| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek/Infrastruktúra

Metró-polis

1/21

Boris Podrecca

Karim Rashid

Richard Rogers

Richard Rogers

Oscar Tusquets Blanca

Peter Eisenman

Peter Eisenman

Peter Eisenman

Anish Kapoor

Zaha Hadid

Zaha Hadid

Zaha Hadid

Dominique Perrault

Dominique Perrault

Dominique Perrault

?>
?>
?>
?>
?>
Boris Podrecca
?>
Karim Rashid
?>
Richard Rogers
?>
Richard Rogers
?>
Oscar Tusquets Blanca
?>
Peter Eisenman
?>
Peter Eisenman
?>
Peter Eisenman
?>
Anish Kapoor
?>
?>
?>
Zaha Hadid
?>
Zaha Hadid
?>
Zaha Hadid
?>
Dominique Perrault
?>
Dominique Perrault
?>
Dominique Perrault
1/21

Boris Podrecca

Karim Rashid

Richard Rogers

Richard Rogers

Oscar Tusquets Blanca

Peter Eisenman

Peter Eisenman

Peter Eisenman

Anish Kapoor

Zaha Hadid

Zaha Hadid

Zaha Hadid

Dominique Perrault

Dominique Perrault

Dominique Perrault

Metró-polis
Helyek/Infrastruktúra

Metró-polis

2006.09.25. 12:08

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Kádár Bálint

Földrajzi hely:
Nápoly, Olaszország

Nápolyi metró-fejlesztések a Velencei Biennálén

Nápolyi metró-fejlesztések a Velencei Biennálén

A november 19-ig látogatható 10. Velencei Építészeti Biennále témája „Város, Építészet és Társadalom".

Nehéz őszinte szakmai érdeklődéssel végignézni a világ nagyvárosainak határtalan növekedéséből eredeztethető kérdésfelvetéseket, ha az ember egy népességét megtartani képtelen „világvárosból" jön (shrinking city), ahol a városfejlesztés kérdéseit köznapi szinten megakasztják működő vagy nem működő villamosajtók. Pedig be kellene kapcsolódni, ott kellene lenni, fel kellene már venni a fonalat. Mert lehetne. Például mi is építünk metrót, kár, hogy kicsit másképp.


Az Arsenale termeit végigjárva érdemes némi időt szentelni a Benedetto Gravagnuolo és Alessandro Mendini kurátorok által összeállított „Metró-Polis" kiállításnak. A diagrammokba belefáradt szemlélőt megállásra készteti a tucatnyi makett, a megannyi érdekes, irigylésre méltó metrómegálló-terv. És mindegyik alatt nevek, nem is akármilyenek. Egyszerre jön a felismerés, hogy ez egy Zaha Hadid, az meg Alvaro Siza, valamint hogy ez mind Nápoly, a város, amely nem szerepel a fejünkben élő kortárs építészeti atlaszban. És itt érdemes jobban elmélyedni a háttéranyagokban (le ragioni del fare). Nápoly nem csak metrót épít, nem csak sztárépítészeket vonultat fel, de olyan regionális tömegközlekedési hálózatot hoz létre, amely Campaniát, ezt a dél-olaszországi régiót egy egységesen működő 5 milliós metropolisszá egyesítheti.
Ez Olaszország legnagyobb közlekedésfejlesztési beruházása, amely 1997-ben kezdődött a „Városi Közlekedési Terv" elfogadásával. A különböző metróvonalakat és a regionális vasutakat egy logikus hálózattá alakítják 2011-ig. 1400 kilométernyi sín köt majd össze 423 állomást, 400 ezer új utast megmozgatva naponta. Egységes tarifarendszerrel, menetrenddel üzemel már most az összes vonal. A teljes beruházás költsége 3,89 milliárd Euro, ötszöröse a budapesti 4-es metró építésének. Ez az összeg azonban az elővárosi vonalak és állomások fejlesztését éppúgy tartalmazza, mint Nápoly és több megyeszékhely metróhálózatának kiépítését is. Salerno 7,7 km-es városi metróvonala nemsokára elkészül, míg Nápolyban 9 vonalas metróhálózatot építenek ki, ebből 3 a teljesen új építésű, de a többi vonalat is jelentősen bővítik.

