Pályázatok/Magyar
MÉK és a MÉSZ Diplomadíj pályázat 2012-2013
2013.06.19. 08:37
A MÉK és a MÉSZ Diplomadíj pályázatot hirdet egyetemi, 10 féléves osztatlan képzésben részt vett és diplomázott, vagy bázis+mesterképzésben részesült és diplomázott, 2012 második és 2013 első félévében végzett okl. építészmérnökök és építésztervező művészek számára.
Pályázni a diplomaterv építész munkarészének A3 méretre kicsinyített változatának beadásával (maximum 6 db lap) lehet.
A pályázat beadásának helye: Építészek Háza (1088 Budapest, Ötpacsirta u 2.), időpontja: 2013. szeptember 2-5. között 10.00-15.00 óráig.
A pályázat nem titkos. A terveken a névaláírást fenn kell tartani. A Diplomadíj pályázaton épületterv, műemlék-rekonstrukció és terület- és településrendezés tárgyú diplomamunka nyújtható be. (A belsőépítész, valamint a kert-tájépítész diplomamunkák diplomadíj pályázatát külön hirdették meg, ezen a helyen is közzétesszük, de más eljárásban értékeljük.)
A diplomaterveket szakmagyakorló építészekből álló bíráló bizottság fogja értékelni. Megfelelő számú és színvonalú pályázat beérkezése esetén a zsűri maximum 7 db díjat ítél oda. Ezek közül várhatóan egy-egy díjjal a műemléki, illetve az urbanista irányultságú pályázatot fogjuk jutalmazni.
Eredményhirdetés az Építészek Világnapján, 2013. október 7-én várható.
Akkor közös kiállításon bemutatjuk az építész, a belsőépítész, a kert- és tájépítész valamint a településtervező díjazottak terveit.
A diplomadíjjal kapcsolatban esetlegesen felmerült további kérdést kizárólag
e-mailen, az urban.judit@mek.hu címre lehet küldeni.
20:02
Bár már napok óta fenn va a cíkk a honlapon, csak most ötlött a szemembe a bevezetőből, az általam kiemelt kifejezés:
"A MÉK és a MÉSZ Diplomadíj pályázatot hirdet egyetemi, 10 féléves osztatlan képzésben részt vett és diplomázott, vagy bázis+mesterképzésben részesült..."
Mivel nem akartam hinni a szememnek gyorsan két honlapot is megnéztem:
az egyik a MÉK és ott szó szerint ezt a megfogalmazást találtam Noll Tamás MÉK elnök aláírásával,a másik a BME Építészmérnöki kar honlapja, és láss csodát - máert már azt hittem, hogy a forróság ment az agyamra -, ott a meghítdetett okatási forma az osztatlan (10 féléves), és a Bsc.Bázisról ott egy szó sem volt. Igaz, hogy az oktatástecnikusok évek óta adósak a Bsc. magyar megfelelőjének, de hogy egy középszintű egyetemi oktatás bázis legyen, az azért eegy kicsit furcsának tűnik. (Hogy mi minden lehet a bázis, arról hely hiny miatt - mert az elekronikus szemét is csak szemét -, itt nem kívánok vitát nyitni.)
De, hogy a szakmagyakorlás kérdéseiben az egyik passzát szelet fújó szervezet és képviselője, ezt elkövette, az azért nem semmi.
Ryhe
Ui. megnézetem a legújabb szakmagyakorlásra tett rendelettervezetet is, ott így fogalmaznak:
osztatlan mesterképzési szak
ciklusokra bontott, osztott mesterképzési (Msc.) szak, illetve
ciklusokra bontott, osztott alapképzés (Bsc.) szak.
14:52
@Hartmann György Sándor: A bsc és az msc diplomák között miért kell különbséget tenni egy diplomadíjnál ? Aki megnézi látja, hogy teljesen értelmetlen és érthetetlen kizárni a bsc diplomákat a diplomadíjból. Persze nem mintha lenne ma bármilyen presztízse annak a díjnak... Az mindenesetre biztos, hogy meg sem néztek egy diplomatervet sem a közelmúltban. A kamara ezen, és korábbi lépésein is inkompetenciát lehet felfedezni.
16:18
@iwel: Kedves iwel!
Sajnos nem érted az idők szavát!
