/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Gazdaság

Mennyire épülnek fenntartható és környezettudatos módon az új lakások?

1/2

ábra: HuGBC

?>
ábra: HuGBC
?>
Mennyire épülnek fenntartható és környezettudatos módon az új lakások?
1/2

ábra: HuGBC

Mennyire épülnek fenntartható és környezettudatos módon az új lakások?
Gazdaság

Mennyire épülnek fenntartható és környezettudatos módon az új lakások?

2017.12.08. 11:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
HuGBC

Vélemények:
1

2017 októberében a legnagyobb újlakás-fejlesztő cégek bevonásával készített felmérést a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, HuGBC). Az egyesület arra volt kíváncsi, mi a jelenlegi helyzet Magyarországon, milyen kihívásokkal találkoznak a fejlesztők, illetve milyen jövőbeni várakozásaik vannak.

A személyes interjúk során kapott válaszokból az derült ki, hogy jelenleg csekély igény mutatkozik a fenntartható lakások építésére, és a magasabb költségek és az ismeretek hiánya nagymértékben hátráltatja a zöld elvek gyakorlati alkalmazását. A vásárlókat pénzügyi segítséggel, a fizetőképesség növekedésével, az előnyökre, hosszú távú kilátásokra vonatkozó ismeretterjesztéssel, illetve a várható megtakarítások növelésével lehetne ösztönözni. A befektetőket, fejlesztőket pedig a bevétel növekedésével, versenyhelyzet kialakításával, kockázatcsökkentéssel, szabályozással, valamint a megújuló energiaforrások és egyéb zöld technológiák praktikus, lakóprojektekben is alkalmazható megoldásaival lehetne motiválni.

Az interjúk alapján azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a fenntarthatóságról szóló diskurzus leginkább a lakáshoz, az épülethez kapcsolható műszaki megoldásokról szól. Azonban még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a fenntartható, jól kialakított otthonok, illetve a lakók jobb egészségi és lelkiállapota között húzódó egyértelmű és bizonyított kapcsolat átmenjen a köztudatba, hatással legyen a piacra is, és a lakhatást, a fenntarthatóságot ne csak egyéni (lakás), közösségi (épület), de városi szinten (épület a városszövetben) is figyelembe vegyük.

De mit is jelent konkrétan a fejlesztők számára a fenntarthatóság? Elsősorban műszaki tartalmat, mely három csoportra osztható. Az elsőbe olyan alaptartalmak tartoznak mint a hőszigetelés, a jó minőségű nyílászárók, a hőszivattyús rendszerek, a mennyezetfűtés és hűtés, a napelemek alkalmazása és a központi vagy távfűtés. A második csoportba az emberi jólléthez is kapcsolódó megoldások sorolhatók: az „okos otthon" rendszerek, a megfelelő szellőzés, a légzárás, a víztakarékosság és a víz újrahasznosítása, a LED világítás, elektromosgépkocsi feltöltők kialakítása, nem mérgező építőanyagok használata és energiatakarékos készülékek alkalmazása. A harmadik csoportot a környezettudatos megoldások képezik, a kevesebb hulladékot termelő, alacsonyabb beépített energiát igénylő, természetes, újrahasznosítható építőanyagok, az épületfelügyeleti rendszerek vagy az életciklus szemlélet. A fenntarthatóság úgynevezett szoft (másodlagos) elemeihez sorolódnak a zöldfelületek, a kényelem, a vegyes rendeltetésű épületkialakítások, a közösségi terek (játszótér, rendezvénytér stb.), a természetes megvilágítás, a tájolás, a tágabb lakókörnyezeti jellemzők, az alaprajzi elrendezések, a zajhatás, a kilátás vagy a vízfelületek köre.