 

Nápolyban épült a kontinens második föld alatti városi vasútja 1889-ben (Budapest után...), de a kilencvenes évekig nem adtak át új vonalakat, így a mai kettes vonal volt az egyetlen metró. A sínpár ráadásul a vasúttársaságé, metrókocsik és az összes Nápolyon át délre tartó vonat is használja ezt a szakaszt. Az 1-es vonal első szakaszát 1993-ban adták át, azóta folyamatosan bővül. 200 méter szintkülönbséget küzd le a városon belül, többnyire föld alatt. A fejlesztések révén teljes kört fog alkotni 12 kilométeres új szakasza révén. Az első két metróvonal üzemeltetője a METRONAPOLI. Ez a cég működteti a kuriózumnak számító sikló-rendszert, amely 3 vonalon egészíti ki tömegközlekedési hálózatot. Ma már részben elkészült a 3-as és 4-es vonal is, üzemeltetője a dél-kelet campaniai regionális vasúttársaság, a CIRCUMVESUVIANA.
A SEPSA üemelteti a cumana és a circumflagrea városi vasutakat, melyek átalakítással az 5-ös és 7-es vonalakat adják majd. A társaság üzemelteti majd az új 8-as vonalat is. A teljesen új fejlesztésű 6-os és 9-es vonalakra külön társaságot hozott létre a város az ANSALDO érdekeltségében, amely átvette a nyolcvanas évektől épülő, és azóta sem átadott LTR metró munkaterületeit. A campaniai közlekedési társaságokat konzorciumba foglalták a hatékony fejlesztés és üzemeltetés végett, így épülhet ki 2011-ig egy egységes regionális városi vasúthálózat.

A beruházás költségeinek csak töredékét viszi el az állomások építészeti kialakítása, ám már Olaszországban is tudják, hogy a közlekedési hálózat hatékonyságán túl egy ilyen fejlesztés sikerét az építészeti kialakítás is meghatározza. Építészeti kérdés az infrastruktúra és a város kapcsolatának minősége, a helyi használók színvonal-érzete és kiszolgálása, a turisztikai lehetőségek fokozása, a nemzetközi közvélemény érdeklődésének felkeltése. Fontos, hogy amíg az állomások szellőzése, tűzvédelme, a menetrend tarthatósága egyszerű bináris igen-nem kérdés, megoldandó mérnöki probléma, addig az építészeti elemek kialakítása nagyon is szubjektív, hasznosságuk nehezen mérhető, ám minden esetben jelentős.

Az elmúlt évek fejlesztései az 1-es vonalon már egy új szellemben készültek. A METRONAPOLI „stazioni dell'arte" (a művészetek állomásai) nevű projektje keretében 7 állomást terveztek építészek és képzőművészek kooperációjában. Alessandro Mendini (a kiállítás kurátora), Domenico Orlacchio és Gae Aulenti terveztek állomásokat neves kortárs olaszországi művészek munkáit integrálva. Ezek a megállók konkrét identitást kaptak, és az 1. metróvonal Nápoly új kiállítóterévé vállt. A „stazioni dell'arte" projekt következő lépése: a metrómegálló már nem csak képzőművészeti bemutatóhely, hanem maga is képzőművészeti alkotás. A biennále „Metró-polis" kiállításának legérdekesebb terve talán Anish Kapoor és a Future Systems munkája a Monte Sant'Angelo állomására. Itt az állomásépületet a híres indiai-angol szobrász formálta meg, így maga az épület egy szobor, melyben az utazóközönség az absztrakt ajkak között megy le a metró-peronokhoz.


A bemutatott további állomások tervezőit nemzetközi pályázatokon választották ki. Nem kétséges, hogy ezek a megállók sem lesznek érdektelenebbek. A nagy nevek önmagukban még nem, de a kiállított nyertes munkák már garanciát nyújtanak erre.
Az Afrangola állomást, amely Nápoly határában összeköti az épülő észak-dél-olaszországi gyorsvasutat a városba tartó elővárosi vasutakkal Zaha Hadid tervei alapján építik fel 2009-ig. Kilenc vágány fölött kígyózik az iraki tervezőnőtől megszokott trendi áramvonalas fejépület.
A belvárosban a Duomo állomását Massimiliano Fuskas, a Municipio állomást Alvaro Siza és Eduardo Souto De Moura, a Centro Direzionale állomását Benedetta Miralles Tagliabue, a legtöbb átszállási lehetőséget biztosító Garibaldi állomást Dominique Perrault tervezi. Nápoly elővárosaiban a két Pompei állomást Peter Eisenman tervei alapján fogják felépíteni, de Richard Rogers és Mario Botta is nyert állomásokat az elővárosi vasutak vonalain.

 



Teljesen nyilvánvaló, hogy a campaniai metróhálózat kiépítése nem csak Olaszország legnagyobb közlekedési fejlesztése, hanem Európa egyik leginkább figyelemre méltó urbanisztikai fejlesztése is. A projekt városfejlesztési szerepe, valamint építészeti és művészi színvonala felteszi Nápolyt a jelentős és érdekes városok térképére.

„Ez idő alatt Budapesten, miután a szakik fehér bádoggal leburkoltak néhány metrómegállót, a Kossuth téri peronok között egy szobrot helyeztek el (Oláh Mátyás: Teiresziasz). Majd elkezdték építeni a 4. metróvonalat. A semminél talán ez is több."

szöveg: Kádár Bálint, memo
fotók: Riedel Miklós, Kádár Bálint, Sz. Szilágyi Gábor, Vargha Mihály

 

A rovat támogatója a Graniti Fiandre

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.