Közélet, hírek
Mert ez műanyag
2007.02.07. 13:24
Amikor reggel megérkeztünk, Szemerey Samu már végtelen türelemmel magyarázta és mutogatta az aprónépnek, hogyan építsenek be LED-et a gyurmába. Maratoni, tizenkét órás rendezvénnyel zárt a nagy műanyag kiállítás, a Plasztik a Néprajzi Múzeumban.
Amikor reggel megérkeztünk a Néprajzi Múzeumba, Szemerey Samu már végtelen türelemmel magyarázta és mutogatta az aprónépnek, hogyan építsenek be LED-et a gyurmába. A kicsik láthatóan zavarba estek attól, hogy bármit legálisan szétszedhetnek, majd újra összerakhatnak, más értelmet adva így az új játéknak. Általános kérdésként fogalmazódott meg, hogy akkor most ezt haza lehet-e vinni. Hiába, ki kellett várni vele a nap végét.
Aki esetleg unta az olcsó, kínai szerkezetekkel való bíbelődést a Re: orient csapatával (nem meglepő, hogy pont ők machináltak a kínai cuccokkal, lásd a velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának projektje), izgulhatott, hogy vajon ki nyeri meg a LEGO pályázatot. A beérkezett pályaművek közül, nagyon drukkoltunk a mindössze öt (!) éves Wolf Sárának, aki a „Városi csatakép: harc a szeméttel" címet viselő pályaműve alapján, a környezettudatosság igazi megszállottja lehet. Fényi Róbert, lego guru, nem mást, mint a Jaguár E motorját nevezte be a versenybe. A tizenegy éves versenyzőnek még arra is volt gondja, hogy a motor alja levehető legyen, imigyen betekintést nyerhettünk a főtengelybe. Mindketten különdíjat kaptak, ahogy sokan mások is, gyakorlatilag minden pályamű részesült valamilyen elismerésben, amit nagyon rendben lévőnek éreztünk. Az első és egyben fődíjat, Lakó Ákos „Divat ma a Lego? Vagy Lego ma a divat? című munkája érdemelte ki a zsűritől. Egyébként nem olcsó mulatság legózni. A rendezvény ideje alatt, természetesen vásárolni is lehetett. A legolcsóbb lego 700 forintba, míg a legdrágább 90 ezer forintba kerül. Előbbi csupán kiegészítő eszköz, önmagában semmit nem lehet vele kezdeni, a borsos ár mögött pedig, egy egy méter fesztávolságú, csillagromboló rejlik. Ha gyermekünk vagy esetleg mi szeretnénk felépíteni egy tisztességes kisvárost, akkor mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk: 40 akár 50 ezer forintunkba is kerülhet ez a mulatság.
A műanyag kiállításon rég elfeledett, gyerekkorunk mindennapi tárgykultúrájának egy-egy jellegzetes darabjára akadtunk, gondoljunk például a lepkés műanyag retikülre, a pöttyös poharakra, a sok szép műanyag otthonkára, abroszra. Mint klasszikus grafikai eszköz, a szervezők igen látványosan, családfával ábrázolták a különböző műanyag fajták megjelenését és hasznosítási területeiket. Lenyűgöző zacskógyűjteménnyel is találkoztunk, nem is tudtuk, hogy volt tévémacis vagy Leo jégrémes szatyor, de ugyanígy meglepő volt, a hajdúnánási, 1988-as Bocskai SE teljes csapatát ábrázoló zacskó is. A mindennapok tárgyain túl nem hiányozhatott a kiállításról a formatervezett műanyag fotel, vagy telefon sem. A kupakmozaik képtől, a szatyorból sodort ruhán át, a modern busó maszkig, gyakorlatilag bármit kezdhetünk a műanyaggal. A kiállítást megtekintők, nem ritkán elismerően hördültek fel, egy-egy szívet melengető, a 80-as évekből itt maradt, giccs láttán.
Az estét a Specko Jedno zárta, de előtte és alatta vásárolgathattunk különféle ékszereket, biciklistáskákat, a Plasztik Wamp nevet viselő, műanyag piacon. A Re: orient csapat bemutatta a velencei Építészeti Biennáléra készült projektjét azoknak, akik még nem ismerték. Teljesen mindegy, hogy gumi, linóleum, szilikon, polietilén vagy plexi: műanyag!
szöveg: Biczó Gabriella
képek: Kresalek Dávid
Érdekesség: építészet PET-palackokból
Smiló Dávid újrahasznosított PET-palackokból fejlesztett ki egy építészeti szerkezetet. Nulla költség, minimális szakmunka - a PETi ígéretes jövő előtt állhat. Interjú a tervezővel és részletek a mondom blogon!
Vélemények (0)