A most - talán még egyeztetés alatti - szakmagyakorlási koncepcióban (amelynek a meghírdetett egyeztetését elvitte az árvíz) az van, hogy Bsc-vel soha sem lehet valakiből tervező! (A korábban megszerzett nem Msc-s jogusultságok a kihalással elvesznek.)
Van még benne egyéb furcsaság is, itt csak arra térnék ki, hogy nevesítenek valamiféle "kiemelt" beruházáslebonyolítót, de, hogy az ki lehet - annak ellenére, hogy kinéztem a szememet, nem találtam meg.
No meg egyet az urbanistáknak is!
Településfejlesztési tervet ezentúl csak okleveles településmérnök készíthet, hiába lesz valaki város tanszéken komleező és diplmázó Msc-s építésmérnök (mert a diploma az egy), közelébe sem kerülhet a várostervezéshez (amit most hangzatosan településfejlesztéssé kereszteltek át.
Ryhe
Ui. Hogy ez utóbbi miért van arra is lenne tipem, de inkább meghagyom magamnak (illetve a MUT-nak).
08:56
@Hartmann György Sándor: Ezt hallottam én is egyébként, de hogy ennek is mi értelme az számomra rejtély. Eleve vázlattervekkel diplomáznak le a hallgatók az MSC szakokon. Ki hozta ezt a döntést és milyen alapon, milyen indoklással ? Lehet erről tudni valamit ?
A honi építészet elképesztő hanyatlásával arányosságban, mintha nem is építészek hoznák a döntéseket a "szakszervezetnél". Ez a jogosultságokkal való sáfárkodás csak egy tünete azoknak a magas lóról meghozott döntéseknek melyek egy "érdekes" hozzáállást sejtetnek.
Mindeközben arról szó sem esik, hogy a visszafejlődés az egyetemeken tapasztalható leginkább, de annyira hogy az már létjogosultságukat kellene hogy veszélyeztesse.Vajon ezt felismerve próbálnak úgy reagálni, hogy ugyan elvégzett egy 4éves "képzést" mely után végülis képzetlenül távozott, de ha még ráhúz 3 félév képzés nélküli képzést akkor kaphat jogosultságot ? :)
22:34
@iwel: Kedves iwel!
Kérdésedre, és egyben ikonnak is válaszul – egy korábbi blogbejegyzésére – azt kell válaszolnom, hogy AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK IRÁNYELVE a szakmai képesítések elismeréséről szerint építésztervezők csak
– egyetemek által kibocsátott „okleveles építészmérnök”
– egyetemek által kibocsátott „okleveles építész tervező művész” oklevéllel rendelkezők lehetnek.
Ez a szabály a 104/2006-os a tervező és szakértő mérnökökről szóló kormányrendelettel lépett életbe. Minden rendelet váltáskor az addig megszerezett címek nem vesznek el, de újabbakat csak az új feltételek teljesülésnek alapján lehet megszerezni. (Az, hogy a kormányzat honlapján megjelent rendelettervezetből az utóbbit az előterjesztő kihagyták, csak azt bizonyítja, hogy fogalmuk sincs az életről.)
Azzal hogy valaki csak Bsc. fokozatot szerez (egyébként ez a feltétele az osztott képzésben az Msc. végzettségnek) még nem biztos, hogy tragédia, mert az építészeti szakmagyakorlás területén több jogosultság is megszerezhető Bsc. végzettséggel. Természetesen ez további tanulmányokat követel meg. (És a gyakorlat azt mutatja, hogy elég nehezen tudták az egyetemek az osztott képzésben az Msc. szakokat beindítani, magyarul, alig volt tanuló! Volt olyan egyetem, ahol éppen ezért egy évet ki is hagytak.)
Az pedig többek szégyene (az egyetemek, az akkreditációs testület, stb.), hogy a Bsc. alapképzésben kis építésztervezőket kívánnak képezni, szolgaian másolva az osztatlan képzés tanmenetét.
Mert a Bsc. képzésnek éppen ez lenne a lényege, hogy olyan ténylegesen olyan alapképzettséget adjon, amely megfelel a szakma igényeinek, de egyben alapot adjon a továbbképzésnek is. (És a bevezetéskor volt még egy nagy hiba, alapvetően nem a szakma érdekeinek megfelelően, hanem az egyetemet érdekinek, illetve lehetőségeinek, a tanszékek közötti harcnak függvényében alakult ki a Bsc. oktatás tanmenete. És sajnos ma is így működik!)