ábra: HuGBC
1/2
ábra: HuGBC

 

A vásárlók elvárásainak való megfeleléssel kapcsolatban a vizsgálatban részt vevők nagyobb arányban feleltek úgy, hogy kizárólag az elsődleges igényeket elégítik ki, melyek a lokáció, az ár és az alaprajz hármasa, míg a fejlesztők csupán egyharmada vállalja fel, hogy a vonatkozó szabályozásokban leírt követelményeknél többet és jobbat kínáljon fenntarthatósági szempontból. Ugyanakkor az elmúlt években megfigyelhető egyfajta eltolódás a vásárlók igényeiben a környezettudatosabb lakások felé, köszönhetően egyrészt a szigorodó szabályozásoknak és az így elvárható alacsonyabb rezsiköltségnek, másrészt annak, hogy bizonyos, korábban luxus kategóriába eső technológiák mára elérhetőbb áron elérhetők. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vásárlók hajlandóak-e többet fizetni a fenntarthatóbb lakásokért, nagyon megoszlottak a vélemények. Egyes befektetők szerint a vásárlók legfeljebb 10%-a vállalná a magasabb árat, míg mások ezt a számot 80-90%-ra tették. A középutat azok a válaszok jelentették, melyek szerint ez az arány számtalan tényezőn (lokáció, alapár, a projekt tartalma stb.) múlik.

Az energiatanúsítványra, annak lakásvásárlásra gyakorolt hatására vonatkozóan az derült ki a felmérésből, hogy a vevőknek csak nagy általánosságban számít a lakások energetikai teljesítménye, és bár a másodlagos szempontok közé sorolják, azon belül a lista elejére teszik. A régi otthonokhoz hasonlítva jelentős különbség van az új lakások energia-megtakarításában és rezsiköltségeiben, éppen ezért tudná nagymértékben segíteni az ügyfeleket, ha egyértelműbben tudnák a ház/lakás energia-besorolását saját kiadásaik csökkenésével összevetni. A jelenleg használatos zöldminősítési rendszerek (BREEAM, LEED) főleg az iroda, kereskedelmi vagy szolgáltató épületeknél jellemzőek. Ennek oka a tanúsítványok megszerzésének magas költsége, összetett kritériumrendszere, de az is, hogy meglétük nem tartozik a fő vásárlói igények közé, és jelenleg nincs semmilyen pozitív hatással az eladásokra sem. Egy esetleges hazai minősítési rendszer bevezetésére vonatkozóan a megkérdezettek döntő hányada úgy vélte, jelenleg nincs rá szükség, egy későbbi kidolgozásnál pedig fontos szem előtt tartani, hogy a tanúsítás megszerzése alacsony költséggel járjon, egyszerű legyen alkalmazni, könnyen érthető legyen az emberek számára, illetve mindenképpen valamilyen független intézmény végezze a tanúsítást.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a zöld szemlélet megvalósítása során, a válaszadók első helyen említették a szemléletváltás szükségességét. Jelenleg a fenntarthatóság – főleg a lakáspiacon – nem elsődleges elvárás, fontos lenne a témával kapcsolatos ismeretterjesztés, az energiahatékonyság és -takarékosság mindennapi gyakorlatainak oktatása, valamint az új rendszerek bemutatása az emberek számára. Akadályt jelenthet, hogy a lakóprojektek esetén – léptékük függvényében – bizonyos megújuló energiaforrások nem alkalmazatók, például a napelemek használata magasházak esetén korlátozottabb. Probléma az is, hogy a gyorsan fejlődő technológiával az emberek nem tudnak lépést tartani, nem tudják, mikor és mibe érdemes befektetni – de az alacsonyan tartott energiaárak szintén nem segítik a zöld szemlélet terjedését. A válaszadók szerint a hazai építőipar felkészültségében, precizitásában is vannak hiányosságok, és bizonyos jogszabályi változásokra is szükség lenne a fenntarthatóság szélesebb körű elterjedéséhez.

Magyarországot a többi európai országgal összehasonlítva elmondható, hogy építéstechnológiában, módszerekben vagy anyaghasználatban nincsenek nagy különbségek. A kutatás résztvevői mégis nagy arányban érezték úgy, hogy a klímaváltozásra adott válaszok és a fenntarthatóság terén el vagyunk maradva a többi európai országtól, illetve a kivitelezés és részletképzések minőségén még van mit javítani.

Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) 

 

Vélemények (1)
Lazzlo
2017.12.08.
20:52

MInden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. (JA, NEM)

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk