| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Portré

„… mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének”

1/11

A fasori református templom - fotó: Kis Ádám

A győr-gyárvárosi templom (1928) archív képe - fotó: Kis Ádám

A Győr-gyárvárosi templom (1928) archív belső képe - fotó: Kis Ádám

A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában - fotó: Kis Ádám

A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában - fotó: Kis Ádám

Árkay Aladár emlékoszlopa a régi és az új városmajori templomok között - fotó: Kis Ádám

A városmajori kis templom - fotó: Kis Ádám

A városmajori új templom (1933) archív belső képe - forrás: Városmajori Plébánia honlapja

Részletek a fasori református templomról - fotó: Kis Ádám

Villanegyed a Kis-Svábhegyen (1910-13), Tóth Lőrinc u. 5. - fotó: Kis Ádám

Árkay Aladár építészete - fotók: Kis Ádám

?>
A fasori református templom - fotó: Kis Ádám
?>
A győr-gyárvárosi templom (1928) archív képe - fotó: Kis Ádám
?>
A Győr-gyárvárosi templom (1928) archív belső képe - fotó: Kis Ádám
?>
A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában - fotó: Kis Ádám
?>
A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában  - fotó: Kis Ádám
?>
Árkay Aladár emlékoszlopa a régi és az új városmajori templomok között - fotó: Kis Ádám
?>
A városmajori kis templom - fotó: Kis Ádám
?>
A városmajori új templom (1933) archív belső képe - forrás: Városmajori Plébánia honlapja
?>
Részletek a fasori református templomról - fotó: Kis Ádám
?>
Villanegyed a Kis-Svábhegyen (1910-13), Tóth Lőrinc u. 5. - fotó: Kis Ádám
?>
Árkay Aladár építészete - fotók: Kis Ádám
1/11

A fasori református templom - fotó: Kis Ádám

A győr-gyárvárosi templom (1928) archív képe - fotó: Kis Ádám

A Győr-gyárvárosi templom (1928) archív belső képe - fotó: Kis Ádám

A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában - fotó: Kis Ádám

A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában - fotó: Kis Ádám

Árkay Aladár emlékoszlopa a régi és az új városmajori templomok között - fotó: Kis Ádám

A városmajori kis templom - fotó: Kis Ádám

A városmajori új templom (1933) archív belső képe - forrás: Városmajori Plébánia honlapja

Részletek a fasori református templomról - fotó: Kis Ádám

Villanegyed a Kis-Svábhegyen (1910-13), Tóth Lőrinc u. 5. - fotó: Kis Ádám

Árkay Aladár építészete - fotók: Kis Ádám

„… mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének”
Emberek/Portré

„… mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének”

2018.02.01. 14:30

Cikkinfó

Szerzők:
Pesti Monika

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Árkay Aladár

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

És hozzátehetjük: mestere a tereknek, a formáknak és az ornamentikának. A fasori református templom, a városmajori kis templom, a Rákócziánum kápolnája mellett az első modern templomunkként számontartott győr-gyárvárosi templom tervezője és a városmajori új templom egyik megalkotója, Árkay Aladár 150 éve született. 

A Temesváron, 1868. február 1-én született Árkay Aladár édesapja, Árkay Sándor korának egy kitűnő műlakatos iparművésze volt, aki egy kisebb vasgyárral és öntödével is rendelkezett. A család hamarosan a fővárosba költözött, ahol olyan jelentős épületek kovácsoltvas szerkezetei fűződnek a nevéhez, mint például a New York-palota, a Nyugati pályaudvar vagy a Dísz téri Honvéd Főparancsnokság, de a régi Erzsébet híd kivitelezésében is közreműködött.

Árkay Aladár már a gimnáziumban kitűnt rajztudásával. Tanára itt Balló Ede festőművész volt, akinek a buzdítására sokat rajzolt, festett, gyakran megörökítve a Víziváros, a Tabán, a Várnegyed utcarészleteit is. Az érettségi után a Műegyetemre iratkozott be, de a képzőművészeti tanulmányokkal sem hagyott fel, továbbra is látogatta azt a rajziskolát, ahol például Székely Bertalan és Lotz Károly is tanított. Párizsban tett tanulmányútja során is – ahol elsősorban építészetet tanult – gyakran látogatta a festőakadémiákat.