Azt, hogy valaki a Bsc. fokozat megszerzését követően azonnal, vagy pár év múlva indul neki az Msc. fokozat megszerzésének, az az egyénre (meg a pénztárcájára) van bízva.
Természetesen az „építészek” is tehetnek arról, hogy ma egy Bsc. végzettség semmit sem ér a szemükben – mint ahogy 1933 óta, amióta elnyerték a függetlenségüket, és a szakmán belül külön kasztot alkotnak, és érdemes lenne arról is beszélni, hogy mivel érveltek ezért és mi minden vált igazzá az érvrendszerükből. Pedig ha nem tekintik egyenrangúnak a munkamegosztásban a más területtel foglalkozókat, csak az ő munkájuk keseredik, illetve nehezedik meg. (A technikusi végzettségűeket éppen most nyírják ki teljességgel a szakmából – hogy Parrag úr nem forog az ágyában -, pedig az öreg tervezők még tudják, kik voltak azok a szerkesztők, akik összehozták végül is az épületeiket. (Az Y generáció meg már azt hiszi, ha tud egy valamely CAD alapú szoftverrel bánni, mint az egérzsonglőr, azzal már a szakmát is tudja.) Az pedig már lassan természetellenes, ahogy a módosuló jogszabályok milyen kiváltságokat kívánnak adni a tervezőknek, azoknak, akik csak a terveztek (jól-rosszul) és egy épületet nem láttak közelről, szabványokat, szakmai előírásokat nem ismernek, egyik napról a másikra mindenhez fognak érteni. (Erről Hofi Géza vicce jut az eszembe: tudsz úszni?. és ha megfizetem?)
Röviden ennyi, hogy miért csak az Msc. végzettségűek diplomatervét tekintik diplomatervnek. Meg egyébként is a Bsc. valamilyen szakdolgozattal zár.
Ryhe
Ui. és akkor a mérnöki karról kikerülő Bsc. végzettségüek szakmai problémáiról még nem is beszéltem.
05:01
@Hartmann György Sándor: Ez a bolognai rendszer magyarországi alkalmazásának átka. Súlyosan alapképzett, ám gyakorlati tudnivalókkal el nem látott Bsc-seket bocsát ki, ahelyett, hogy kevesebb alapozó tárgyi tudással, ám gyakorlatorientált ismeretekkel rendelkező főiskolai végzettségűeket adna az iparnak. Az ilyen Bsc-sek egyetlen útja az Msc megszerzése, igenám, de az Msc-s keretszámok a Bsc-sek harmadát teszik ki. A VÉGIG NEM GONDOLT GONDOLAT - Magyar Bálint-módra.
07:36
@Hartmann György Sándor: Köszönjük szépen, nagy részével amúgy tisztában voltam, viszont azt hadd javítsam ki, hogy BSC diplomát csak tervre lehet kapni. Az YBL-n pl. csak kiviteli szintű tervre, statikai számítással és szervezési-kivitelezési munkarésszel együtt.
Én viszont ezen túlmenően azt állítom, hogy az egyetemeken nem megfelelő a képzés, elégtelen. A gyerekek képzetlenül távoznak, ez megengedhetetlen. Nincs ilyen hogy majd később megtanulja, ez egy dilettáns hozzászólás, hozzátehet még, az egész életében persze, de profiként kell távoznia 5 év után hiszen azért ment oda, nem azért hogy elvesztegesse azt az időt. Most pedig pontosan így állunk, és mindenki meg van róla győződve hogy ez így természetes... Rohadtul nem az. Nem véletlen, hogy önszerveződő diákkörök alakulnak szerte az országban, mert ezek az outdated iskolák képtelenek használható ismeretanyagot átadni; És mindezért (a saját hibájukért) a szakma a saját tanulóit bünteti, szankcionálja, hosszútávon pedig a saját jövőjét semmisíti meg.
07:48
@Pákozdi Imre: Valójában ezt az egész bohóc-egyetemesdit be kéne szüntetni végre, semmi értelme nincs az egésznek. Nem termel ki értelmiséget, szakképzés nincs, az elméleti szekció teljesen avult, a diplomaosztókon a pingvinek a medálokkal a nyakukban hiába tudnak nagyokat mondani. Hiába veszekedünk itt Msc meg Bsc képzésekről, mindkettő ugyanúgy semmit sem ér, csak egy darab papír, egy reál értékét tekintve fiktív előny a nyomasztóan megkomponált társadalmi hierarchia-létrán, szóval egy hazugság amit a tudatlan társadalom bevesz. De a tudás már rég kiköltözött az egyetemről, nem igaz hogy senkinek nem tűnik föl. Ha más nem csak a szakma színvonalának visszafejlődésén, vagy hogy milyen állapotok uralkodnak a kivitelezésben stb. stb...
