központ Közhasznú Nonprofit Kft., Városfejlesztési és Főépítészi Ügyosztály, Fővárosi Vízművek Zrt.

Elnyert fővárosi támogatás: 317,51 M Ft
A támogatás intenzitása: 80% közterületek és 33,4% magánterületek esetében
Teljes projektköltség: 622 M Ft

A projekt tartalma:

Az Európa Belvárosa Program folytatásaként a Palotanegyed kiemelt jelentőségű utcái, kitüntetett terei és társasházai újulnak meg. A közterületek felújítása az átmenő forgalom mérséklését, az utcák és terek humanizálását, komfortosabbá tételét hivatott szolgálni. A pályázat szoft elemei között szerepelnek a lakóközösségek vállalásai a társasházak fizikai megújításáért, a helyi kisvállalkozók, kereskedők és lakók érdekeit védő utcaszövetség létrehozása a Bródy Sándor utcában, valamint további, a negyed identitását erősítő kulturális és közösségi programok.

Példaszerű a 22 társasház tulajdonosi összefogása az önrész biztosítására és az azon felül tett társadalmi vállalásokra (belső udvar időszakos megnyitása, programok befogadása és szervezése, utcában lévő fák gondozása stb.). Így azon túl, hogy előnyösebb utcakép jön létre, a lakók aktivizálásával, a lokálpatriotizmus erősítésével egy fenntartható városrehabilitációs folyamat indul el, és a saját környezetéről felelősebben gondolkozó társadalom alapjai teremtődnek meg.