 

A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában - fotó: Kis Ádám
4/11
A Rákócziánum kápolnája a Keleti Károly utcában - fotó: Kis Ádám

 

A következő állomás Bécs volt, ahol a Fellner és Helmer építésziroda művezetőjeként kivitelezési gyakorlatot szerez többek között a salzburgi színház és a pesti volt Somossy-orfeum építkezésén. Ezután Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott, majd apósa, Kallina Mór – aki pályája első szakaszában Otto Wagnerrel dolgozott együtt – építészirodájához csatlakozott. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épületeit a budai várban, a Budai Vigadót, valamint a Szent Gellért-emlékművet a Gellért-hegy oldalában együtt tervezik. Az 1900-as párizsi világkiállítás finn épületei nagy hatással vannak Árkayra is, ugyanúgy, mint Lechner Ödön építészete. Az 1905-ben tervezett, az Andrássy út és a Hősök tere sarkán álló Babochay-villa már elszakad a historizmustól. Tulajdonképpen két épületről van szó, amelyekbe az építtető, Babochay Hermann építési vállalkozó által kért funkciókat – a fogadó- és tárgyalótermeket, irodákat és lakosztályokat – Árkay szétosztotta. A saroképületet a húszas-harmincas években sajnos átépítették, ezzel elvesztette eredeti jellegét.


Villanegyed a Kis-Svábhegyen (1910-13), Tóth Lőrinc u. 5. - fotó: Kis Ádám
10/11
Villanegyed a Kis-Svábhegyen (1910-13), Tóth Lőrinc u. 5. - fotó: Kis Ádám

 

A villaépítésnek a századfordulón Európa szerte kibontakozó divatjába illeszkedett a Kis-Svábhegy déli oldalán 1910-13 között bírák és ügyészek számára kialakított villanegyed, amelynek létrejöttében nagy szerepe volt Ráth Györgynek, a Királyi Ítélőtábla tanácselnökének, aki mellesleg kiváló műgyűjtő is volt. Árkay mindegyik épülethez egyedi tervet készített, jól funkcionáló alaprajzokkal. Ezzel be is fejeződött pályafutásának első, kísérletező korszaka, az 1911-13 között elkészült Fasori református templom (első nagy megbízása) már saját, kiforrott stílusát mutatja. 

 Az I. világháború után a gazdasági stabilizációig az építkezések visszaszorultak. 1920-ban Árkay Aladár a Margitsziget rendezésével foglalkozott, 1923-ban a Néprajzi Múzeum pályázatán vett részt. Ugyanebben az évben kezdi tervezni a városmajori kis templomot, amely 1935-ig, a nagy templom felépítéséig működött, majd plébániahivatallá alakították. 1924-25-ben épült fel a Rákóczi Gimnázium kápolnája a Keleti Károly utcában. 1925-ben Árkay nyugat-európai tanulmányútra indul, bejárja Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát, Németországot, Ausztriát. Hazatérve tapasztalatait előadásokban és cikkekben adja közre.


Részletek a fasori református templomról - fotó: Kis Ádám
9/11
Részletek a fasori református templomról - fotó: Kis Ádám


 

1926-28 között épül fel a lengyel nemzetiségi templom Kőbányán, Mohácson a városháza és a Csaba Rezsővel együtt tervezett rákosszentmihályi kultúrház. Szintén a húszas évek végén készül el a győr-gyárvárosi római katolikus templom, amelyet a hazai modern templomok első képviselőjeként tart számon a szakirodalom és így üdvözölte a korabeli szaksajtó is, bár a koraromán itáliai templomok stílusjegyeit is magán hordozza. Létrejöttében nagy szerepe volt Árkay nyugat-európai tanulmányútjának is, de Somogyi Antal kanonoknak, győri teológiai tanárnak is, aki behatóan foglalkozott a katolikus templomok formai megújításának kérdésével. A templomot 1944-ben bombatámadás érte, a tetőzet, valamint a szintén Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan által tervezett belső berendezés majdnem teljesen elpusztult és a későbbi helyreállítások, felújítások során sem lett teljes körűen visszaállítva. 