10:25
@iwel: Kedves iwel!
Ekkora gyűlölettel nem tudok mit kezdeni.
Azért pár gondolatot idézek az UIA
Definíció:
Az építészet gyakorlása a várostervezéssel és egy épület vagy egy épületcsoport
megtervezésével, felépítésével, kibővítésével, megőrzésével, helyreállításával, illetve
átalakításával kapcsolatos szakmai szolgáltatások nyújtásából áll. Ezek a szakmai szolgáltatások
a következőket foglalják magukban, de nem korlátozódnak ezekre: tervezés és földhasználat
tervezése, várostervezés, előtanulmányokról való gondoskodás, építészeti tervek, makettek,
tervrajzok, specifikációk és műszaki dokumentáció, a mások (műszaki tanácsadók,
várostervezők, tájépítészek és más szaktanácsadók) által készített műszaki dokumentáció
koordinálása, értelemszerűen és korlátozás nélkül a kivitelezés gazdasági vonatkozásai,
szerződéses munka irányítása, a kivitelezés folyamatos ellenőrzése (amit néhány országban
.felügyeletként. említenek), valamint projektmenedzsment.
Az építész
Definíció:
Az „építész” megnevezést a jog, illetve a szokás általában olyan személy számára tartja fenn, aki
mindig szakmailag képzett és általában megfelelő névjegyzékbe vétellel / jogosítvánnyal /
tanúsítással rendelkezik azon joghatóság alá tartozó területen, ahol építészeti szakmáját
gyakorolja és felelős a társadalom környezete tisztességes és fenntartható fejlődésének, jólétének
és kulturális kifejezésének támogatásáért a tér, formák és történelmi összefüggés
vonatkozásában.
Az építészekkel szemben támasztott alapvető követelmények
Definíció:
A fentebb meghatározott építészként való névjegyzékbe vétel / jogosultság engedélyezés /
tanúsítványok, igazolások követelményeit az alább felsorolt tudás, ismeretek és képességek
képezik, melyeket elismert oktatás és szakmai gyakorlat révén kell elsajátítani. Ahhoz, hogy
valakit az építészet gyakorlásához megfelelő személynek tekintsenek a szakmai tudást és
alkalmasságot bizonyítani is kell.
Háttér:
1985 augusztusában első ízben ült össze egy különböző országok küldötteiből álló csoport, hogy
meghatározzák az építészek alapvető tudását és képességeit. Ezek az alábbiak:
- esztétikai, műszaki, környezeti és humán szempontokat kielégítő építészeti tervezési
képesség
- a történelem, az építészet, a társművészetek, a technológiák és a társadalomtudományok
megfelelő ismerete
- a szépművészetek és az építészet egymásra hatásának ismerete
- a várostervezés megértése és a várostervezési folyamatban való részvétel képessége
- az emberi lépték, az épületek és a környezet viszonyainak megértése és alkalmazása a
tervezésben
- a jó környezet tartós fejlesztését biztosító tervezési tudás képessége
- az építész szakmai feladatainak és az építész társadalmi szerepének megértése, különös
figyelemmel a társadalmi igények megfogalmazásának képességére
- a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok
megfogalmazásának képessége, a tervezéshez szükséges vizsgálatok elvégzési
módszereinek ismerete
- a szerkezettervezés, a kivitelezés, az épülettervezéssel összefüggő mérnöki problémák
ismerete
- az épületfunkciók megfelelő ismerete az épületfizika, és a technológiai problémák kellő
ismerete, az időjárás elleni védelem és a belső komfort kialakításához szükséges
ismeretek
- az épület használói igényeinek kielégítéséhez szükséges tervezési képesség, mely
figyelembe veszi a költségtényezők és a jogszabályok alkotta korlátokat is
- a tervezői elképzelések épületekké formálásában résztvevő iparágak, szervezetek, az
építési jogszabályok, hatósági eljárások megfelelő ismerete ahhoz, hogy a
koncepciótervből mindent egybefoglaló tervdokumentáció készüljön
- a projektfinanszírozás és projektirányítás projektvezetés, valamint a költségellenőrzés
megfelelő ismerete
Oktatás
Vezérelv:
Az UIA támogatja, hogy az építészek oktatása (a gyakorlati tapasztalatszerzést / szakképzést /
asszisztenskedést bele nem számítva) legalább 5 éves időtartamú legyen, amit elsősorban nappali
tagozaton, akkreditációval rendelkező / érvényesített / elismert egyetemen, akkreditált /
érvényesített / elismert program keretében biztosítsanak, miközben a pedagógiai megközelítést
és a helyi igényekre adott válaszaikat és az egyenértékűséggel kapcsolatos rugalmasságukat
illetően legyen lehetőség a sokféleségre.