Zeleméri Rudolf így írt a templomról a Magyar Iparművészet 33. évfolyamának 3-4. számában: „Árkay tagadhatatlanul mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének. (…) A durván és egyenletesen szürkére fröcskölt falak és pillérek fölött egy cinóbervörös (arannyal, szürkével és kevés feketével díszített) érdekes famennyezet képezi a lezárást. A pompás színhangulatot fokozzák még a hatalmas színes ablakok, a cinóbervörös ajtók és a fémtárgyaknak felvillódzó aranyszíne. A bejárat feletti félköríves nagy ablak érdekes színhatása külön vonzóereje a templomnak. A szentély oldalvilágítást nem kap, ellenben a mennyezet színes üvegein keresztülbocsátott fény képezi a szentély újszerű és eredeti megvilágítását." Ugyancsak 1929-ben indul el a mohácsi fogadalmi templom alapozása, de az építkezés anyagi okok miatt hamarosan abbamarad. A templomot – amelynek kupoláját egy összetett, szép geometriájú vasbeton szerkezet tartja – Árkay Bertalan fejezi be később, nagymértékben átalakítva édesapja eredeti terveit. 

 

A győr-gyárvárosi templom (1928) archív képe - fotó: Kis Ádám
2/11
A győr-gyárvárosi templom (1928) archív képe - fotó: Kis Ádám

 

1930-ban hirdették meg az Erzsébet sugárút (későbbi nevén Madách sugárút) pályázatát, amely a mai Madách tértől indulva nyitott volna egy újabb kapcsolatot a Nagykörút felé, átvágva a Dob utca és a Király utca közti zsúfolt beépítést. A pályázaton Árkay nyerte el az első díjat. A terv azonban nem valósult meg, az elképzelés elakadt a telekspekuláció útvesztőiben. Már Árkay halála után, 1935-ben éledt fel újra a projekt, ekkor Wälder Gyulát, a pályázat egyik megvételt nyert tervének szerzőjét bízták meg a Madách tér és a Károly körút csatlakozó épületeinek megtervezésével, aki Árkay tervének legjellegzetesebb elemét, a sugárút felett átívelő, kapuzatszerű épülettömeget megtartotta, bár az időközben módosított méretekből adódóan megváltozott arányokkal. A következő évben Árkay a Rudas- és a Gellért-fürdő közti terület rendezésére kiírt tervpályázaton vett részt, ahol a két épület összekapcsolásával egy fürdőkomplexumot hozott létre. Ugyanebben az évben épül fel a tervei alapján a Vágóhíd utcai görögkeleti templom a megrendelő által megkövetelt historizáló stílusban, de vasbeton szerkezettel.

1931-től haláláig, 1932. február 2-ig az új városmajor templom tervezésével foglalkozott. A vasbeton keretrendszerrel épült, háromhajós templom 1933-as felszentelését már nem érhette meg, a kivitelezés levezénylése a fiára, Árkay Bertalanra maradt. Arról, hogy a tervezői munka hogyan oszlott meg a két építész között, nincs pontos információnk, feltételezhetően szoros együttműködés volt apa és fia között. Kriegsau Emil plébánosnak a Tér és Forma 1933. évi 4-5. számában a templomról megjelent cikke szerint több kiindulási tervvariáció után Árkay Aladár vázolta fel az épület alapkoncepcióját, amit aztán Bertalan fejlesztett tovább és tervezett meg kiviteli szinten. A vasbetonszerkezetek statikusa Folly Róbert volt, a színes üvegablakok terveit Sztehlo Lili (Árkay Bertalan felesége), a freskókat Aba Novák Vilmos és Pátzay Pál, a szobrokat Ohman Béla készítette. A templom különálló harangtornya csak 1937-ben épült meg, majd néhány évvel később a régi kápolna, a templom és a campanile összekapcsolására tervezett árkádos folyosó.


A városmajori új templom (1933) archív belső képe - forrás: Városmajori Plébánia honlapja
8/11
A városmajori új templom (1933) archív belső képe - forrás: Városmajori Plébánia honlapja

 

A városmajori új templomot Rimanóczy Gyula (az egy évvel később elkészült Pasaréti templom tervezője) is lelkesen üdvözölte a Tér és Forma ugyanazon számában: „Ez az egyszerűség nem elriasztó, ez az egyszerűség elvág a hivalkodó külvilágtól, koncentrálja gondolatainkat, fegyelmez és irányít. Ez az új (…) egyházművészet nem jelenti azonban azt, hogy a szigorú, puszta anyag dominálóan elnyomja a művészetet. Az anyag a lelket soha le nem győzheti, az egyszerűségre és tárgyilagosságra való törekvés nem öli ki a lélek megnyilatkozását: a művészet érvényesülését."

 

Pesti Monika

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.