Azt, hogy Magyarországon mégis kétfelé választották az építészképzés (azaz bevezették az osztott (Bsc. és Msc. képzést, és most itt üzenek Pákozdi úrnak is) nem egyedül Magyar Bálint műve, ebben legalább annyira ludasak a képzési helyek is (nem különben az Ybl is!). Mert nem volt vér az egyetemi vezetésekben (mert talán nem is értették), meg a pénz – ami ugye nem boldogít – , hogy az építészképzés egy és oszthatatlan, de e nélkül elvesztették volna a támogatásokat, nomeg a sok tanszékvezető, aki körömszakadtáig ragaszkodott „megszerzett jussához”, az ami a Bsc. képzést teljesen félre vitte. (Arról meg nem érdemes vitát nyitni, hogy valójában hány építész kell Magyarországon, mert most legalább 800 építész dolgozik külföldön és megbecsülik őket – az iwel által felemlegetett hiányos ismereteik ellenére is.
Viszont az építésben igen is szükség lenne azokra, akik magasan képzettek, és magának a szakmának a megújítására is képesek! (Sajnos van rálátásom több nagyobb projektre, és amit ott művelnek, arról csak azt tudom mondani, hogy sok esetben kopasznak is hajmeresztő!)
És a legnagyobb problémának azt látom, hogy a szakma elöregedett és lassan már nem lesz kitől tanulni. Mert az egyetem (Dr. Gábor László professzorunk szavaival) csak arra jó, hogy megindítsa a ketyegést – aza megtanítson tanulni, kételkedni, elméleteket felállítani, azokat értékelni, és nem bedőlni minden marhaságnak (mint most pl. többen a fenntarthatóság nevében művelnek.)
Ryhe
Ui. most éppen a tervezői díjak meghatározásán dolgoznak a kamarák. Kíváncsian várom, hogy lesz-e vér a pucájukban ahhoz, hogy kijelentsék 100 %-os tervező díj csak annak jár aki mindent 3D-ben, és egy adatbázisban szolgáltat . Mert ennek az informatikai lehetősége már meg van – a gondolat felmerülésétől , a tervezéshez, az életciklus elemzéshez, a költségtervezéshez, kivitelezés szervezéséhez (térbeli és időbeli szervezés) az üzemeltetéshez rendelkezésre állnak a megoldások.
Vagy legalább is azt előírnák, hogy nem lehet tervező az, akinek nincs elektronikus hozzáférése a szabványok olvasásához (mert ma már ez is megfizethető). De ezek működtetéséhez a kiművelt fők hozzárendelése nélkülözhetetlen. (Mert a gép számol, mint állat, de a gondolkodásra, még nem – és sokáig nem is lesz – képes.)
Arról meg nem is beszélve, hogy nálunk az építés területén a projektmenedzsment szót még csak kiejteni szem szabad, pedig mint fent is olvashattad ez 1985-től az építész tudásterületébe tartozik.
Többször is kifejtettem, a szakma területén is van és már elkerülhetetlen a munkamegosztás. Ebben mindenkinek (mármint a szakmagyakorlónak) meg van a helye és a szerepe. (És nem értek egyet Kossuth díja akadémikusunkkal, aki szerint a Megrendelő lelki szemétládája az építész, és mindenki, aki közéjük áll, azt el kell távolítani. A mostani szabályozás éppen ebben az irányba tart, és csodálkoznak, hogy miért sülnek be az EU támogatású projektek, pedig az ok egyszerű, nem úgy kezelik őket – és ebben a szabályozást kialakítóknak van nagy bűnük -, mint projekt!